Beszélgettem ma azzal a barátnőmmel, aki megihletett a meggylekvár készítésével. Szó szót követett, hogy tegyem a sütőbe egy kicsit a borkánokat, hogy legyenek azok is melegek mikor beléjük kerül a lekvár, illetve sterilizáló hatású is... Na ezt anyukámtól úgy lestem el, hogy egy edénybe kevés vizet tett, abba állította a borkánokat és az egészet például felforrosította, de nem a lerben, hanem a gáztűzhelyen. Szerintem mindegy, a lényeg, hogy ne jéghideg üvegkantába pakoljam a forró lekvárt mert akkor eltörhet. Logikus.
A babona részleg, amivel nem vagyok tisztában, hogy MIÉRT az a következő dolognál merült fel... Aszongya kedves barátném, hogy tegyek egy kést a borkán alá. Olyan fém, kenőkést. Ok, de megkérdeztem tőle, hogy minek? A válasz az volt, hogy ő úgy szokta. Jó ezzel nincs is semmi baj :D ha úgy szokta akkor úgy csinálja, csak azt hittem tud valami kvázi tudományos magyarázatot... Nem tud. Csak.
Na éppen emiatt nem fogok tenni semmiféle kést az üvegkanta alá, lesz ami lesz de ez már olyan mint a Mythbusters a Discoveryn! Én biza kipróbálom kés nélkül.
Mert amikor még kézzel kevertem ki a majonézt, akkor is mégcsakazértis összevissza kavargattam és csodák csodájára nem ment össze...
No comments:
Post a Comment