A mai ebéd amit végül vacsorára ettem meg (de nem kell izgulni, ebédre megettem a vacsorát!) valami össz vissz 10 perc alatt készült el. Mindenestől. Persze figyelembe véve a jó munkához idő kell axiómát "olyan" is volt.... Hmm na most mondjam azt, hogy hű de finom, ilyent még életemben nem ettem, lenyaltam az összes ujjamat és társai? Nem, ekkorát füllenteni képtelenség, de ehető volt, meleg volt és jóllaktam tőle? IGEN!!
A turbó krumpli pire természetesen tasakos krumplipehelyből készül. Annyi időt vesz igénybe amíg a tej felforrósodik :D Meg amíg kicsit összekavarja az ember. Vagy az ember lánya természetesen. Aki épp kavargatni akarja. Állagra és kinézetre a fene se fogja megmondani, hogy ez nem valódi krumpli pire... Azonban az ízlelőgumókat már nem olyan egyszerű átverni. Egy kezdő is megmondja, hogy ez falcs.
Ezen étel "elkészítése" tíz perc, attól kezdve, hogy az ember komótosan kivesz a hűtőből a tejet, egy lábosba rakja, a tűzre, egy kanál vegetát szór a tejbe, majd amíg melegszik a tej, kihalássza a hűtőből (amit szerencsére a délelőtt be is kapcsolt) a két szelet húsit, tányérra rakja, mikróba teszi és be is kapcsolja, a paradicsomot is felvágja és előszedi a dizájnos eszcájgot... és folytatja a pire készítés bonyolult műveletét... beleszórja a port folytonos kavargatás mellett a forró tejbe, majd 1 kiskanálnyi margarint is belekavar. Ta-dam voila kész is van a mestermű!
Nehogy valaki eltévessze a sorrendet:
tej+vegeta a tűzre (fazékban,anélkül szétfolyik)
tasakot elővenni a szekrényből:
a kész rántotthúst kivenni a hűtőből, tányérra pakolni:
mikró ajtaját egy erőteljes de azért nem durva mozdulattal kinyítni, húst tányérostól behelyezni, becsukni az ajtót, majd 2 percnyire állítani, hogy jótékony mikrohullámokkal felforrósítsa a modern technológia eme remeke az ételünket.
Így ni:
ja, hogy a képen nem látszik semmi igazán? Tuuuuudom... észrevettem én is, de becs szóra mondom, és elhihetitek, ott a rács mögött a husikák napoznak!
Eközben a tej már szinte forr, a port szemre ész nélkül beleöntjük, miközben folyamatosan kavarjuk. Egy idő után az adagokkal is egészen jól boldogulunk majd. Kezdetben lesz néhány csomós, túl híg vagy túl száraz turbó krumpli pirénk is. De nem kell csüggedni! Ha nem ízlik, nem vagyunk elég éhesek..ekkor meg az étkezés ki is maradhat... mikor már kopog a szemünk, úgyis mindegy lesz...
Mikor mindezen komoly fejtőrést okozó "főzésen" átestünk (még mindig jobb mint a ló túlsó oldalára esni!) szépen tálaljuk a kaját és ha elég éhesek vagyunk, még ízleni is fog.
Ajánlott kutya által megdizájnolt kést tenni az asztalra, a hangulat kissé rusztikusabbá tétele érdekében.
Természetesen ha konkurencia is akad a kajára, akkor még nagyobb lesz az igyekezet, hogy elfogyasszuk...
és IGEN, NEKI TILOS a fejét az asztalra tenni.... sőt, elméletileg minimum egy méternyire kéne tartózkodjon az asztaltól... hmmm mintha ez nem történne meg, de lehet csak nekem tűnik úgy :D :D :D
Remélem kezdő és még kezdőbb főzni vágyókat meggyőztem, hogy nem is olyan ördöngösség főzni... :D csak a menűt kell jól megválogatni!
No comments:
Post a Comment