Egy kertnyi napraforgó

egy vega blogon olvastam mindezt...

"Egy pici napraforgó csíra tápértéke megegyezik egy óriási kinőtt napraforgóval. Egy maréknyi csíra 2-3 m2 napraforgónak fellel meg. Gondolj bele! Amikor megeszel egy maréknyi csírát, olyan mintha egy kertnyi napraforgót faltál volna fel!"

eléggé a "fizika törvényeinek" ellent mond, hogy egy maréknyi csíra egyenlő legyen egy kertnyi napraforgó elfogyasztásával, ráadásul elég hülye íze lehet a "kertnyi napraforgónak"... tényleg van aki ezt elhiszi??

Pancake Day

Emlékeztek még a Pancake-re? Rég nem készítettem, akár ideje is lenne.

Erről a videóról jutott eszembe :))))

Reklám hamburger

Avagy mitől is olyan szép a reklámokban a hamburgerek :D

Csípős

Tudja a fene mi ütött belém napok óta, de mind valami csípőset ennék. Valami igazán csípőset, de valami különlegesen csípőset. Spanyolországba ettem valamit ilyesmit (amilyent most megkívántam), aminek a lényege az volt, hogy igencsak csípett amikor ettem, de nem volt olyan, hogy elállt az ember lélegzete és nem fájt a szám se tőle, hanem csak erősen csípős volt.

Beszereztem egy csípős piros aranyat, na valami afféle csípős amit keresek, de egy kicsit merészebb. Csak el ne felejtsem a jövő héten megszemlélni mit lehet venni :D

Narancsos Keksz Szalámi

Csak kicsit másképp. Ottishoz mentem bámészkodni receptek után, és örvendtem, hogy megláttam a keksz szalámit nála.  Ugyanis eszembe jutott, hogy biza én is szeretem, van itthon keksz is meg minden. Kivéve természetesen a mazsolát, mert azt valamelyik nap megettem müzlivel. Majdnem egy kiló kekszből készítettem el, sacc per kb az Ottis receptjében leírt adagokat tartottam be, majd mind törtem a fejemet, hogy mit is tehetnék bele, hogy "érdekes" legyen. Végül úgy döntöttem, hogy narancs héjat reszelek bele, és mikor ott álldogált négy pucér narancs szerencsétlenkedve az asztalon, megsajnáltam őket és apróra vágva beletettem őket is a kekszszalámiba. Persze lévén a narancs icipicit nedvesebb mondjuk mint a mazsola, a keksz szalámim állaga puhább lett a kelletnél. Így egy kis prézlit szórtam még bele, lévén, hogy keksz nem volt több itthon. A "hogyant" már lusta voltam elolvasni (úgy csinálok mint a gerle a mesében, amikor a fészekrakást mutatja neki a galamb: tuuudom tuuuuudom), így fogtam a cukrot, margarint és tejet, egy tálban addig melengettem őket, míg a margarin megolvadt, a cukor feloldódott, és így kevertem el a többivel. Majd csak kiderül milyenre sikerült. Az illata nagyon ígéretes.

A receptet le sem írom, tessék menni ide, itt pontosan és ahogy illik megvan. persze narancs nélkül :D

Tejlepény

Elkészítettem 2x ezt a nagyon egyszerű finomságot. Mind a kétszer nagyon finom volt, ellenben mind a 2x szépen odaégett.  A tejlepény receptre Tücsökbogárnál bukkantam. Első alkalommal egy jénai tálba akartam elkészíteni, de az enyém ugye a városban maradt, itt anyumnak meg csak egy kisebb volt. Na sebaj, előkaptam egy nagy nehéz vaslábost, amiben "semmi sem ég oda", kineveztem tepsinek... Nos odaégett, de méghozzá nagyon. Igaz, első alkalommal kivettem a lemezt a sütőből.

Második alkalommal, vagyis ma megint elkészítettem, most már az én nagy jénai tálamba, mert időközben elhoztam, és a lemezt is betettem. Az eredmény majdnem ugyanaz... Valamivel persze jobb lett, de nem az igazi. Lehet lassúbb tűz kéne neki, de gyanítom, hogy egy másik sütő lenne az igazi megoldás :D

Addig fogom próbálni míg sikerül :D

Hozzávalók:

1 liter tej

20 dkg liszt

10 dkg cukor

3 db tojás

1 csomag vaníliás cukor

só

"Az összes hozzávalóból sima , csomómentes palacsinta tésztát keverünk . Kivajazott 25x25 centis tepsibe öntjük . 250 fokos sütőben 30 perc alatt megsütjük . Akkor jó , ha a teteje aranybarnává válik ."

És persze most látom: KIVAJAZOTT... hú hát biztos ezért égett oda olyan nagyon! Hiszen én nem vajaztam ki egyik esetben sem az edényt. :D

Nos nyilvánvaló, hogy hamarosan megint tejlepény lesz minálunk :D Szerencsére lelkes fogyasztótáborral rendelkezek :D

Rántott fasírt

A délután olyan álmosság tört rám, hogy a széken olvasás közben majdnem elszundiztam. Végül inkább ledőltem, mert felesleges kínozni a dolgot amikor nem megy. Az volt az érdekes amikor felébredtem: első gondolatom az volt, hogy Fasírt! Így, felkiáltó jellel. Fasírt! mondtam még egyszer magamban, majd elképzeltem eme finom, frissen sült húsgombóc illatát. Csakhogy szeretem ha változatosság van, és hirtelen eszembe jutott, hogy vajon milyen lenne, ha nem csak úgy simán sült fasírt lenne ez a bizonyos Fasírt! hanem rántott fasírt, prézlivel, szezám maggal.

Most már csak azon töröm a fejemet, hogy érdemes-e tojásba is mártani, vagy elég csak belegörgetni a gombócokat a prézlibe és szezám magba? De végül nem fog ez a kérdés megválaszolatlan maradni! Legközelebb ezt is kipróbálom.

Szilveszteri malac süti

BÚÉK!!!

A malac süti ötletét már nagyon rég láttam egy valami magazinban. Annyit tudok róla, hogy a magazint nem akartam megtartani, így kivágtam a képet és beillesztettem a receptes füzetembe ötletként. A tegnap nézelődve receptek között, Tücsökbogár blogján ismét a malackákra bukkantam és eldöntöttem, hogy elkészítem őket.

Itt bolti élesztős leveles tészta van írva, de mivel még extrábbat akartam készíteni, elhatároztam, hogy magát a leveles tésztát is én készítem el. Nekifogtam keresni és Szamóca oldalán bukkantam egyre, amit aztán el is készítettem. Mondanom sem kell, Szamóca Élesztős Leveles Vajas tészta receptje remek, fél kilóból készítettem csak, és mára maradt pontosan 3 malacka. Ami kizárólag azért maradt meg, mert azt hitte a nép még fotózni akarom őket.  Annyira finomra sikeredett, hogy az első kóstolás után, szinte ki se vettem a sütőből a tepsit máris kapkodták. Remekül illik sör mellé.

A hozzávalókat egytől egyig betartottam:

"50 dkg liszt, 1 kiskanál só, 1 kocka (5 dkg) élesztő,  1 kiskanál cukor, 3 dl langyos tej, 25 + 5 dkg vaj."

az elkészítésnél is a kezdetet. Vagyis lisztet, sót, 5dkg olvasztott (langyos) vajat egy tálba tettem, a cukrot az élesztővel és a tejjel felfuttattam, majd azt is ideöntöttem és egy puha tésztát gyúrtam.  Kissé figyelmetlen voltam, így nem egy órát kelesztettem hanem kettőt, de az se volt baj. Ezután kinyújtottam és megkentem a másik adag vajjal. Itt hallgattam a kommentekben Marcsi által leírt ötletre és felcsavartam. Majd hagytam állni, megint gyúrtam még egyet rajta, majd betettem a hűtőbe és szokás szerint megfeledkeztem róla egy jó órára. Ez teljesen véletlen volt, de azt hiszem jót tett a tésztának.

Mikor hirtelen megint eszembe jutott rohantam máris malacokat gyártani. Összesen 16 malacot készítettem. Hogy pont miért 16-ot? Mert a dolgozó asztal ami fele kellett görnyednem míg összeálltak a malackák, eléggé alacsonyan volt. Azt hitten emelő daru kell, hogy ki tudjak egyenesedni. Így hát a második adag már nem lett malacka forma, hanem kis téglaalapú formák. Lényeg, hogy malac ide vagy oda, azt is kapkodták az embereim mint kacsa a nokedlit.

Természetesen sütés előtt megkentem őket egy felvert tojással, hadd legyenek fényesek.

Íme a malackáim:

:D Legközelebb édes tésztából készítem el, és Hello Kitty fejecskét gyártok belőle :D