Hát ma nagyon kedves meglepetésben volt ám részem. Kaptam egy szakácskönyvet 1892-ből. Micsoda receptek vannak benne!!! Ej mondtam én, hogy főzők úgy ahogy jön nekem. És sok esetben nem tudom miként "illene". Ez persze relatív, mert főzni úgy is lehet meg így is lehet, a lényeg az ehető kaja. Az első számú lényeg. Mert ezután következnek az olyanok, hogy egészséges is legyen, meg olcsó is legyen, meg egyszerű is... szóval az igények fel tudnak ugrani az égig. De ezután nem panaszkodhatok, hogy nem tudok utána nézni valami sokkal eredetibb recept után mint amit én készítek el. Persze ettől függetlenül úgyis a saját fejem után készítem el... de legalább sacc per kábé fogom tudni mégis mi kéne legyen a kajám!
Ezért is egy receptet hoztam szemléltetőként :D
A recept:
Rántott békaczomb.
"Némely vidéken annyira kedvelt eledel a békaczomb, hogy kora tavasszal, készen tisztitva árulják; a készen tisztitva megvett békaczombokat forrázzuk le forró vizzel, pár perczig hagyjuk állani a vizben, azután rakjuk ki tálba és sózzuk meg. Előbb lisztben mártsuk meg s csak azután a felvert tojásban és legvégül reszelt zsemlyemorzsában. Süssük ki, nem igen sok, de nem is nagyon kevés zsirban.
Tálaljuk hosszu tálban; olajos zöldsalátánál köritsük."
1892-ből :D
:D Na még tiszta szerencse, hogy a boltban letisztítva még kora tavasszal se árulják :D
Pedig bizony árulják! Mégpedig nagyáruházban. Én nem láttam, de tudom, hogy valaki Temesváron vett, úgyhogy, sorry... :)
ReplyDeleteAz én fantáziámat bizony csigázza a békacomb, de legelőször azt hiszem, csak úgy enném meg, ha nem tudnám mi az. HA ízlene, utána már semmi baj nem lenne. A férjem már evett és szerinte nagyon finom. :)
de csak szétnézek :D :D :D
ReplyDeletenahát .. pedig meg voltam győződve, hogy tutira nincs. Ááá legközelebbi sopping turámon szétnézek a fura ehető kütyük polcán is
ReplyDelete:D