Avocadó kérm

Tudom, hogy nem sokan értenek egyet velem, de ebből nem adok lentebb: az avokádó finom, méghozzá nyersen, és "csak úgy". Eddig akikkel beszéltem erről a dologról, mind azt mondták, hogy igen finom avokádó krémként, de csak úgy, natúr módon biza valami buta vajra emlékezteti őket és nem szeretik.
Ma készítettem egy avokádó krémet, és ha már megvolt a "gomb", mellé egy adag szalmakrumplit és húst is. Nehogy már ne kóstolhassuk meg az avokádó krémet :D

Egészen finom lett. A következőket pakoltam bele, szemre ész nélkül:
1 drb avokádó
6-7 szem fokhagyma
1 löttyentés oliva olaj
kicsi só
valami csípős szósz amit leltem a hütőben
paprika kérm
citrom és narancs
kevés tej
egy kevés cukrozott sűrített tej

Kezdetben az édes sűrített tej nem volt "bele képzelve", de valahogy nagyon durva lett a fűszerezése, és ezzel úgy gondoltam sikerül egy csöppet megszelídítenem. A fokhagyma mennyisége egy csöppet sok volt, de végül ez is relatív, mert még nem tudtam olyan ételt készíteni amire ezt a kritikát halljam. Mármint, hogy túl sok a fokhagyma benne... A tej és olaj dolog az "alioli" készítésből jutott eszembe.
Az egészet a botmixerrel kevertem össze, majd hagytam állni a hűtőben kb egy órát.

Az aliolit idén tanultam, Spanyolországban, ez afféle tojás mentes majonéz, fokhagymával. Anélkül nem próbáltam.
Elkészítésekor csak az arányokra kell figyelni. 3adag olaj, 1 adag tej, és ízlés szerint fokhagyma meg só. Egy edénybe bele kell dobni a fokhagymákat, a 3 adag olajat, 1 adag tejet, majd mindent botmixerrel összekeverni. "semmi perc" alatt kész van.

Azt hiszem az alioli készítése volt az idei kiruccanásnak a legviccesebb pillanata. Aki megmutatta egy tapasztalt szakács. Ő tanította meg a feleségét is. Miután bevásároltunk, és egy icipicit beboroztunk, előállt, hogy na ő biza megmutatja nekünk ennek az elkészítési módját. Nem sikerült. Pontosan 3x próbálta meg. A legjobb a dologban, hogy a három kísérletezés eredményét nem dobta el, hanem egy igencsak remek besameles szószhoz felhasználta. Végül a feleség mentette meg a helyzetet, mert tényleg semmi perc alatt kikavarta az aliolit...

Valahol van egy kép az általam készített alioliról...

Gyűjtések

Az igazság az, hogy amióta itt vagyunk falun, szinte a konyha fele se mentem. Vagyis mentem, de nem igazán főzni. Azonban, most, hogy kicsivel több a szabadidőm, elkezdtem nézelődni receptek után. Majd eszembe jutott, hogy mennyire mókás dolog a főzés, és kedvem támadt. Persze nem akármit készítenék el, hiszen a mindennapi dolgok kicsit unalmasak, ellenben biza bukkantam pár receptre, amit föltétlenül meg kell jegyezzek magamnak. Egyik közülük egy perec recept, kis perec történelemmel fűszerezve, a másik egy házi gumicukorka.
Ezen a blogon, Tücsökbogár, még leltem "dobok egy hátast" recepteket. Említésre méltó a Cupcake pillangóval, egy csodaszép sütemény, amihez akárhogy nézem de nem hinném, hogy lenne türelmem. Bár egy próbát mindenképp megérne! Amit igencsak nagy valószínűséggel hamarosan elkészítek az a Tejlepény...

Érdemes még itt szétnézni, jobbnál jobb receptek vannak, köszönet értük :)

Hüpp hüpp

Ottis blogján láttam a Banános Sajtkrém torta receptjét amit el szerettem volna készíteni. Afféle óév búcsúztatóként... El is mentünk a gyalui Profiba, gondoltam ott találok mindenféle hozzávalót. Hát rá kell jönnöm, hogy tévedtem, mert mascarponera még csak hasonlító krém sajt se volt. Ezért már nem fogunk beautózni a városba, úgyhogy vettem két tasak pudingot. Tejet persze elfelejtettem venni. Az, meg hogy falun vagyunk és nincs tej tiszta viccnek számít. De nincs. Mert kérem minden gazda eladta a jószágot, mert "nem éri meg tartani", a kecskék jelenleg nem adnak tejet. Szóval.. hüp hüp a banános sajtkrém torta elkészítése várat még magára. Ez van. Jó, hogy szépen felborzoltam vele a kedélyeket :D

De megyünk sütni nemsokára malacot. Olyan süti malacot. Illetve holnapra egy új receptet akarok improvizálni, afféle paradicsomos tonhalas spagetti, amiről még nem tudom, hogy fogom elkészíteni. Vacsorára meg tonhalas pizza lesz. Ugyanis nem bírtuk megállni, vettünk egy kilós tonhal konzervet :D Azt meg ha kibontjuk tonhalban fogunk fürdeni :D

Karfiolvita

Most olvastam egy recept címet: karfiol pörkölt. A receptet már nem is olvastam el, de egyből egy zöldborsó főzelék jutott eszembe, természetesen zöldborsó mentesen, zöldborsó helyett apróra vágott karfiollal elkészítve. Mondom is az úrnak, micsoda remek ötlet, el kell készítsem, legalább egy próbát megér. Mire felháborodott, hogy "az úgy nem lesz jó" :D

Mi az, hogy nem lesz jó? Mert érvelése szerint, a karfiol az teljesen más mint a zöldborsó és nem lehet jó. Azért mert. Felhoztam példának, hogy de készítettem karfiol levest, meg zöldborsó levest, szinte egy kaptafára, sőt azt hiszem teljesen egyformán, csak persze vagy zöldborsó vagy karfiol volt benne, és mégis mindkettő nagyon finom lett. Egyiknek zöldborsó leves íze lett, a másiknak karfiol leves íze... Nem tudtam meggyőzni, hogy akár ehető étel lehet.
Na ennek következtében kénytelen leszek elkészíteni. Elvégre ha nekem nem hisz, majd hisz a saját érzékeimnek.

A csoda tudja, de úgy érzem ezt a csatát én fogom megnyerni :D

P.S. Elolvastam a receptet is, ott nem köretként, hanem tényleges pörköltként van leírva. Na de én köretnek akarom és alig várom, hogy egy karfiol a kezembe akadjon :D

Nürnberger Rostbratwurst

Ez ugye egy német "csoda", de ugyancsak Spanyolból hoztuk. Van ott egy bolt, ahol leginkább német termékeket lehet kapni, innen vettünk két csomaggal is. Eléggé furán néznek ki, inkább fehéresek, olyan ijedt és sápadt kis kolbászkáknak néznek ki, az ember nem adna egy krajcárt se rájuk. Azonban grillen megsütve, szépen kipirosodik az "orcájuk", egészen életvidám kis kolbászkák lesznek...

Megnéztem, hogyan lehetne itthon készíteni, hiszen az úr kedvencei közé tartozik... állítólag védett cucc, ugye EU normák meg copyright meg társai... és mivel ezek szerint titkos, hát kérem még jobban elkezdte piszkálni a fantáziámat, hogy ilyent kéne készíteni.

Kaptam is valami házilag elkészíthető Nürnberger Rostbratwurst receptet. Most már csak rá kéne szánjam magam, hogy elkészítsem. Még egy másik helyen azt írta róla, hogy majoránna és köménymagot tartalmaz, mint "fő alkotó rész". Érdekes módon ezen receptben nem szerepel a köménymag, és a kolbászkákon sem érződik nagyon erősen, kivehetően.

Paszuly leves

Egyik ok, amiért nem szeretem az ünnepeket az a kaja mennyiség amit az ember orra elé tesznek. Na meg az afféle "kötelező" ebédek, a "gyere egyél mert ünnep van", a zsírtól csöpögő sültek és társaik. Természetesen az elmaradhatatlan töltött káposzta amiből már untig elég...
Ma zöld paszuly leves lesz ebédre, mindenféle hús nélkül, árván ahogy mondani szoktuk mifelénk. És már fenem a fogam erre a kajára, annak ellenére, hogy nem tartozik a kedvenceim közé...

Olajbogyó

5 kiló olajbogyót hoztunk Spanyolországból. Mindennek alig egy hete. Van még 2 kiló. Annyira finom, hogy nem lehet leállni vele. Az 5 kilós csomagolásból a kezelhetőség érdekében átpakoltuk a bogyókat üvegekbe. Olyan 800 grammos kantákba. Amikor egyet megkezdünk, azt általában be is fejeztük. Hiába na, az egész család nyakalja őket. Jövőre tuti nem egy ilyent fogunk hozni, hanem kettő-hármat :D

Pizza

Kedves barátainkat nagy megtiszteltetés érte :D egyik szakács, másik a felesége, és nagyon nagyon jól főz. A másik oldalon vagyunk mi, mármint én és a kedves párom, aki a konyhához annyit ért, hogy ott készülnek a finomak, szereti a hasát és eddig 2x sikerült olyant főznöm, amire azt mondta, hogy háááát izéééé "nem tartozik a kedvencei közé". Egyik a köménymag leves volt...

Szóval ismét voltunk Spanyol országba, ahol ezen bizonyos szakács barátunknak megmutattuk, hogyan kell készíteni a pizzát. Mivel ők pár évig közösen béreltek egy lakást a kedvesemmel, mondanom se kell, hogy igencsak ismerték a konyhai tudományát. És tágra meredt szemekkel álltak amikor kedvesem a legnagyobb természetességgel magára akasztotta a kötényt, majd ahogyan a nagykönyvbe meg van írva egy szuper pizza tésztát gyúrt.
:D
Aki tud minimálisan is sütni főzni, tudja, hogy nem olyan ördöngösség, de azoknak akik ismerik a kedvesem konyhai képességeit, igencsak meglepődtek, hogy hű na ezt legmerészebb álmukban sem hitték volna :D A szakács úr, azzal fejezte ki elismerését, hogy hát igencsak meglepetés, hogy ő a kedvesem a konyhába látja, de hogy ehetőt készített, ez minden fantáziáját fölülmúlja :D

Ezután besegítettem a pizza "felöltöztetésénél", de filmezve, fotózva volt az úr, annyira hihetetlen volt nekik, hogy rávettem tanulja meg :D

Kellemes karácsonyt!

Először is Kellemes karácsonyt szeretnék kívánni minden ide tévedőnek majd valami hihető magyarázatot kiötölni, hogy miért is nem jelentkeztem olyan sokáig.
Hát kérem szépen az úgy volt, hogy izé, meg mizé meg teccik tudni, nem is én, hanem más, meg ilyenek...
Kérem szépen olyan három hónapja alig főztem valamit is, mivel közös konyhám lett anyukámmal. Így meghagytam neki a főzés örömét :D Na meg olyan finomakat főz, hogy hagytam kibontakozni.

Na a fő ok, hogy mindig volt kaja készen, mire én felébredtem, hogy ejsze éhes vagyok kéne valamit készíteni már volt. Akkor meg egyszerűbb volt megenni mintsem nekifogni és kutyulni valamit. Ráadásul eléggé átálltunk éjszakai műszakra, és valahogy kényelmes volt délben ébredni azzal a tudattal, hogy a kutyám is el van rendezve és a kajával sem kell sokat foglalkozzak. Így haladt is a munka rendesen, hiszen délutántól szinte reggelig egyhuzamban dolgoztunk.

Na de karácsonyra valami finomat készítettem, vagyis most van készülő félben és eszembe jutott, hogy szép dolog volna elmondani a világnak is, hogy mit is kutyultam össze. Adott volt pulyka mell. Tudja a fene miért, de erről az jut eszembe, hogy tekercs, meg töltött.. Vagyis töltött pulykamell, vagy pulykamell tekercs... Így tegnap nekiálltam recepteket böngészni, de egyik se nyerte el a tetszésemet. Így kombináltam egyet, és most kíváncsian várom, hogy milyen lesz.

Vetem 4 közepes hagymát, nagyon kevés olajon megüvegesítettem, majd két apróra vágott kisebb almát is hozzáadtam, egy doboz zöldborsót és egy fél pohár borral öntöttem nyakon. Enyhén fűszereztem só, bors, vegeta és piros paprika keverékkel, majd addig pároltam az egészet míg szokás szerint kissé odaégettem. Valahogy ez adja meg az igazi buchéját a dolgoknak, mert, hogy is jönne ha magamat szidnám, hogy ismét balfék voltam...

Főztem 7 tojást is, azért hetet, mert az egy szép szám. Keményre, majd felapróztam őket. A levesből 3 murkot(sárgarépa) is apróra vagdostam, illetve 2 petrezselymet. Megreszeltem sacc per kb 250gramm sajtot, és összekevertem.

Huh már csak visszanézve is kezd zavaros lenni a dolog... szóval apróra vágott főtt tojás, sajt, murok, 2 nyers tojás, 4 kanál tejföl, illetve a hagyma+alma+bor kavirca került összekeverésre. Ebből egy egészen jó illatú massza alakult ki. A pulyka mellet szeleteket jó vékonyra kipotyoltam, majd egy fóliára helyzetem, megtöltöttem jól a töltelékkel és folpack fólia segítségével feltekertem őket. A fóliával együtt megkötöztem és fövő vízbe helyeztem őket. Olyan fél órát főztem.

Még mindig nem tudok beszámolni arról, hogy milyen is lett, mert a terv az, hogy mielőtt tálalásra kerül a dolog, szépen kihámozom őket a fóliából és a forró sütőbe helyezve kissé megpirítom a tetejüket. Ekkor lesz csak kész a tekercs :D

Mi a manó?

Na valamit ügyeskedhettem, mert most vettem észre, hogy a lapom nem volt elérhető, sacc per kb 3 napja… Ej ej. Technikailag tudom mit hibáztam, és sejtem, hogy a fáradtság betette az ajtót, egy file-t rossz helyre másoltam fel és tessék ott volt a baj. Aztán amikor be akartam számolni a fasírtról, csak látom, hogy nem megy…

Fasírt, ipari mennyiségben

Családi mennyiségű fasírtot gyártottam ma le. Ugyanis itt a karácsony és a malac az ólból be kell kerüljön a fagyasztóba. Ennek következtében kissé ki kell üresíteni a felhalmozott dolgokat. Úgy egyeztünk meg anyukámmal, hogy kevesebb felvágottat veszünk, ehelyett készítsünk olyan ételeket amelyeket lehet fogyasztani reggelire vacsorára is. Fasírt, rántott hús, afféle saláta szerűségek hússal stb.

Így történt, hogy 2 zacskó darált húst vettem ki, még tegnap beáztattam jó 20 deka csicseriborsót, hogy ma felhasználhassam a fasírtba.

Hát meg kell mondanom, egy kis időbe telt amíg mind megsütöttem őket, de most pár napig lehet ezeket eszegetni.

Káposzta puding

Ma reggel korán ébredtem… este hétkor. Mert délben feküdtem le. Mostanság kezd ez lenni a “normális” gondolom tavaszra visszakerülök az emberiség közé, amikor is majd reggel fogok felkelni és este mint mindenki más, lefeküdni. Na de meglepetésemre ma az ebéd gomba volt. Ezt én meg nem szeretem és anyukám készített valami finomat nekem is :D Káposzta pudingot. Meg kell kérdezzem pontosan hogy készítette, mert nagyon finom lett. Valami olyasmi, hogy apróra volt reszelve a káposzta, megfűszerezve, gondolom tojás meg valami hasonlóval összekeverve, majd tepsibe téve és a tepsi még egy tepsibe téve, azért, hogy inkább  főzve legyen mint sütve.

Nyami!

Veszélyes csirke

hmm ugye mondták egyesek, hogy a sok hús fogyasztása veszélyes lehet. Mondjuk felháborodnak a csirkék és támadásba lendülnek. (leltem valahol a neten a fotot)

forrás: eatliver

Mint a sót az ételben

Van az a mese, amelyben a király megkérdi a három lányát ki mennyire szereti őt, és a legkisebb azt válaszolja “mint a sót az ételben”. Nos ez a mese jutott eszembe a következő képről, de csak azután, hogy megtudtam miből vannak a szívecskék:

Forrás: http://www.sugarcubes.ca/salt_pinches.htm

Sóból!  Remek ötlet, legalábbis így képen nagyon mókásak.

Természetesen azon kezdtem gondolkozni, hogy miként lehetne ilyesmit készíteni. Nem kéne nagyon komplikált legyen, csak valami fém formát kéne szerkeszteni, bele a sót, vizet meg a sütőben nagyon lassú tűzön kisütni. Vagy legalább is úgy gondolom menne. Lehet nem. Ejsze meg kéne próbálni ahhoz, hogy kiderüljön.

Szivárvány torta

A “sunshine” blogon bukkantam erre a fantasztikus tortára, innen származik a kép is:

A recept ugyancsak ott megtalálható! és további fotók a képre kattintva megnézhetőek. Maga a sütemény nem olyan hiper szuper fantasztikusan komplikált, de szerintem mindenkinek el lehet nyerni a kegyeit egy ilyen vidám tiritarka tortával. Persze kicsit macerás a sok lapot megsütögetni, mindegyiket másképp színezni, de nem tűnik úgy, hogy sokkal több időbe kerülne mint hagyományos egyszínűt. Persze lehet aggódni, hogy miféle mesterséges színezéket tartalmaz, meg nem egészséges de becs szóra engem ez nem érdekelne, ha valaki ilyen tortát sütne nekem

Laska leves

Van a húsleves laskával, és van a laska leves… A kettő között a különbség hatalmas.

A hétvégén anyósnál voltunk látogatóba, ő készített finom házi laskát. Adott nekünk is egy csomaggal, és figyelmeztetett, hogy csak óvatosan az adagolással, mert ez nem bolti laska, ebből elég kevesebbet tenni mert jól megdagad. Történetesen nem én készítettem a levest, hanem anyukám, ellenben neki már elfelejtettem megmondani az utasításokat, ő is a bolti laskával van megszokva, így a vége az lett, hogy a levesben a laska annyira megdagadt, hogy nem maradt lé jóformán! Akár villával is lehetett volna enni, annyira “tömör” levest ettünk

Ezután a töltött káposzta már alig csúszott le … Na jár még így az iparos hihihi

Elfelejtek főzni!

Amióta kint vagyunk, nincs időm szuszogni se jóformán. Na meg az igazság az, hogy anyukám nagyon finomakat főz, úgyhogy kihasználom az alkalmat és inkább dolgozok a főzőcske helyett. Ma azonban én készítettem el a vacsorát, amit a végén nem is kóstoltam meg… elég szemét dolog volt tőlem, de a csodába biza  nem kívántam mire elkészült meg valahogy nem voltam éhes sem. A család többi tagja azt mondta nagyon finom volt, arról ítélve, hogy egy falatnyi se maradt belőle, hát el is hiszem nekik. Kimártották a tányérokat a drágák'!

Nem tom más, hogy van vele, de szerintem az szuper dolog, amikor az emberkék megeszik az ételt és utána hüledeznek, hogy mennyire finom volt.

Na a hétvégén se lesz főzőcske, ugyanis szülinapozni megyünk, ahogy mondják ingyen kaja, pia és még sírunk, hogy nincs jó dolgunk. Hiába na, van egy olyan mondás, hogy élni tudni kell: na most mi pont ez tesszük bizonyos szempontokból.

Remélem azonban, hogy mihelyt kissé helyrerázódnak a dolgok ismét neki fogok tudni finomakat főzni.

Pulyka sült

Nagyon finom pulykasült készült. Gondolom megünnepelendő a hétfőt, vagy pont nem tudom miért, de nagyon finom és csodásan szép volt. Előző nap be lett pácolva a hús, és azt hiszem ez volt az oka, hogy többet kellett hagyni, hogy megpácolódjon.

Csokis almás tészta

Tegnap almát szedtünk és nagyon nagyon megkívántuk az almás tésztát. Igen igen, ugyanazt amit a múlt héten is ettünk. Megint csavartam egy kicsit a dolgon, ugyanis egy csoki mázat szerettem volna a tetejére rakni, ami persze a legjobb szokás szerint nem jött össze olyanra amilyenre én akartam…

A süteményt elkészítettem a már nálunk "hagyományos almás tészta" recept szerint, persze hozzáadtam a már szokásos csoki darabokat, már csak azért is mert nagyon finom úgy, betettem a sütőbe, majd időközben lereszeltem a maradék csokit azzal az fantasztikus ötlettel, hogy lereszelve rászórom, az meg hű de vagányul rá fog olvadni, mintha csoki glazúr lenne rajta… Nos ez nem jött össze, ugyanis a csoki a tetején nem akart megolvadni. Valószínűleg azért, mert túl későn raktam rá, és már nem mertem hagyni a süteményt a sütőbe, nehogy odaégjen.

Lényeg az, hogy lett egy nagyon finom sütemény, amit azért óvatosan kell enni, mert másképp az ember tiszta csoki reszelék meg maszat lesz… ugyanis az hull mint a mennyei manna.

Apa főz...

Ma reggel szalmakrumpli  és sült csirke illatára ébredtem. Különös, gondoltam, majd kinyítottam a szemem. És lám lám… az orrom előtt közvetlen egy tányér szalmakrumpli és hirtelen sült hús álldogállt mosolyogva. Na nem… nem így volt. A szalmakrumpli meg a hús csak állt mindenféle emóció nélkül. A kedvesem állt mosolyogva, majd beszámolt, hogy az apukám biza a markába nyomta ezt a tányért.

Kiderült, hogy korán ébredt meg. Miután reggel fél hatkor kivitte sétálni a kutyákat mert “mocorogtak” (mindig azt teszik amikor meglátják, de na) majd lévén hidegecske kint, biza ő unatkozott. Rákacsintottak a krumplik, és volt hús is kéznél, hát nekifogott “főzni”. Mert ő is tud ha van miből, hangzik a kis mondóka. Lévén köztudott dolog, hogy a kedvesem Formula 1 mániás, és ezért képes “hajnali nyóckor” is felkelni, így nyolc óra 10 perckor halk kopogás hallatszott az ablakon, majd mikor kinyitotta az ajtót egy tányér szalmakrumpli sült hússal jött be :D

Hát mondanom se kell, hogy kézzel ettünk mint a barbárok, kellett a fenének villa, remek volt ágyban fekve enni, nem tettem ilyent évek óta, majd az sacc per kb egy órás TV nézés után még egy nagy adagot aludni :D

:D

Na kérem ezt se hittem volna :D Egy idős ismerősünk tőlem kérte el az almás tészta receptet, mert amióta a férje evett belőle állandóan emlegeti. Itt voltak a hétvégén és persze készítettem egy ilyent megint, mert hihetetlen mennyire hamar megy és nagyon finom is :D el voltak ragadtatva! Tényleg finom ez a kavirca. És egyre finomabb lesz.
Ma már "fejből" tudtam a receptet és nem szúrtam el kegyetlenül mint a múltkor! Így ne! almás tészta.
Persze kifelejtettem a fahajat belőle, de szerencsére csak épp betettem a sütőbe a tepsit amikor anyukám megkérdezte... így kikaptam és megszórtam a tetejét sütőporral és a tepsiben még kavartam egyet :D

Hiába na... nem könnyű sütni főzni, ha szerelmes a szakácsné ! :D

Főtt krumpli pucolás

Bár nem értek kínaiul mégis ez a videó elég érthető volt. :D Vagy japánul... Hogyan kell egyszerűen megpucolni a héjában főtt krumplit... mi sem egyszerűbb. Körbe kell vágni a krumplit mielőtt betesszük a vízbe, majd mikor megfőtt jeges hideg vízbe kell tenni pár másodpercre. A fizika törvényei szerint is kéne működjön, mert ugye a hidegben a dolgok összemennek, így a héj hirtelen lehűlés miatt "magától" leszakad a krumpliról.

Na de itt a videó és tessék kérem kipróbálni! Majd ha eszembe jut amikor főtt krumplit készítek biztos kipróbálom.

Kreatív blog-díj

Huh :D Na ma meglepetésben volt részem... Ugyanis Hajnalkától egy Kreatív blog-díj  -at kaptam! Még nem jutottam oda, hogy válaszoljak, megköszönjem, és kaptam még egyet! Jelen esetben Rékutól! Köszönöm szépen lányok! Csak egy "picit", ugyanis megköszöntem nekik és inkább írok pár dolgot magamról, mert amúgy se írtam rég.

Falusiak lettünk és úgy néz ki a telet is itt töltjük. Legalábbis egy részét, mert közben fogunk még vándorolni egyet melegebb éghajlatra! Jót tesz egy kis huszon-fok az embernek december közepén :D Mondjuk, hogy a telet itt töltjük nekem is újdonság, meg szinte hihetetlen.  De ami még furább, hogy röpke egy hónap alatt, amit itt töltöttünk megfogalmazódott a fejemben a kérdés: miért is nem jöttem erre rá korábban és miért vesztegettem annyi időt városon? Lehet, hogy csak pillanatnyi város undorom van és kell egy kis idő amíg itt unom meg, ezt nem tudom, de jelenleg egy ideig itt leszünk. Hogy a jövő mit hoz ugye fogalmam sincs, ellenben néha szükség van változásokra is. Ha magától nem megy, akkor merész elhatározással lökni kell egyet rajta.

Ezt is tettük.

Vámpir kaja

Ma valami furcsaságot készített anyukám. Méghozzá vért. Ugyanis tegnap levágtak egy kecskét. Annak a vérét felfogták, hagyták egy keveset megalvadni, majd valahogy felszeletelte, hagymát dinsztelt és a vérdarabokat megsütötte... Meg nem kóstoltam volna a világ pénzéért... a többiek megették jóízűen. Igaz a véres-májas hurkáért sem rajongok...

Íme egy fotó: nagyon hasonlít a májhoz, csak feketébb.

:D na ez az igazi True Blood

Kéne főzzek de...

Kedvem lenne, időm nincs. Dolgozunk látástól vakulásig. Szerencsére segítségünk is van. Ugyanis apukám reggel korán elintézi a kutyát. Este ő ad enni, mivel eteti az összes többit is. Reggel általában kész van a kávé, persze mivel mi kivételesen sok kávét iszunk,általában még főzők egyet, majd sipirc be a gépek elé és ereszd el a hajamat van délig. Ekkor megéhezünk: reggelizünk, közben "megvitatjuk" anyukámmal az egészséges étkezés elveit, miszerint reggel KELL reggelizni kontra akkor eszünk ha éhesek vagyunk. Persze, akkor eszünk amikor éhesek vagyunk, de mégis minden reggel meg kell ezt a témát beszélni :D

Elgondoltam, ha anyósóm lenne...és nem édesanyám, biztos rettenetesen felmenne a cukrom rá. Mármint azért amiért "megmondja" mikor kéne enni. Pedig ugye csak a véleményét fejti ki. Érdekes dolgok ezek...

Aztán :D délben ami a mi esetünkben valamikor délután jön el, ebédelünk. Anyukám nagyon finomakat főz meg kell mondanom :D Ma pl. csirkepaprikás volt...Ezután megint fenék laposítás következik, valami éjjel 1-2--3-ig. Másnap kezdődik elölről. Ebben a mostani hajtásban, néha elnosztalgiázok... jó lenne sütni valamit... majd félreteszem az ötletet másnapra. Így megy ez egy ideje.

Majd csak fogok főzni is.

Amikor a flekken se sikerül...

Azt hiszem kissé szórakozott vagyok az utóbbi időben. Ma valami flekken szerűséget sütöttem. Csirkehúsból. És az első amikor kész lett megkóstoltam: na hát olyan sós lett, hogy nem lehetett megenni. Szerencsére volt itthon tejföl, meg tej, így hirtelen összecsaptam egy szószos húst. Persze végül bevallottam, hogy nem ezt terveztem, de szerencsére így is nagyon finom volt..

Lehet nem hiába mondják ha sós az étel, hogy "szerelmes a szakácsné" :D :D :D

Grrrr...

Miért van az, hogy ha az ember lánya szeretné mondjuk megszerettetni a pizzát valakivel aki nincs oda meg vissza érte, akkor sikerül éppenséggel elszúrni az egészet és készíteni "kanalas pizzát".

Várjuk a vénasszonyok nyarát. Csak mióta ez a globális felmelegítő sztrájkol és a felhők mögött bujkál, ez nem akar érkezni. A nyarat sikeresen elbliccelte, nem végezte a dolgát rendesen, hiszen alig volt egy rövidke nyár. Erre azt mondtuk, a fene se megy haza, míg ki nem nyaraltuk magunkat rendesen. Követelem és megparancsolom, hogy legyen egy csodaszép ősz, mert ha nem... akkor irgum burgom, nagyon mérges leszek és azzal maradok... mint a taxis a nagy "kárral" amit okoztam ám neki...:D

Na de essen szó a pizzáról is, mert gondolom mindenki erre kíváncsi. Ne feledjem el, hogy főzőblogon vagyok. Elkészítettem a pizza tésztát. Olyan lett amilyennek lennie kellett. De nem az én tepsim, nem az én lerem, nem ketchupot használtam, hanem paradicsomot, bár ez az én ötletem volt.  Felapróztam mindent, előkészítettem a feltéteket, hagymát, paradicsomot, oreganót, halkonzervet, maszlinát és sajtot. Összeállítottam a pizzát, be a sütőbe és ha megsült a széle, nem sült meg a közepe. Mivel nagyobb adagot készítettem, több felvonásba sültek meg. Az egyik túl megsült a másik nem sült meg eléggé, na és hiába is kentem be a tepsit olajjal, olyan szépen hozzáragadt, hogy "élvezet volt nézni"...

Végül mind elfogyott, a család megvigasztalt, hogy biztosan a ler nem jó, vagy az olaj, vagy az élesztő, a tepsi. Nekik mindegy mire fogom, az íze finom, a pizza ehető, és nehogy már az én lelkemen száradjon, hogy ez a kaja sem sikerült ahogyan kellett volna... Kép nincs. Nem akarok senkit se megrémiszteni. Meg lehet anyós megtudja, és ugye kész a botrány, hogy még egy pizzát se tudok elkészíteni rendesen :D

Targul de finomsaguri...

Huh?

Biza... ilyen van Tordán. Hallottam a rádióba. Azzal kezdte a néni, hogy a Torda fele vezető úton nincs semmi akadály, tehát mehetünk a "targul de finomsaguri"-ba. (románul nem értőknek: Targ=vásár, finomság meg ugye magyarul van, ellenben a rádió műsor románul volt :D)

Nagyon mókásan hangzott :D

Barackos hirtelen süti

Na most valamit titkot kell elárulnom.. A wc-n mindig dokumentálódok. Valamit olvasok, magazint lapozgatok, és néha biza ottfelejtem magam és olvasok egy "keveset". Szerencsére otthon 2 wc van. Itt falun is. Mert úgy megtetszett itt, hogy még mindig nem mentünk haza. Hamarosan haza kell szaladjak, megöntözni a virágokat, és lehet megint kijövünk, hátha elkapunk pár nap jó időt is.

A barackos süteményről egy ilyen "dokumentálódás" alatt vettem tudomást és amikor a boltba jártunk eszembe jutott, hogy csak a barackok hiányoznak és össze is dobhatnám ezt a sütit vagy süti szerűséget.

Három barackot meg is vettem, tej volt itthon, tojás, liszt, vaníliás cukor úgyszintén. 2 evőkanál gabonapehely is volt írva, de az nem volt, helyette egy kanál prézlit tettem, illetve 2 kanál búzadarát. Gondoltam jó lesz és nem is tévedtem.

A barackokat kettévágtam, kiszedtem a magját, felszeleteltem és egy tepsiben elfektettem. 2 evőkanál lisztet, 400ml tejet, egy citrom reszelt héját, 4 tojást, az említett búzadarát illetve prézlit, na meg három evőkanál cukrot mixerrel összekevertem. A barackokra is szórtam egy kevés cukrot, majd az egész szinte folyékony masszával nyakon öntöttem a barackokat. Valami fél óra alatt megsült az előmelegített sütőbe. Nagyon finom lett, kissé vékonyka szeletek, de az íze minden pénzt megért.

Persze nem létezik, hogy valami hibája ne legyen a dolognak... mert a tepsibe nagy okosan tettem sütőpapírt, ami szépen ráragadt, és az alja egy picit meg is égett. Nem nagyon, de épp annyira, hogy az amúgy tökéletes ízt elrontsa. Legközelebb a jénai tálban készítem, mert amolyan kissé puding szerű a dolog.

Fotó lesz holnap, ma kimerültek az akkuk a fotógépbe, nem tudom letölteni őket.

Ketchup párbeszéd

Elmentünk a boltba. Venni kávét meg gyufát. Meg mustárt. Na meg vettünk barackot is. És a boltban rám köszönt a ketchupos flakon.

Ketchup: -Szia
Én:-Szia Kechup
Ketchup:-vigyél haza
Én:-nem viszlek
Ketchup:-Vigyél, mert szükséged lesz rám.
Én:-Nem mondod...
Ketchup: -komolyan... aztán fogod bánni, hogy nem vittél haza. Biztos akarsz majd készíteni valamit és szükséged lesz rám
Én: - te, Ketchup, gondoltam  rá, de valahogy nem. Nem fog kelleni ketchup. nem viszlek haza.
Ketchup: - Jó. Majd megbánod...
Én: Az meg az én bajom lesz...

És igen... kellett volna vennem ketchupot. De boldogultam nélküle :D mert yuppiiii pizzát készítettünk. Elég későn jutott eszünkbe és nem is pizzának indult az egész. Valami lepény akármit gondoltam amire nagy halom feldarabolt friss kerti paradicsomot pakolok, kis sajttal megszórom, valami maradék szalámi véget ráaprózok, netán egy kis hagyma,  meg túró oszt be a lerbe és kész. A végén pizza formájú lett a dolog és bevallom nagyon finom!

A pizzatésztát természetesen az úr készítette el, elvégre gyakorolnia kell ezen tevékenységet és jelen esetben olyan finomra sikeredett, hogy ihaj csuhaj. Ilyen finomra még nekem se sikerült egyszer sem a pizzatészta.

Az előbbi párbeszédből ugye nyilvánvaló, hogy ketchupot nem hoztam haza, pedig ő szólt, hogy szükségem lesz rá, csakhogy én sokkal "okosabb" voltam. Talán ezt hívják megérzésnek...

Végül a pizza isteni lett az apróra vágott paradicsommal. Ha oreganó lett volna itthon, még finomabb lett volna. De az sem volt, ugyanis előző nap elfogyasztottam az egészet.

A pizza

Most vettem észre, hogy elmaradt az úr által legyártott pizzatésztából készített pizza bemutatása. Olyan rég volt, hogy szinte elfelejtettem, de csak most bukkantam a fotókra. Az egyezség szerint ő készítette el a tésztát és csak látni kellett volna hogy mennyire büszke volt a teljesítményére. Míg kelt a tészta, végig gondoskodva meg ráncolt homlokkal figyelte a "művet" alakulni.

Kérdeztem ha akarja e ő nyújtani, meg tovább készíteni, de a válasz az volt, hogy első alkalomra ennyi épp elég volt. Na sebaj, a nyújtáson kívül úgyis szeretem díszíteni a pizzát. Valahogy olyan mókás ahogy szimmetrikusan kezdem elhelyezni a feltéteket, majd valami akármi alakul ki belőle.

Valahogy így:





Sajnos több kép nem készült. Többek között azért, mert amint kiszedtem a lerből, a fenének volt már kedve és türelme állni és fogóztatni a dolgokat. Szétvágtam a pizzavágóval, majd hamm bekaptuk.

A pizzavágóval is érdekesen jártam. Volt a fiókomba már vagy két éve. Egyszer se használtam, pedig tudtam azt is, hogy mire jó, és azt se felejtettem el, hogy van. Mégis valahogy amikor pizzát készítettem, nem jutott eszembe. Végül a szomszédasszonynál ettünk pizzát és neki a kezében láttam ismét egy hasonló kütyüt és azt is észrevettem mennyire jól vágja a pizzákat. Legközelebb eszembe jutott, előszedtem és azóta használom amikor pizzát kell felvágni.

hihi

A zöldborsó leves finomra sikeredett, bár bevallom nem ilyenre szoktam készíteni. Most sokkal vastagabb lett, mivel kissé elnéztem az ereszték vastagságát. Amolyan zöldborsó-krém levesnek nevezném. De finom volt, nemcsak ehető.

A fehér szósz ellenben egészen jól sikeredett. Kénytelen voltam valami effélét készíteni, ugyanis a joghurt amit vettünk enni, valami fura ízzel rendelkezett. Nem volt rossz, mert ehető volt meg akármi, de fura volt és közelről se lehetett finomnak nézni. Azonban a múltkor is használtam ételbe főzve és akkor ezt a fura ízt elvesztette. Amit egyébként most is.

Úgy készítettem el, hogy apróra vágott hagymát olajon megdinszteltem egy kicsit, majd hozzáadtam a felkockázott csirkemellet, majd kevertem egy kicsit míg fehér lett a hús, kicsit megsóztam, megborsóztam, oreganó, bazsalikom és kevés rozmaringot kevertem bele, majd hagytam egy kicsit rotyogni a saját levébe. Ezután felöntöttem olyan kb 700g joghurttal, és hagytam főni. Időközben elkészítettem egy tej, liszt keveréket, és mikor a hús megpuhult ezt hozzákevertem. Olyan 100-150g burduftúró is volt itthon, azt amennyire tudtam megreszeltem, de inkább csak apróztam, mert ugye puha, nem olyan könnyű reszelni, és hagytam amíg az is megolvadt. Laskával tálaltam.

A dicséret amit kaptam érte :D "Vagy nagyon finom, vagy nagyon éhes voltam, de nagyon ízlett". Szerintem mindhárom :D

Mi van a hűtődben?

:(( Na, hogy az én hütőmben mi van? Abban szinte semmi. Valami konzervek maradtak, egy pár tojás, lekvár, mustár. A fagyasztó részben még van valami kutyakaja, meg valami hús a mi polcunkon. Mondjuk nem is ez a baj, hogy az én hűtőmben mi van, hiszen nincs miért ételt tartsak benne, ha nem vagyok otthon :D A baj, hogy jelenleg alig van valami az anyukám hűtőjébe és kéne főzzek valamit. Hiszen még mindig "tanyasiak" vagyunk és kimondottan jól érezzük magunkat.  Egyetlen baj a reggeli korán kelés. Mert Kokó a kakas (mondtam már neki ne bosszantson mert leves lesz belőle) hevesen nekifog kukorékolni és nem hagyja abba... aztán PrezLee nekifog nyafogni, ő sem hagyja abba. Mindez mintha nem is lenne elég. Győző, a szentbernáthegyi nekifog ajtót bökdösni az orrával, illetve valami nagyon fura hangokat hallat, amolyan nyávogás szerű. Ki se nézné az ember ebből a böhöm állatból ezt a fajta kényes nyafizást.

Persze a hangzavar még csak kezdődik, mert Balázs is bekapcsolódik a mókába, ő mondjuk ugatni kezd és nem hagyja abba. Alig van 7 óra valami, már ébren vagyunk háromnegyedileg de ekkor rázendítenek a kecskék... meeeek meeeeeek meeeeeeeeeeek... Őket azzal szoktam ijeszteni, hogy eladom mind, de erre kinevetnek és tovább mekegnek hevesen. Szóval ilyen sanyarú meg cudar ám a mi életünk... Jaj de sajnálom magam!

Na de visszatérve a hűtőre. Mind törtem a fejemet mit is főzzek, és a Nosalty "Mi van a hűtődben" tool-ra bukkantam. Be is írtam szorgalmasan mi van (hazudtam, mert már kivettem mindezeket, de a tool nem tudja) hátha kidob valami nyami nyami receptet. Nem dobott ki semmit. Így a saját fejem után kell összekombináljam a dolgokat.

A mai menü pedig a következő lesz: finom zöldborsó leves, azt hiszem galuskát is teszek bele, másodiknak laska fehér szószos hússal.

Kéne főzzek valami finomat

Kéne főzzek valami finomat, de valahogy még sincs kedvem rá. A minap visszalapoztam a blogban, és elképedtem milyen érdekességekkel kísérleteztem.  Látszik, hogy több időm volt erre a dologra. Na meg több szórakozás is volt benne. Hiszen minden második ételnél "halálra" izgultam magam, hogy sikerül-e :D

Igen? Nem? Tudja a csoda már!

Murphy törvénye azt mondja: ha valami el tud romolni, akkor az el is fog. A másik meg, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint aminek látszik. És sok egyéb Murphy törvény van, érdemes őket jól észbe vésni.

Elköltöztettem a honlapot egy gyorsabb helyre. Nagy reményeket fűztem hozzá, mindenhol csak jót írtak a szolgáltatóról. Aztán valami hihetetlen gyorsasággal derült ki, hogy nem mind arany ami fénylik. Kezdve azzal, hogy rengeteg hiba jelent meg, lapok nem betölthetőek, felesleges most itt részleteznem, mert úgyse érti mindenki ezt, nem is kell, nem lenne munkám ugyebár... Aztán jöttek a további problémák... hogy a honlapom túl sokat fogyaszt. Heh? Mi van? Hogy ? Miért??? Hát kérem kizárólag azért, mert mindenképp meg akartak győzni, hogy vegyek nagyobb csomagot. Na nem, köszönöm nem, vissza az egészet. Visszaköltözött a honlap egy régi "rozsdás" szerverre. Igen ám, de itt nem minden ment jól.

Végül került egy új hely, kissé szagolgatom még a helyet, mint macska a forró kását, hogy kajáról is legyen szó a bejegyzésben, de eddig úgy tűnik minden rendben. Persze miután megégeti magát az ember, már senkinek sem hisz. Egyelőre minden (azt hiszem..) működik és minden jól megy. De hogy tényleg, abban már nem vagyok biztos.

Rakott Laska

Megint valami költői túlzás nevet akartam adni ennek az ételnek, de nem jutott eszembe semmi. Ellenben ez a kaja olyan finomra sikeredett, hogy meg is mondtam a kedvesemnek: ha nem én lennék én, elvenném magamat feleségül annyira finomra sikeredett...

Kezdődött azzal, hogy rakott krumplit akartam készíteni. Ellenben egész nap esett az eső és lévén nem otthon hanem falun, a kertbe akartam menni krumplit kiásni. De így, hogy esett, hát nem mentem és más után néztem. Egy nagy tasak laskára leltem, gondoltam egye fene, helyettesítem a krumplit laskával aztán majd kiderül ha már beborult.

Természetesen megfőztem egy adag laskát, szemre ész nélkül, majd sorban szedtem elő azt amivel összeraktam: egy joghurt, literes, metro termék, nem ízlett nyersen, de az ételbe nem érződik a bizarr íze. Két hagyma, néhány kerti paradicsom, 3 tojás, kevés liszt, fűszerek (oregano, rozmaring, bazsalikom, só, bors, piros paprika). Tegnapról maradt valami elaprózott, kissé besózott káposzta, valami szalámi vég és volt még sajt.

A tojásokat felvertem, majd hozzá kevertem elég bátran a fűszereket, lisztet, majd a joghurtot is, és mivel eléggé bevastagodott, hát egy kis vízzel felhígítottam. Hja elfelejtettem, hogy lustaság fél egészség mottó alapon meglevő rántott húsokat használtam fel a laska mellé.

Ezután elkezdtem rétegezni: egy adag laska, rá felaprózott rántott hús, majd hagyma szeletek, nem spórolva, majd paradicsom szeletek, egy kis maradék káposzta szórva, sajttal megreszelve, majd a joghurtos fűszeres tojással leöntve. Ezután a rétegezés megismételve. A végére egy "vékony" réteg laska maradt, épp, hogy elfedte nagyjából az egészet, megszórva apróra vágott szalámival, majd egy kis sajt reszelve. Az egészet betettem a sütőbe, hagytam amíg jól összerotyogta magát.

Nagyon finom!

De megjártam...

Nos történt, hogy új helyre költöztettem a honlapot. Szép volt jó volt minden, csakhogy szépen lassan kiderült: cseberből biza vödörbe estem, és nem is akármilyen vödörbe, hanem valami nagyon kicsi és maszatos moslékosba lehetőleg. Mert minden szép és jó volt az új helyen amíg az ember használni nem akarta azt. Amint pedig ilyen butaság eszébe jutott, azonnal kigyúltak a piros fények, leállt minden és a hibajelentésemre mintha valami teljesen témán kívüliekkel beszélgetnék... Semmit se tudtak megoldani. Így most a lap visszaköltözött a régi helyére, itt kissé lassabban és döcögősebben megy, de legalább megy, és nekiállok keresni új tárhelyet ismét, de ezennel letesztelem kissé jobban mielőtt fejest ugrok a mély vízbe.

Pár napot most természetesen azzal kell eltöltsek, hogy fel le töltögessem a honlapjaim adatait, beállításokat ellenőrizzek meg társai.

Szilvás csokivarázs

Ne szidjatok :D  Ez egy fantázia név ami eszembe jutott miközben a mai süteményt készítettem. És valahogy kimondottan azért jutott eszembe mert azon törtem a fejemet, hogy ejsze ennek valami olyan dögös nevet kéne adni, amire mindenki felfigyel. Ha meg elárulom, hogy fogalmam sincs milyen lesz és csak remélem, hogy ehető... máris látom lelki szemeimmel, ahogy egyesek képzeletbeli csuprokat, poharakat, tányérokat, netán fél téglákat dobnak utánam...

Nos  a Szilvás csokivarázs nagyon egyszerű ötlet alapján született: a rém egyszerű, elronthatatlan almás tészta receptje alapján bütyköltem össze, persze az alma helyett volt valami érett szilvám, azt hirtelen ledaráltam, a többi "minden SZINTE ugyanaz" és nyomás be a sütőbe.  Mert eszembe jutott a háztartási csoki, a fekete és a fehér is, na azokból nem sajnálva, 2 olyan nagy kockát feldaraboltam, nagyolva, illetve a masszába eleve kakaót is kevertem.

Most kíváncsian várom, milyen is lesz a Szilvás csokivarázs. A név azért is nagyon találó, mert ugye nem minden varázslat jó... voltak akiket békává változtattak a gonosz boszorkányok... Remélem ez nem ilyen lesz :D :D :D

Képek is készültek, úgyhogy idepakolom őket, hadd maradjon meg az utókornak:



amint a képen is látszik, a varázs rész nem észrevehető. Természetesen mindez azért történik, mert épp ez a varázs része. A fehér és a barna "kavicsok" meg morzsolványok pedig ugye a csoki...



Ez miután megsült.

Hmm lehet kéne készítsek egy "almás csokitlant"...

Fogyókúra

- Hogyan tudsz megszabadulni fölös 80 kilótól?
- Üsd agyon az anyósodat.

Forrás: szegedlive.hu

Persze tudom, hogy az anyós vicceknek a helye túl van, az anyós dolgok között, de valahogy a fogyókúra az kissé gasztró téma. Na meg nem akármilyen egy fogyókúra: ezzel tényleg megoldva egy gyors, jóformán instant súlyfelesleg leadás, és ha az ember betartja a szabályokat (jól agyonüti, nem hülyéskedik), akkor végleges is lehet. Mármint nem jönnek vissza a felesleges kilók!!!

Gonosz vagyok ugyi??? :D

Na és még egy, mert ez is főzés témájú

Két férfi beszélget.
- Képzeld, múltkor anyósom kiment a spájzba krumpliért, mert azt akart ebédre főzni, rosszul lett és meghalt...
- Ott a spájzban?
- Igen, ott!
- Na és mit csináltál?
- Rizst!

forrás: szegedlive.hu

Focsani túró

Eszemet se tudom milyen rég ettem Focsani túrót és már egy ideje lesem a boltokban. Ma azonban már nem bírtam magammal és megkérdeztem egyik üzletben, hogy árulják már el nekem, mikor lesz a szezonja: mint kiderült, május, juniúsban van, úgyhogy még egy ideig várni kell míg Focsani túrót fogunk enni.

Pontosan nem értettem miért ennyire szezonális ez a termék, ellenben amire emlékszem mikor még anyukám vett, hogy nagyon finom. Pedig akkoriban nem voltam oda meg vissza az ilyen túrókért, de ez valahogy elnyerte a tetszésemet. Afféle burduf túró szerűség, amit kissé másképp készítenek mint a sima burduf túrót.

Pizza összeesküvés

Csak anyós meg ne tudja :D

Nem elég, hogy nem vasalom ki minden pólóját (ez soha nem volt az erősségem, és ha megúszhatom annak az egyetlen pólójának a kivasalásával, amit éppen felvesz akkor meg minek is vasalnám és gyűrném be a szekrénybe???), és így előfordult egyszer, hogy az úr, kikapott egy itthonit a szekrényből, amit amúgy se vasalnák ki... és azzal méltóztatott hazakocsikázni, még "odateszem" főzni is!!! Nos ezt anyós meg ne tudja, mert még a végén kiakad...

Mire megyünk decemberben Spanyolországba ismét, megbeszéltük, hogy meglepi az ottani szakács barátját, illetve a feleségét. Akivel közösen laktak egy ideig és akik ismerik annyira, hogy tudják: halvány gőze sincs a főzéshez.

Találhattunk volna valami nehezebbet, de ez bővel tökéletes lesz. Már megbeszéltük, hogy a lényeg a lazaság és a "kisujjából" való kirázása a dolgoknak, mindenféle erőlködés nélkül.  Persze egy magamféle "rém tapasztalt mesterszakácsnak" (aki a lehető legegyszerűbb almás tésztát is képes vagyok elrontani) nem nagy dolog szemre ész nélkül összedobálni a pizza tésztára valót, de egy konyhai anti talentumnak azért ez már kissé bonyolultabb...Na végül is nem épp anti talentumról van szó, mert a kóstolgatáshoz például remekül ért, és sokszor "befejezi az ételt" (megsózza, borsózza).

A "pizza project" a hétvégén indul. Elméletileg. Gyakorlatilag meg remélem nem marad csak szóbeszéd témája, az amint a lapítóról felkapja és "gyakorlott mozdulatokkal" megforgatja a pizza tésztát, úgy, hogy a szakács barátja is csuklani fog.

Megmérgelődtem

Tegnap egy falrakás közben megmérgelődtem... és elkészítettem azt a "fránya almás tésztát" most már rendesen. Persze igazán panaszom nem lehet, hiszen a defektes süti is elfogyott szépen estére, de a különbség a kettő között ég és föld. A tojás nélkül készített olyan lett mint a szalonna, a másik meg finom, finom nagyon finom.

A második adagot kísérletezés képen kb 2 evőkanál kakaóval is "megtoldottam", hát isteni lett az íze, a kakaó nem érződött rajta nagyon, de valami varázsa volt a sütinek.

Ráadásul okosodtam az első alkalomból, és egy nagyobb tepsibe tettem, amit most nem felejtettem el kikenni és kilisztezni... A nagyobb tepsibe meg szépen elterült a süti, hamarabb megsült és nem égett oda az alja. A háromnegyede már az este elfogyott...

Így ne! almás tészta

Be akartam mutatni a tudományom, és eleget tenni annak a felhívásnak, hogy "úúúúúgy ennék valami édeset". Almás tészta, suhant át a gondolat az agyamon, és mikor kifele jöttünk, meg is vettem a hozzávaló almát. Dicsekszem is ezerrel anyukámnak, na aztán idesüss, micsoda almás tésztát rittyentek én ide pillanatok alatt, milyen finom és társai... eszembe se jutott, hogy ezzel a recepttel akár tévedni is lehet, hiszen banálisan egyszerű, képtelenség elrontani.

Bebizonyítottam, hogy olyan, hogy "képtelenség elrontani" nincs. Kezdtem azzal, hogy pakoltam a hozzávalókat és nem jutott eszembe, hogy kell ám tojás is hozzá! Ehelyett vízzel meg tejjel öntöttem fel, meg vakargattam a fejemet, hogy vajon így volt vagy sem.  Mert se vízre, se tejre nem emlékeztem... A tojásra sem, pedig az kellett volna hozzá.

Nagy buzgalmamban a tepsit se kentem ki... így nemcsak balul sült el a sütemény, hanem még jól oda is ragadt, nehogy élvezni lehessen... az íze amúgy nem katasztrófa, és legalább bemutattam az "Így ne" változatát egy hihetetlenül egyszerű "elronthatatlan" süteménynek...

"dráááágááám, néha téved az ember" :D

Citrom ízű banán...

Nem voltam a kolozsvári "nagy piacon" ezer éve. Mióta ez az oroszlán centrum megépült elvesztette minden varázsát, az eladók nagy része meg a shopping centerekben fellelhető árut árulja kicsit drágábban.

Ma azonban arra jártunk és nosztalgiából bementünk vásárolni valamiket. Az igazság az, hogy idén alig ettünk gyümölcsöt, egyszer vettem csak sárgadinnyét és a közeli boltból néha egy két barackot. Már nagyon kívántam, hogy beleharaphassak egy finom érett barackba!

Szétnéztem a piacon, és rémes milyen drágaság van... ócska apró és ráadásul csúnya barackok 3 lejben kilója, ami szebb az menten 5 lejre szökik, szőlőt egy helyen kaptam 3 lejbe, a többi 5 körül mozog. Az alma, 2,5 lej és alig volt 2-3 asztalon. A banán 4 lej, de ezért csak a nagyon érettet lehet megvenni, amit lehetőleg ma el is kell fogyasztani, nehogy megfeketedjen egészen. A sárga dinnye tartja magát 3 lejben kilóját a görög dinnyének 1,5 lej lett az ára.

3 dolgot vettünk: néhány paradicsomot, 4 barackot és egy kilónyi szőlőt... 14 lej ezért a három dologért szerintem rettenetesen sok. Ráadásul a piacon, ahol olcsóbb kéne legyen minden.

Banánt nem vettünk... mert savanyú a szőlő, nem másért.

Finom lett

Mármint a tegnap esti sült csirke combok, amit az úr készített el. Majonézes zöld paszullyal és paradicsommal fogyasztottuk el, mellé egy pohár fehér bor dukált.

Mondtam is neki, hogy gyakrabban kéne a konyhában sündörögjön...

Sült csirkecombok

Amikor a férfi főz süt csirke combot  és közben PrezLeenek magyaráz, hogy PrezLeeke ez nem a tied, megér minden kincset, na de amikor szépen megmondja a combocskáknak, hogy földdögéjetek szépen, 15 perc múlva visszajövök és megnézem, hogy vagytok akkor már szinte a földön fetrengek a röhögéstől.

Kezdjük azzal, hogy kiolvasztottam valami csirkecombokat és elképzeltem milyen szép pirosra fognak sülni a "szoba grillen". Igen ám, de közben mérhetetlen lustaság tört rám, meggondoltam magam és egyszerűbbnek tűnt egy fazékba bedobigálni a combokat, vizet meg sót tenni rá, kicsit megfűszerezni és hagyni afféle pörkölt akárminek...

Kutyasétáltatás közben el is mondom az úrnak miféle tervem van a combokkal kapcsolatban:  meggondoltam magam és nem még sütöm meg úgy hanem így. Már megszoktam, hogy nem szól bele a főzésbe, sőt akkor se mondja meg mit enne ha speciel erről faggatom fél napot. "Főzzél amit jónak látsz", és mindent megeszik ha azt nem hívják avokádónak vagy kandírozott gyümölcsnek... Szóval eszembe se jutott már megkérdezni, hogy ő mit szól az én elképzelésemhez a combokkal kapcsolatosan, mire megszólal, hogy "megsütöm én".

Na lehet ám tudni, hogy nem ajánlkoztam azonnal, hogy ó jaj kedvesem ne aggódj, ha te úgy akarod akkor úgy csinálom meg, hanem felcsillant a szemem és alig vártam érjünk haza, kössem rá a konyhakötényt hadd konyha tündérkedjen a lelkem. Nem fogom én senkinek se letörni a kreativitását :D

Haza is értünk, aszongya, hogy odateszi egy kicsit megfőzi előbb. Na persze lévén, hogy férfiről van szó, előbb kipakolt mindent a mosogató kagylóból (ami ugye nyilvánvaló nem volt elmosogatva), csupán csak azért, hogy nyugodtan tudja megmosni a combokat. Ezután elvállalta, hogy el is mosogat, de azt csak holnap reggel. Ezt kétszer elfelejti és valószínűleg hamarabb jut időm nekem elmosogatni, de valahogy aranyos, hogy lelkesen vállalkozik rá.

Odatette főni őket, hamarosan kell jöjjön ellenőrizni mit csinálnak a combikák, majd oda is kell tennie sülni. Mert biza ha elvállalta akkor süsse is meg :D

Majd beszámolok, hogy milyen is lesz :D

Meleg szendvics

Rég nem készítettem, mivel nincs itthon kenyér... úgy meg elég nehéz melegszendvicset gyártani, hogy nincs mire kenni a kenni valót és aztán nincs mire ráhelyezni a ráhelyezni valót.  Azonban hétvégén vendégek voltak nálunk, és tiszteletükre elmentünk vásárolni. Persze éjjel 3 kor, mert úgy illik ugyebár. Na jó, kocsmáztunk egyet a kedves vendégekkel és hazafele jövet betértünk a Sora-ba vegyünk kenyeret, legyen mit reggelizni. Végül mégsem vettünk "rendes" kenyeret, hanem az "arab kenyérnek" becézett lapotyákat. Mert eszembe jutott, hogy ezekből is nagyon fincsi melegszendvicseket lehet gyártani.

Sikere volt a "találmányomnak". Csodálkoztak is, mondták, hogy eszükbe se jutott volna ilyent összecsomagolni és a melegszendvics sütőbe dugni és hogy milyen finom... Kedvesem meg vigyorogva aszongya: na látod ezzel csábított el, meg a pancake-el amit akkor készített és azóta sem láttam hírét :D :D :D Ezért készítettem valami ahhoz hasonlót a tegnap...

Ebben a melegben...

Nem nagyon tudom mit főzzek. Mert semmi nehéz ételre nincs kedvem, legszívesebben joghurtot ennék reggeltől estig, annak a savanykás íze kellemesen frissít.

Ma benéztem a hűtőbe, nem volt benne jóformán semmi használható. Valami gyümölcs levesre gondoltam, de ehhez nem volt semmi hozzávaló. Végül úgy döntöttem a múltkor készült köménymag leves "fergeteges" közönségsikere után ("nem is olyan rossz") készítek megint. Legalább ahhoz van hagyma, meg köménymag és nem kell kimenni a házból még a sarokig sem.

Másodiknak valami fánk szerűséget dobtam össze, tojás, tej, cukor, liszt keverék, amolyan pancake recept, mert egy kis sütőport is tettem bele. Kétféle képen sütöttem meg, egyik olaj nélkül a teflon sütőben, a másik részét meg forró olajba kanalaztam. Finom lett mindkét "változat". Lekvárral ettük meg.

Anyós

Ördögi tervvel álltam elő... anyósomról fogok írni. Már csak azért is mert a téma megér egy fejezetet... és anyós megér kettőt. Többek között bosszant, hogy azt hiszi egyáltalán nem tudok főzni... amikor ott voltunk, készítettem egy pizzát, megette a felét, mind kóstolgatva, hogy jó-e vagy sem. A köménymag levest is képes volt megenni egy tányérral, csakhogy tesztelje ehető e. Külön műfaj az tény. De még mindig tudom, hogy léteznek rosszabb anyósok mint az enyémek. Akinek kedve van, akár elmesélheti..

És ime az új, még kialakuló félben való Anyós blog

Gyümölcs leves

Miután "kiharcoltam", hogy a köménymag leves mégsem olyan rossz mint gondolná, megemlítettem az embernek, hogy készítek gyümölcslevest, mert azoooolyaaaanaaaaagyooooonffiiiiiiinoooom!". Nem hitte, mert már eljátszódtam a a hitelemet a finommal kapcsolatosan. Spanyolországban történt, ahol megetettem avokádóval, illetve kandírozott gyümölcsöt dugtam a szájába ugyancsak "naaagyon finom" felkiáltással+ mellé megfelelő mennyiségű autentikus lelkesedés, mert ezeket én tényleg nagyon szeretem...Mint kiderült ő egyiket sem, de végül is jobb nekem ez így, mert az avokádón csak PrezLeevel kell osztozzak akkor

Hideg paszulyleves

Soha nem hittem volna, hogy ennyire jól fog esni egy tányér hideg paszuly leves!

Ma voltunk a városban és annyira meleg volt, hogy az rémes.  Persze nem kéne csodálkozzak, mert elvégre augusztus van, és egész mostanáig alig volt meleg, mind esett az eső... egy két nap meleg és megint jön a rossz idő amúgy is... Hiába na, ennyi hideg és eső után eluralkodott ismét a városon a "globális felmelegedés"... (Már várom, hogy mikor jelennek meg a különböző cikkek erről a témáról, mert amíg hideg volt és esett az eső, sehol se lehetett olvasni a témáról. Amint felmelegszik kvázi normálisra az idő, rögtön jön elő az örökzöld téma)

Szóval globálisan felmelegedve értünk haza. Ebédre "árva" zöld paszuly leves volt, tejföl helyett egy kis joghurttal "megkereszteltem" és negyed percre tettem be a mikróba, épp, hogy egy két fokkal felmelegítsem, ne legyen frizsider hideg mégsem...

Be kell vallanom, hogy vagy nagyon éhes voltam, vagy felfedeztem a spanyol viaszt, mert nagyon finom volt így is a leves.

Mosogatószer

A minap a Kauflandba látogattunk nyilvánvalóan bevásárlás céljából. Mivel a Kaufland termékek elég nagy arányban beváltak és elfogadható minőségűeknek bizonyultak, gondoltam megpróbálok egy mosogatószert is. Hát előre meg kell mondanom, hogy a Kaufland "Clean" terméke nekem egyáltalán nem tetszik, úgyhogy olcsó vagy sem, marad a jól bevált Fairy.

Ami azonban feltűnt, hogy a múltkor "csak mert rózsaszín" jelszóval megvett Pur mosogatószernél mintha jobb lenne...

Még van a flakonból, ez úgy első ránézésre van mondva, úgyhogy ki tudja a végére megszokom. Annyi biztos ez nem habzik annyira és mind az az érzésem, hogy kell újra töltsek a mosogatószivacsra, ahhoz, hogy mosson. És amiket megmostam, azok sem tűntek úgy igazán tisztának...

Persze az árkülönbség azonban nagy. Míg a literes Fairy 6 lej fölött van, ez 1,7 lej. Még nem tudom, de egyre jobban érzem, hogy a drága Fairy legalább 5x több mosogatásra elég mint az olcsó Clean, és akkor hol olcsó az olcsó, de a végére ez is eldől.

Azonban nem bírtam volna ki, hogy meg ne próbáljam és meggyőződjek saját magam arról amit sejtettem... nem mindig az olcsó az olcsó.

XVI. NEMZETKÖZI TÖLTÖTTKÁPOSZTA FESZTIVÁL PARAJD, 2010 SZEPTEMBER 24-26. PROGRAM

XVI. NEMZETKÖZI TÖLTÖTTKÁPOSZTA FESZTIVÁL

PARAJD, 2010 SZEPTEMBER 24-26.

PROGRAM

A fesztivál programja

Szept.25:

07³⁰ óra: Fesztiválra hívogató - zenés ébresztő;

08³⁰ óra: Reggeli

10⁰⁰ óra: Káposztalovag vezeti a felvonulókat a falu parkjába – hangos felvonulás

10³⁰ óra: Versenyzők bemutatása; Indul a verseny a legfinomabb, legnagyobb, legeredetibb és legkisebb töltöttkáposztáért;

12⁰⁰ óra: Néptánc, népzene;

13³⁰ óra: Káposztalovaggá ütés – a zsűri esküje

15⁰⁰ óra: Zsűrizés

18⁰⁰ óra: Maros Művészegyüttes műsora

19⁰⁰ óra: EREDMÉNYHIRDETÉS - oklevelek, díjak átadása

20⁰⁰ óra: Könnyűzene koncert:

Szept. 26:

11⁰⁰ óra: Koncert a PARAJDI SÓBANYA BORGALÉRIÁJÁBAN

11⁰⁰ óra: Gyerek nap – Kézműves foglalkozás a gyerekekkel

12⁰⁰ óra: Asztalitenisz bajnokság

16⁰⁰ óra: Autóverseny nőknek és más ügyességi próbák

17⁰⁰ óra: Divatbemutató

18⁰⁰ óra: Lovagi torna

19⁰⁰óra: Könnyűzene koncert

Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztivál 2010 Parajd

Felteszem az Parajdi töltött káposzta fesztivál  programját meg infót amit kaptam, úgy egy az egyben, hátha valaki kedvet kap és el szeretne menni. Egyelőre én nagyon nagyon nagyon szeretnék, remélem semmi nem jön közbe. Tervezni már rég nem tervezek, ahogy lesz, úgy lesz és ahogy esik úgy puffan alapon.

XVI. Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztivál 2010

Megnevezés:	XVI. Nemzetközi Töltöttkáposzta-fesztivál 2010
Témakör:	Gasztronómiai fesztivál
Fővédnok:	Bajtai Erzsébet, Magyar Köztásraság bukaresti nagykövetének felesége
Szervezők:
Főtámogatók:
Az esemény leírása:	A Töltöttkáposzta fesztivál az első gasztronómiai fesztivál Romániában és Parajdot, ezt a kis hargitai települést a nagy gasztronómiai események szervezőinek soraiba emeli. A fesztivál három napja alatt a jó hangulat mellett a résztvevő régiók közötti kapcsolatteremtésre illetve a már kialakult kapcsolatok megerősítésére nyílik lehetőség, egy olyan környezetben, amely kedvező a kulináris hagyományok megőrzésére, előtérbe helyezve egy nagyon népszerű gasztronómiai csodát – a töltöttkáposztát.
Az esemény színhelye:	Parajd – Hargita megye
Helyszinek:	A felvonulás indulási színhelye: Parajd Hotel A verseny színhelye: a központi park és környéke (kb. 5000 négyzetméter területen) Koncertek: központi park Játékok és vetélkedők: központi park és környéke Kiállítási lehetőség: szabadtáren, a szervezők által felállított sátrakban A park mellett található Kúltúrotthonban
Az esemény ideje	2010. szeptember 24-26.
Események:	24. 09. 2010 Fesztiválra hívogató - zenés ébresztő Káposztalovag vezeti a felvonulókat a falu parkjába – hangos felvonulás a résztvevő csapatokkal a település központjából a Kúltúrotthon melletti parkba, az esemény színhelyére. Megnyitóbeszédek a szervezők, támogatók részéről, a versenyző csapatok bemutatása Gasztronómiai verseny Néptáncelőadások a meghívott együttesek részvételével Múzeumlátogatás, képgaléria, az Áprily Lajos emlékház látogatása A zsűri esküje – káposztalovaggá avatás Káposztafoci Az elkészített káposzták bemutatása a zsűri és a közönség előtt Maros Művészegyüttes előadása DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG Könnyűzene koncert 25.09.2010 Klasszikuszene-koncert és állófogadás a sóbányában Gyerekprogramok Szórakoztató játékok Könnyűzene koncert
Díjazási kategóriák	Fődíj: A legfinomabb töltöttkáposzta Más kategóriák: A legkisebb töltelék A legnagyobb töltelék A legeredetibb töltöttkáposzta A legváltozatosabb felhozatal Legszebb tálalás Legfiatalabb versenyző
A 2009-es év nyertesei	A legfinomabb töltöttkáposzta: Kukorica Jancsi Hagyományörző Csapat - Parajd A legeredetibb töltöttkáposzta: Élő Erdély Egyesület - Csikszereda A legszebb tálalás: Sóvidék Csapata - Parajd A legváltozatosabb felhozatal: Pensiunea Trifoi - Bákó A legnagyobb töltelék: Hotel Păltiniş - Sinaia A legkisebb töltelék: Mosónők - Budapest A legfiatalabb versenyző: Kukorica Jancsi Hagyományörző Csapat - Parajd
Résztvevők 2009	Versenyzők belföldről és a szomszédos országokból (Magyarország, Jugoszlávia, Moldova, Ausztria, Franciaország, stb.) Látogatóként külföldről és belföldről egyaránt kb. 15000 résztvevőt számlált az esemény. Tiszteletét tette Románia államelnöke, Traian Basescu is.
Média 2009	Televíziók: Óránkénti közvetítés élő adásban a Realitea TV által A központi és helyi televíziók által a híradókban Írott sajtó: Cikkek megjelenése a különböző újságokban, szaklapokban Internet: Cikkek megjelenése turisztikai és gasztronómiai portálokon
Kapcsolat	Laszlo Ildiko Melinda- Főszervező Cím: Praid nr 1092 Jud. Harghita cod 537240 Tel 0744-602645, tel/ fax +40-266-240272, 240689 Mail:kaposzta@praid.ro

aa

Kátya mosógépes uborkája :)

Egy olyan receptet találtam, amely elkészítésének a találékonysága messze fölülmúlja az én képességeimet, minden tiszteletem Kátya előtt, megemelem az összes kalapom. Kátya mosógépes uborkájának a titka, (amit most elárulok), hogy mosógépben mossa meg az uborkákat. És el is hiszem, hogy ennyire tisztát kézzel nehéz elérni... Persze utána át kell mosni a mosógépet... és ajánlott előtte is.

phiuuuuu

Kisebb nagyobb viszontagságok után sikerült átköltöztetni a lapot az új lakásába. Itt úgy vettem észre érezhetően megnőtt a sebessége a lap betöltésének, ami csak jó dolog lehet, ugyanis egyre nagyobb és nagyobb lett. Hamarosan érkezik egy két elkészített étel. Időközben sikerült megérdeklődnöm a 2010-es parajdi töltött káposzta fesztivál részleteit és hamarosan felteszem ide a blogra, legyen elérhető minden érdeklődőnek. Ugyanis már két három éve igyekszem elmenni (csak bámészkodni persze) és mindig csak a végén értesülök a dolgokról...Annyit elárulok, hogy idén, 2010-ben,  szeptember 24-26 között lesz a parajdi Töltöttkáposzta fesztivál.

Húsos tekercsek

Ma kezdetben Hortobágyi húsos palacsintát terveztem, de menet közben meggondoltam magam és valami ahhoz hasonló készült el. Ami nagyon finom lett.

Kezdtem azzal, hogy kivettem a fagyasztóból valami csirkecombokat, kiolvasztottam őket és egy pörköltet főztem belőlük. Készíthettem volna csirke mellből is, de gondoltam megteszi a comb is, az valahogy nehezebben fogy. Miután  elkészült a pörkölt, leszedtem a húst a csontról, és ledaráltam a húst, kevés húslét adtam hozzá meg egy kevés tejfölt is, jól összekevertem és ezután jött a "twist" a dologba.

Előszedtem a fagyasztóból (kicsit korábban persze) olyan palacsinta lapokat, azokat a papírvékony akármiket, és 2-3 laponként leválasztva tepsinyi hosszú tekercseket készítettem belőlük. Összesen 4 tekercsem lett, középen lettek elhelyezve a tepsibe, és be is tettem a lerbe, amíg megpirult a teteje, jóformán megsült a lap. Annak ellenére, hogy olyan vékonyak, valahogy úgy tűnt nehezen sülnek meg, de megérte várni :D

Közben elkészítettem az öntetet rá, a maradék pörkölt léhez tettem olyan negyed kiló tejfölt, egy kevés tejet és lisztet, csomómentesre kevertem, kicsit még megsóztam és leöntöttem a tepsiben süldögélő tekercseket vele. Ezután visszatettem a sütőbe a tepsit és még egy ideig sütöttem.

Amit ugye "elhibáztam", hogy tettem sütőpapírt a tepsi aljára, mert gyanús volt, hogy odaég anélkül. Legközelebb jénai tálban készítem el, abban biztos nem ég oda. A másik nagy hibája a kajának az volt, hogy iszonyat hamar elfogyott :D Hja és néma csend honolt miközben mindenki "kóstolgatta" a készítményt... Legközelebb még fogok más tésztákat is megtölteni ilyen töltelékkel, például egy vékony pizzatésztára gondoltam, de majd meglátom én mit mivel kombinálok.

Francia paszuly

Francia paszuly néven szerepelt ez a recept, nagyon gusztának nézett ki és tippem szerint jól talált a "citromos csombordos csirkéhez", amilyent pár napja készítettem.

Kijöttünk falura a szüleimhez, és gondoltam itt is elkészítem ezt a kellemes ízű húst. Volt citrom is, meg csirkecombok, illetve friss csombor a kertben úgyhogy minden adott volt hozzá. Persze nem bírtam volna ki, hogy egy kicsit ne változtassak a dolgokon, és így csombord mellé meg felaprítottam néhány zeller levelet és petrezselyem zöldet is meg fokhagymát. A húst a továbbiakban nagyjából a recept szerint besóztam, citromoztam, és megzöldeztem, fokhagymáztam, majd hagytam állni jó két órát. Lerbe tettem és megsütöttem szépen.

Anyukám a kertből szedett zöldpaszulyt, amit megpucoltam és sós vízben odatettem főni. Kicsit korábban kellett volna levennem a tűzről, amolyan félig megfőve, leönteni róla a vizet, de én ottfelejtettem és egészen megfőtt. Ezután hagymát olajon megüvegesítettem, beletettem a megfőtt paszulyt, felöntöttem  3 kanál liszt és majdnem fél liter tej csomómentes keverékével, kevergettem és hagytam rotyogni, közben zöldpetrezselymet is kevertem belé, majd 3 tojást felvertem és azt is belekevertem az egészbe. Kicsit megsóztam és megborsóztam, majd miután a tojással is rotyogott pár percet kész is volt.

Nagyon finom lett ez a paszuly, kicsit puhább lett, hogy elfőztem az első  lépésben, de esztétikai kifogásokon kívül nem nagyon volt kommentálni való vele. És nagyon jól talált ezzel a citromos csirkével, estére a maradék is elfogyott.

A jó hír, hogy a főzéshez direkt kecsketejet használtam, ettem is belőle és semmi kiütésem nem jelent meg. Ezért nagyon elkezdtem gyanítani, hogy nem is a tejjel volt nekem bajom, hanem esetleg valamivel amit a kecske megevett és a tejbe kerülhetett... Még tesztelgetem a tejtermékeket és egyelőre semmi reakcióm nincs rájuk.

Éhenkórász rántottája

Amikor nekifogtunk ezt a rántottát készíteni, közös erővel duplán nagyon éhesek voltunk: ő is én is. Így belenéztünk a hűtőbe és mit láttunk: szalámit. Jó, legyen szalámis rántotta. De arrább siklott a szemünk és megláttunk egy darab sajtot... aham, akkor legyen sajtos szalámis rántotta... de megint csak megpillantottunk egy "áldozatot", egy fél hagyma ácsorgott egyedül az egyik polc sarkába! Levadásztuk őt is. Majd a tojások közül is kiválasztottuk a halálra ítélteket... Igen ám, de a kredencen még egy hagyma álldogált sorsára várva. Az ítélőszék úgy döntött, hogy ő is feláldozásra kerül a közjó érdekében.

És akkor kezdődött: sül a hagyma meg a szalámi... a koleszterolok csak úgy táncolnak a palacsinta sütőben örömükben!



majd a sajtkockák is bekerülnek a serpenyőbe, mint látni heves, határozott mozdulattal...



ilyen pfuj de zsírosra sikeredett máris és a szagok amelyek a lakásban terjengtek már az őrületbe kergettek minket:



Itt zuttyannak be a felvert tojások is, és ekkor meg is jegyeztem, hogy gasztrókullináris szempontból más konyhára van szükségem, mert ez 'így má nem döfi'



mert a fele se látszik abból ahogy a megkínzott tojások megadják magukat és némán betódulnak a serpenyőbe!



Valami ilyesmi lett a vége:



A gyengébb idegzetűek most kérem kapcsolják ki a gépet...

Mindezt megettük (háromnegyed ő, negyed én felosztásban) egyetlen falat kenyér nélkül :D Nesze neked máj, dolgozz...

Citromos csirke szeletek kelbimbóval

Valami változatos ízre vágytam és erre volt jó egy recept amit leltem a "vasárnapi spammban". Vagyis a Kaufland újságban. Mert biza már várom és miután átböngészem az ajánlatokat, megnézem a recepteket is.

A recept szerint 500g csirkemellre van szükség, egy fél citromra és csomborra. A szeleteket olyan 1 centi vastagokra vágni, megsózni, meglocsolni citrom lével és csombort hinteni rá, majd két órát a hűtőben tárolni. Ezután egy tepsibe helyezni őket, aminek az aljára egy kis olajat kell tenni, betenni a sütőbe és sütés közben időnként meglocsolni egy kis fehérborral.

Na majdnem így készítettem, kicsivel több citromlevet tettem rá, jól megszórtam csomborral, és egy kanállal kis olajat is tettem a húsokra. Végül megsütöttem és locsolgattam borral. Közben persze kóstolgattam a bort.. és vidáman nótáztam is mellé, persze borzalmasan falcsul. De hát már megszokhatta volna bárki, hogy hangom nincs, és akinek nem tetszik meg ugye ne hallgassa..

A hús mellé valami különleges köretet szerettem volna, nem krumpli, rizs meg társai, ezért megfőztem két zacskó kelbimbót sós vízben, és egy fél liternyi joghurtot összekevertem egy kevés tejszínnel (olyan kauflandos kék kis dobozos), megsóztam, bors is került bele és fokhagyma por... mert fokhagyma nem volt itthon. Az egészet összekevertem, kevés lisztet adtam hozzá és háromnegyedig összefőztem. Majd a megfőtt kelbimbóra öntöttem az egész keveréket és ezt is betettem a lerbe.



Nyami nyami nagydíjjal lett kitüntetve :D

Igazán kellemes meglepetés volt az íze ennek a húsnak. A köret is finom lett, ellenben valamivel nem vagyok vele 100% megelégedve. Legközelebb kicsit másképp fogom készíteni. Talán nem főzőm össze a fehér szószt hanem csak a sütőben megsütöm.

Költözik a hivatal

Új tárhelyre fog költözni a weboldal. Ez remélhetőleg hamar lecseng és nem fog sok gondot okozni. A cél hogy kicsit gyorsabban töltődjön be az oldal, mert időnként nagyon evickél...Aztán szeretnék neki egy új ruhát is, de hogy erre lesz-e idő, majd kiderül, és nem utolsó sorban egy új "PROJEKT" van kialakulóban, amihez remélem sokan fognak csatlakozni :D A témát még nem árulom el, de lehet tippelni...

És  nem főzés....

Tehéntúrós (rakott) palacsinta

A hétvégén valami receptes újságot lapoztam végig és két receptet is találtam, ami nagyon felcsigázta a kíváncsiságom. El is határoztam, hogy elkészítem őket. Az egyik a tehéntúrós híg palacsinta, leöntve egy kis tejföllel, vaniliás cukorral és be a lerbe átsütve egy kicsit.

Mivel egyelőre úgy néz ki a bolti tejtermékek nem okoznak különösebb panaszokat, csak itt ott egy két kiütésem lesz, hát biza én szép lassan nekikezdek fogyasztani őket "normálisan". A napokban már ettem tejfölt, joghurtot, ittam agyonpasztörizált bolti tejet, mondhatni tünet mentesen. Kecsketejjel nem mertem próbálkozni, de biza azt is meg fogom kóstolni :D Ha kiütök, ki leszek ütve, ha nem akkor meg bátran ihatom a tejet :D

Updét: elkészült



A másik recept amit láttam az egy fehér mártásos kelkáposzta köret, és máshol láttam  citromos - boros csirkemell szeletek receptjét, ami szerintem szépen menne együtt és nem az a megszokott hús lenne.

De ezért el kell mennem a boltba és vegyek citromot. Mert a tegnap meguntunk várni. Ugyanis a bolt ahol meg akartam venni a citromot úgy van berendezve, hogy a zöldségárút a kiszolgáló lány méri le. Ellenben ő nem volt sehol. Vártunk egy jó ideig, de nem jött senki. Ezután meguntam és a mérlegre pakoltam a megvásárolandó cuccokat, majd kijöttem a boltból. Mert a kasszás nő is kissé "pofátlan" vagyis nemtörődöm volt, látta, hogy a termékekkel állok a kezembe, de nem szólt volna hátra a kolléganőnek, hogy gyere mert várnak rád.  Valami 5 perc szerintem bővel elegendő várakozási idő volt, aztán majd hadd gondolkozzon mit keresett 4 banán és 2 citrom a mérlegen...

Almás tészta

Nagyon gyorsan elkészíthető és nagyon finom. Na meg az összetevők sem valami "komplexek". A recept a Nosalty oldalról származik, ahol "Villámgyors almás bögresüti (Almás bögrés 2.)" néven szerepel.Tényleg villámgyors. A legtöbb időt az almák magházának a kiszedése okozta, a többi pillanatok alatt megvolt.

A recept kommentjei alapján az én 28 centis tortaformámat neveztem ki "kisebb tepsinek", mivel kisebb nincs, és sacc per kb másfél adagból készítettem. Na kicsit többől, szemre ész nélkül ahogy illik.

Lereszeltem vagy 10 apró nyári almát, ez tett ki majdnem 2 kis csupornyit, majd ugyanennyi lisztet és szinte ugyanennyi cukrot is adagoltam hozzá, egy púpos kanál őrölt  fahéjat, 4 tojást és egy sütőport. Jól összekevertem az egészet és a kikent, belisztezett tortaformába öntöttem az így kapott masszát, majd előmelegített sütőbe kb 40 percig sütöttem. Szép barna lett és nagyon nagyon finom.

Készítettem fotót is, hamarosan az is érkezik.

Paszuly szezon

Tegnap előtt jöttünk haza faluról jól felpakolva :D Ahogy faluról illik haza jönnie az embernek ugye. Volt egy nagy zacskó paszuly, petrezselyem, celler levél, alma, tök, hagyma. Nem rossz mi? tegnap kirántottam a tököt, és megfőztem a paszulyt is.

A paszuly kb felét kihalásztam az edényből, a többit folytattam és egy finom levest készítettem belőle. Amit kiszedtem azt lecsöpögtettem és majonézes, fokhagymás paszulyt készítettem belőle. Istenien finom lett! Mára már elfogyott, van még paszulyleves...

Gyömbéres hús gyömbér nélkül ...

Legutóbb valami csirke combokat kaptam ki a fagyasztóból, olvasztottam ki és készítettem gyömbéres húst. Finomra sikeredett, talán egy kicsit túl sok gyömbért tettem bele és eléggé erős volt az aromája.  Eszegettük a kaját épp vitattuk a nap dolgait amikor kedvesem aranyosan megjegyzi, ugye készítesz még ilyent de anélkül a gyökér nélkül??? Vagyis "by request" legközelebb gyömbéres hús készül, gyömbér nélkül :D

Köménymag leves

Heves tiltakozás ellenére ("nem vagyok beteg") mégis úgy döntöttem köménymag levest főzők. Egyik okom amiért így cselekedtem, mert semmi egyéb nem volt a házban, és vásárolni se akartam menni, mert másnap jöttünk el itthonról.  Kiderült, hogy nagyon jól gondoltam a dolgokat, mert meg se vártuk a másnapot, még aznap eljöttünk. Ide, ahol most írok ugyebár.  A másik okom meg... hogy ha valaki éhes, akkor megeszi azt ami van. Mivel a tiltakozása nem azt jelentette, hogy "utálom", gondoltam próba szerencse, elkészítem, aztán vagy megeszem egyedül, és eszik rántottát, vagy kiderül, hogy mégsem olyan rossz.

Hagyma volt itthon, szépen felvágtam őket "julien" módon, majd kevés olajon enyhén megpároltam. Elméletileg nem őrölt köménymagot szoktak tenni ebbe a levesbe, de nekem most csak ez volt otthon, így megszórtam a hagymát köménnyel, majd két kavarás után felöntöttem vízzel. Közben megpirítottam a lisztet (szárazon), hagytam hűlni míg főtt a hagymás víz.  Két kanálnyi pergelt lisztet tejjel kevertem el, beleöntöttem a levesbe, szemre, ész nélkül még egy csupor tejet adtam hozzá, hagytam kettőt hármat lobbanni majd ezzel kész is volt a leves. Tálalás előtt leszűrtem , és nagyon kevés olajon pirított krutonokkal (kockákra vágott kenyér) tálaltam.

Elégedetten hallgattam a "nem is olyan rossz", "nem erre számítottam", "azt hittem, hogy tea lesz leves helyett" megjegyzéseket... :D

P.S. Ittam joghurtot is és a köménymag levesben tejet használtam, és egyelőre tünetmentes vagyok.  Szépen lassan elkezdem bevezetni a tejtermékeket az étrendembe. Elárulom, hogy az első korty joghurtok elfogyasztása után reklámba illő sóhajok hagyták el az ajkamat annyira jól esett a savanykás íz!!!