Almás tészta

Nagyon gyorsan elkészíthető és nagyon finom. Na meg az összetevők sem valami "komplexek". A recept a Nosalty oldalról származik, ahol "Villámgyors almás bögresüti (Almás bögrés 2.)" néven szerepel.Tényleg villámgyors. A legtöbb időt az almák magházának a kiszedése okozta, a többi pillanatok alatt megvolt.

A recept kommentjei alapján az én 28 centis tortaformámat neveztem ki "kisebb tepsinek", mivel kisebb nincs, és sacc per kb másfél adagból készítettem. Na kicsit többől, szemre ész nélkül ahogy illik.

Lereszeltem vagy 10 apró nyári almát, ez tett ki majdnem 2 kis csupornyit, majd ugyanennyi lisztet és szinte ugyanennyi cukrot is adagoltam hozzá, egy púpos kanál őrölt  fahéjat, 4 tojást és egy sütőport. Jól összekevertem az egészet és a kikent, belisztezett tortaformába öntöttem az így kapott masszát, majd előmelegített sütőbe kb 40 percig sütöttem. Szép barna lett és nagyon nagyon finom.

Készítettem fotót is, hamarosan az is érkezik.

Paszuly szezon

Tegnap előtt jöttünk haza faluról jól felpakolva :D Ahogy faluról illik haza jönnie az embernek ugye. Volt egy nagy zacskó paszuly, petrezselyem, celler levél, alma, tök, hagyma. Nem rossz mi? tegnap kirántottam a tököt, és megfőztem a paszulyt is.

A paszuly kb felét kihalásztam az edényből, a többit folytattam és egy finom levest készítettem belőle. Amit kiszedtem azt lecsöpögtettem és majonézes, fokhagymás paszulyt készítettem belőle. Istenien finom lett! Mára már elfogyott, van még paszulyleves...

Gyömbéres hús gyömbér nélkül ...

Legutóbb valami csirke combokat kaptam ki a fagyasztóból, olvasztottam ki és készítettem gyömbéres húst. Finomra sikeredett, talán egy kicsit túl sok gyömbért tettem bele és eléggé erős volt az aromája.  Eszegettük a kaját épp vitattuk a nap dolgait amikor kedvesem aranyosan megjegyzi, ugye készítesz még ilyent de anélkül a gyökér nélkül??? Vagyis "by request" legközelebb gyömbéres hús készül, gyömbér nélkül :D

Köménymag leves

Heves tiltakozás ellenére ("nem vagyok beteg") mégis úgy döntöttem köménymag levest főzők. Egyik okom amiért így cselekedtem, mert semmi egyéb nem volt a házban, és vásárolni se akartam menni, mert másnap jöttünk el itthonról.  Kiderült, hogy nagyon jól gondoltam a dolgokat, mert meg se vártuk a másnapot, még aznap eljöttünk. Ide, ahol most írok ugyebár.  A másik okom meg... hogy ha valaki éhes, akkor megeszi azt ami van. Mivel a tiltakozása nem azt jelentette, hogy "utálom", gondoltam próba szerencse, elkészítem, aztán vagy megeszem egyedül, és eszik rántottát, vagy kiderül, hogy mégsem olyan rossz.

Hagyma volt itthon, szépen felvágtam őket "julien" módon, majd kevés olajon enyhén megpároltam. Elméletileg nem őrölt köménymagot szoktak tenni ebbe a levesbe, de nekem most csak ez volt otthon, így megszórtam a hagymát köménnyel, majd két kavarás után felöntöttem vízzel. Közben megpirítottam a lisztet (szárazon), hagytam hűlni míg főtt a hagymás víz.  Két kanálnyi pergelt lisztet tejjel kevertem el, beleöntöttem a levesbe, szemre, ész nélkül még egy csupor tejet adtam hozzá, hagytam kettőt hármat lobbanni majd ezzel kész is volt a leves. Tálalás előtt leszűrtem , és nagyon kevés olajon pirított krutonokkal (kockákra vágott kenyér) tálaltam.

Elégedetten hallgattam a "nem is olyan rossz", "nem erre számítottam", "azt hittem, hogy tea lesz leves helyett" megjegyzéseket... :D

P.S. Ittam joghurtot is és a köménymag levesben tejet használtam, és egyelőre tünetmentes vagyok.  Szépen lassan elkezdem bevezetni a tejtermékeket az étrendembe. Elárulom, hogy az első korty joghurtok elfogyasztása után reklámba illő sóhajok hagyták el az ajkamat annyira jól esett a savanykás íz!!!

Mit főzzek ma?

Valami olyasmi kéne ami hamar megy, nem okoz sok fejfájást. Második van valami gyömbéres, mustáros csirke combok, amit tegnap készítettem, még maradt valami krumpli is, de esetleg készíthetek egy kis rizst is.

A levesek közül gondoltam krumpli levesre, tojás levesre és köménymag levesre :D Persze tegnap megkérdeztem az uraságot, mit szólna a köménymag leveshez, a válasza nem volt valami lelkesedő, ellenben azt sem mondta, hogy "ő azt biztos nem eszi meg". Úgyhogy azt hiszem ez lesz végül, és pirítok bele kenyeret, ahogyan régen anyukám készítette.

Tejfölös torma

A hétvégén a legények tormát ástak. Nem lett nagyon sok, de épp elég, hogy pár napig legyen tormánk. Hazajöttünk, majd megpucoltuk az egészet, lereszeltem és összekevertem kevés cukorral, ecettel és vízzel, sacc per kábé az itt található ecetes torma recept alapján.

Ma délben azonban, egy adagot kivettem a borkánból és összekevertem tejföllel. Az édes ecetes íz mintha még finomabbá tette a tejfölös tormát, amit máskülönben ha jól emlékszem egy kevés sóval készítettük régebben.

Ma olvastam, hogy mennyi mindenre jó a torma (Armoracia rusticana) :D

A hétvégi pizza

A hétvégén "anyóséknál" voltunk. Ugyanabban a házban, a földszinten laknak sógorék is. Szó jött, hogy na mit vacsorázunk, és ekkor jutott eszembe, hogy hát készíthetnénk pizzát. Csillogtassam már meg én is a "tudományom" ugyebár :D El is mentünk bevásárolni, mindenféle összetevőket, majd olyan 9 óra fele összegyúrtam a pizzatésztát. Még sörözgettünk, beszélgettünk egy adagot, majd nekiálltam összeállítani a pizzákat.

Természetesen a "legeslegfinomabb" pizza az "Óra" volt, amit a sógorék kisfiának készítettem, oda és vissza volt érte, tutira a legeslegfinomabb pizza volt amit valaha evett :D És mindenki meg kellett kóstolja, hogy "belássa", az övé, de csakis az övé az ami a legfinomabb. A másik kettő, amin ugyanazok az alkotó részek voltak, már korántsem voltak olyan finomak mint amit speciel neki készítettem...

Kukoricás zöldborsó leves

Zöldborsó levest akartam készíteni. Mert olyan hamar meg, mert szinte semmi sem kell hozzá, mert nagyon finom és mert nem volt szinte semmi ennivaló itthon. Tudtam, hogy van a fagyasztóba egy zacskó zöldborsó, de arról már megfeledkeztem, hogy a felét felhasználtam valamihez. Így csak fél zacskó zöldborsóm volt itthon. Ami édes kevés egy két napra szóló leveshez. Gondoltam ha csak galuskákat teszek bele, az is elég szegényes lesz. Így jutottam el oda, hogy beleöntök a levesbe egy konzerv kukoricát, és úgy teszek mintha zöldborsó lenne a továbbiakban...

Na, hát jelentem ismét egy olyan leves, amit gyakrabban fogok készíteni, ugyanis egészen finom lett az íze.

Az egyszerűség kedvéért, most úgy készítettem, hogy egy hagymát felapróztam, megüvegesítettem, rászórtam a még enyhén fagyos zöldborsót, majd a kukoricát is rázúdítottam, két lapos evőkanálnyi lisztet is rászórtam, az egészet egyszer-kétszer megkevergettem az olajon, majd felöntöttem vízzel, adtam hozzá egy kis sót, egy leveskockát és egy negyed liter rizstejet is adtam hozzá, hogy legyen fehérebb.

Kanalas fasírt

Megint csak három napot leszünk itthon. Pénteken elmegyünk itthonról, esküvőre vagyunk hivatalosak, ami persze szombaton van de gondolom csak majd vasárnap estére érünk haza.

Addig kell valami gyorsan és könnyen elkészíthető ételeket "produkálnom".

Véletlen bukkantam a Kanalas fasírt elnevezést viselő receptre ami nagyon megtetszett, gondoltam elkészítem. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle :D

UPDÉT: A kanalas fasírt NAGYON finom lett. Praktikus megoldás kanállal szaggatni.

gyorsan leírom, hogyan készítettem én, mert az eredeti receptet nem tarthattam be teljesen ugyebár:

Volt egy zacskó, kevesebb mint fél kiló darált csirkehúsom, ezt kiolvasztottam, összekevertem 1 nagy és 1 kicsi apróra vágott hagymával, vagy 6-7 cikk fokhagymával (a gerezdről nekem mindig a szőlő jut eszembe, és egy gerezd szőlő nem 1 szem, úgyhogy maradok a cikknél mint mértékegység), jó adag zöldpetrezselyemmel, szemre ész nélkül piros paprikával illetve ugyanannyi fekete borssal. Kevés sót is adtam hozzá, de nem eleget, majd feltörtem 3 tojást, 2 púpozott evőkanál lisztet, 2 evőkanál olajat és természetesen a fél tasak (kb 5 g) sütőport is hozzákevertem.

Az egész masszát egy kanállal kevertem össze, majd ügyesen kis semmilyen formájú fasírtokat szaggattam a forró olajban és kisütöttem.

Az igazi finom íz, akkor jelentkezett, amikor háromnegyedileg meghűltek a fasírtok.

Ismételnem kell magam :D Nagyon, nagyon finom lett... vagy hmm lehet nagyon éhesek voltunk csak? :D :D :D

Lekvárok

Elnézegettem modern lekvárok receptjét és csak hümmögtem magamban... hogyan is lehetne olyan finom mint régen, ha egyszer "modern" módon vannak elkészítve? Ha már az ember mindenféle "gelfix" meg ilyen olyan vegyszerekkel tölti meg a lekvárt, akkor nem egyszerűbb elmenni és megvenni a boltban???

Mindig eszembe jut, hogy a lekvár főzés az hosszú idő volt, sok cukrot igényelt, sok főzést és macerát- és tartósítószerként egy késhegynyi szalicilt tartalmazott csak. A mostaniak elkészítése (ma láttam egy receptben:..) három perc főzést igényelt.

Borsós, hagymás tokány

Puliszkával persze, mert úgy menő. Valahol olvastam a receptről, de hogy így vagy másképp volt elkészítve és csak a neve cseng ismerősen, ezt már nem tudom megmondani. Lényeg az, hogy vettem 4 nagy egészséges hagymát, felvágtam "a la Julien" , kevés olajon megdinszteltem, majd rátettem az apróra vágott húst. Azt is hagytam az olajos hagymával míg a húsok megfehéredtek, majd megszórtam jól borsóval, kevés sóval és felöntöttem vízzel. Egészen addig hagytam míg lefőtt félig a leve, a hús megpuhult a hagyma meg "eltűnt", egy fél kanálnyi lisztet még szórtam bele enyhén megvastagítani és puliszkával tálaltam.

Nagyon finom volt, vacsorára elfogyott az egész amit főztem.

Rántott hagyma karikák

Ma ebédre krumpli levest készítettem, másodiknak meg "elloptam" tegnap faluról egy fél cukkinit, az elsőből ami az idén a kertben termett. Ezt már tegnap besóztam, borsóztam és ma kirántottam.

Csakhogy maradt még "bunda", amit sajnáltam eldobni és hirtelen eszembe jutott, hogy valahol olvastam rántott hagymakarikákról. Nos elkészítettem :D Nagyon finom.  Ha hamarabb eszembe jut, akkor kicsit besózom a hagyma karikákat is, vagy legalább a tojásba keverek egy kis sót. De utólag is meg lehetett sózni.

Azon gondolkoztam, hogy vajon ha "szalmahagymát" próbálnák készíteni, az milyen lenne? Biztos megpuhul. Nem baj, majd ha szalmakrumplit készítek így is kipróbálom.

Fura ebéd

Ma valahogy összevissza alakult a nap. Délfele elmentünk számlákat fizetni, ezzel jól eltelt az idő, majd PrezLee séta következett, és itthon nem volt főzve semmi. Kivettem valami csirkecombokat, hogy na lesütöm őket, de amíg az kiolvad éhen halunk. Gondoltam egyet s hirtelen felvágtam valami telemiát, valami más sajtot, kis kájzert és hogy kicsit érdekesebb legyen kibontottam egy ananász konzervet. Egészen finom kombináció ami azt illeti...

Édesség

Valami édesre vágytam és persze olyanra amiben nincs semmiféle tejtermék. :(- Ekkor jutott eszembe, hogy összekutyulhatnék valami gabona pelyheket mézzel és társaival, lehet lesz belőle valami. És lőn.

Fogtam olyan 300g vegyes gabona pelyhet (rozs, árpa, kukorica), egy tálba öntöttem, olyan 100-150g mézet adtam hozzá. 2 kocka háztartási csokit apróztam fel, kókusz reszeléket öntöttem hozzá, illetve megolvasztottam 2 kanál margarint is. Nem volt elég "nedves" a massza, gondoltam főzők egy pudingot, de nem tejjel, hanem csak vízzel és azt is belekeverem. Így is tettem.

Utolsó "húzásként" volt itthon szárított kandírozott narancs héjam és azt is belekevertem.

A tortaformát kibéleltem sütőpapírral és a sütőbe tettem, közepes hőfokra olyan jó bő félórára. Kicsit még lehetne javítani, bár nem tudom pontosan mivel,  ugyanis az íze nagyon finom lett, de az állaga kissé széteső.

Első alkalom, hogy ilyen "reform sütit" készítek ÉS a kedves párom 2x kér belőle :D Nem nagyon barátja a gabona pelyheknek, kukorica pehelyből még ropogtat, de zab, rozs még a közelébe se kerüljön :)))) Csak mondjuk ilyen "sütemény, édesség" formájában.

Káposztás húsi

Nem tudom más hogy van az adagokkal, de nekem mindig sikerül 2x akkorát készíteni mint amit ketten meg tudunk enni "normálisan". Hol levesből, hol másodikból készítek hatalmas mennyiséget, na meg a rizs mennyiséggel is általában bajom van. Vagy túl kevés, vagy túl sok. Persze mindenféle tippet és ötletet végigolvastam már, aztán mikor kész a kaja csak vakarom a fejemet, hogy jé megint egy hétig fogjuk ezt enni.

Természetesen így jártam most is. Eleve nagy adagot akartam készíteni, olyan 3 naposat, lévén hétvége ne azzal kelljen eltöltenem az időt, hogy kaját készítek. Csakhogy mikor megvettem a káposztát kissé elcsúszott a szemmértékem és 2 jó nagy egészséges fejet választottam ki. Aztán felvágtam és mind reméltem, hogy kicsit "összeesik", és kb a fele lesz. Nem történt meg és egy termetes fazék káposztával rendelkezünk most. Na jó a felével, mert már 2x ettünk belőle.

Lehet már mondtam, de sebaj elmondom még egyszer, hogyan készítem ezt a kaját, aminek biztos van rendes neve csak én nem tudom mi az.

Veszek hagymát, természetesen a kedvenc mértékegységemmel dolgozok itt is, szemre ész nélkül, 1-2 nagyobbat attól függ mennyi a káposzta. Kevés olajon megüvegesítem, majd hozzáadom a húst. Csirke vagy disznóhússal is készítettem, mindkettővel nagyon finom. Mikor disznóhúst használok, igyekszem nem kövérest venni, csupáncsak azért mert nem szeretem. Jelenleg csirkehúst használtam, amit felapróztam és a hagyma mellett fehéresre sütöttem őket. Ezután kb egy liter házi paradicsom levet öntöttem rá, kevés vízzel még felöntöttem, és beletettem a felaprózott káposztát is. Fedő alatt puhára főztem, menet közben fűszereztem és hogy extra legyen, kis Erős Pistával toldottam meg. Ettől kellemesen pikáns lett.

Most még három napig fogjuk enni :D Mire a végére jutunk biztosan nem leszünk ilyen lelkesek :D

Kőgaluska leves

Egyik kedvenc levesem, és végre igazi kőgaluskákat sikerült produkálnom :D Azt hiszem szép lassan kezdem megfejteni a kőgaluskák titkát. Ugyanis mikor még próbáltam direkt jó keményre csinálni őket, a galuskák ellenem szegültek és szépen megpuhultak.

Odáig fajult már a kőgaluska készítésem, hogy ha anyukámnak segítek főzni, a galuska készítéskor szinte elkerget a konyhából. Főleg  ha vendégeket is várunk :D Olyankor nem bízza rám a galuska készítést.

A kőgaluska titka a kicsivel több gríz használata. Fogalmam sincs mennyi a normális, úgy szemre ész nélkül mindig többet teszek mint kéne. Valahol szokom látni is, hogy hupsz itt csúszott bele a felesleg, erre még egy kicsit teszek hozzá, biztos ami biztos alapon :D

Ezután állni hagyom a masszát, és csak később kanalazom bele a levesbe. Legalábbis így többször sikerült igazi jó kemény galuskákat gyártani.

A leves meg sima csirkehús leves volt, zöldségekkel, de azokat kihalásztam és összekevertem majonézzel, meg a feldarabolt hússal is, valami boef saláta szerűségnek, kis kukoricát is adtam hozzá, mondhatom nagyon finom lett.

Pizza

Ma egy érdekes képet láttam a neten és gondoltam megpróbálok én is készíteni egy ehhez hasonló pizzát. A pizzát nem ma akartam elkészíteni, de végül egy szép eltévedés után, majd 2 óra esőben (nem zuhogó, csak szemerkélő) történő romantikus séta után úgy gondoltam lenne kedvem egy rövid túrát tenni még a Kauflandba is. Persze ez csak amolyan női viselkedés, a "nézzünk szét, lássuk mi van", nem vásárolunk semmit, de azért menjünk be. (Ezzel tudom, hogy az uraság kissé az ég fele néz, de sebaj, majd csak megszokja :D)

Végül befele menet eldöntöttük, hogy ha már itt vagyunk, megvesszük ahhoz a bizonyos pizzához valót, oszt összedobom vacsorára.

Hazaérkezés után összedobtam a pizza tésztát, majd elkészítettem a számokat :D Úgy gondoltam sonka megfelel ehhez, de valami más fajta esetleg jobb lett volna. Ugyanis ez minduntalan szétszakadt.  Na meg baromira drága volt. Végül is nagyon rég nem vettem semmiféle felvágottat, főleg ilyen sonka dolgokat nem, és meglepett, hogy 3 szelet (nagyobb) sonka majdnem 7 lej volt. 20 deka volt a 3 szelet, de akkor is... 3 szelet az 3 szelet. Abból majdnem meg lehet venni egy fél kiló húst. És a hús akkor is hús. Legalábbis ezek az összegek amire emlékszem, mert húst se vettem régóta, kaptam a szülőktől. És ahogy mondani szokás, ha adják vedd el, ha ütnek fuss el alapon én alkalmazom, hogy ha adják elveszem és elszaladok nehogy meggondolják magukat...

Szóval elkészítettem a számokat, a pizza tésztát és vártam.  A pizza tésztába tettem kb 2 kanálnyi rozslisztet, 4-5 kanálnyi fekete lisztet és a többit fehér lisztel "öntöttem fel". Így megmaradt majdnem "normálisnak" az állaga, kicsit érződött csak a mássága, de ha valaki nem figyeli, akkor fel se tűnik, hogy nem fehér lisztből volt.



Végül ez lett belőle :D Az első pizzát ilyen formára csináltam, felpakoltam rá a dolgokat és megsütöttem és persze alig vártam, hogy bemutassam :D

Megjegyzem még egyszer, nem én vagyok ilyen zseni, hogy kitaláljam, csak láttam valahol az ötletet és lemásoltam, mert nagyon aranyosnak találtam

A többi "hagyományos" tepsi formájúra készült el :D

Nokkedli csirkepaprikással

És mindez tejmentesen!

Szerencsére ma a szomszédasszony ment soppingolni, és volt útja a DM-be is. Megkértem, hogy vegyen nekem egy doboz rizstejet és egy doboz zabtejet. Zabtejet még ittam, és egészen "barátságosnak" nevezném az ízét. Finomnak éppen nem, de barátságos. Sokkal inkább az számomra mint a rizstej és messze felülmúlja a szója tejet.

Persze vettem a városban való járkálásom alatt 2 flakon joghurtot és telemiát is (olyan nagyon finomat), de mindenképpen meg akarom próbálni, hogy teljességgel kerüljem a tej és bármit ami tejet tartalmazhat.

A nokkedli (galuska) receptjét sacc per kb innen lestem el, de nem tartottam be pontosan a receptet. Olyan fél kilónyi lisztet összekevertem 3 tojással, egy mokkás kanál  sóval, és majdnem 4 dl. zabtejjel. Végül fövő vízbe kanalaztam és valami fura formájú galuskák lettek bele. Jutott is eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat közben, de egy megmaradt: kéne vegyek nokkedliszaggatót, csak valahogy soha nem látom meg a polcokon. Pedig tudom, hogy ott setteng valahol.

A paprikást egy kicsit megbolondítottam, egy kis kanál Erős Pistát tettem hozzá, nagyon megdobta az ízét, enyhén pikáns lett. Az eresztéket hozzá természetesen zabtejjel készítettem, de mivel elfogyott, hát egy kis rizstejet is adtam hozzá. Icipicit több sót kellett tennem hozzá, mivel a rizstej és a zabtej is enyhén édesek.

Kissé tartottam attól, hogy fura mellékíze lesz az elkészült ételnek, vagy az állaga nem lesz megfelelő és megelégedéssel vettem tudomásul, hogy "naiv kóstoló" észre se venné, hogy nem tej volt benne. Lehet egy mesterszakácsnak feltűnik, de őket meg nem hívom meg ebédre.

P.S. Remekül lehet főzni Rammstein zenéjére :D

Ribizlis márványos

A nemrég készített Márványos meggyes sütemény osztatlan sikerére tekintve megint eljött az ideje egy márványos süteménynek. Ezennel Márványos ribizlis lesz, és mivel remekre sikeredett a saját "elkészítési módom" alapján is, a fene fogja külön bügyürgetni a dolgokat :D Összedobom, összeturmixolom a masszát, beleszórom a ribizlit és mehet a sütőbe.

Puliszka sütemény reloaded

A pár napja készített improvizált puliszka süteményem kissé szárazra sikeredett. Aznap nem tudtuk megenni, másnap nem voltunk itthon, még ma is finom volt az íze, de porlott és zavaróan megszáradt. Közben majonézt készítettem, megmaradt 1 tojás fehérjém, na meg volt valami tej ami nagyon nehezen fogyott (mivel én nem tudom inni), ami még jó volt, de végül holnap csak ki kellett volna dobjam. Gondoltam egyet és nagyot, előszedtem a mixert, összemorzsoltam a puliszkát, beletettem a tojás fehérjét, no meg egy kis cukrot, ne legyen erre megint panasza, fogtam a tejet és a mixerrel jól összekevertem.

Még egy tasak milkshakehez való port is kaptam, azt is belekevertem és végül egy jénai tálba öntöttem az egész masszát. Valami savanykás szilvaízt leltem a hütőbe, félig kibontva, azt is belecsurgattam a masszába, nagyon finoman kevertem rajta egyet és be a lerbe. Kíváncsi vagyok mi lesz belőle, mert az illata fantasztikus volt.

UPDÉT: Kanalas édesség lett belőle, de ilyen finomat puliszkából én még nem ettem :D Azt hiszem az a Dr. Oetker "milk shake" akármi amit bele kevertem kissé megszelídítette a puliszkát, megselymesítette, vagy a bánat tudja mi lett vele, de seperc alatt elfogyott az egész.

Kár, hogy amolyan megismételhetetlen kombináció volt ez. Minden esetre arra kezdek rájönni, hogy a jó puliszka sütemény titka a "pont megfelelő" mennyiségű folyadék (tej, víz) amitől a puliszka rendesen kidagad.

Torony

Miután elmeséltem neki, hogy kipletykáltam országnak világnak a mosogatási szokásaink közötti különbséget, valószínűleg a férfiúi hiúság lépett akcióba és megmutatta, hogy biza olyan tornyot tud ő építeni edényekből, mely a párját ritkítja.



A kávéfőző alja már a fizika törvényeivel kacérkodva álldogált ott, és nem is kellett sokat várni míg egy adott pillanatban nagy robajjal a kagylóba esett.

Puliszkás kreáció

Ez a hétvége már ma délután meg fog kezdődni. Bevallom ez a hét rendesen el se kezdődött. Mert hétfőn jöttünk haza és annyira ki voltam nyúlva, hogy a kocsiban végig aludtam. Ez rám nem jellemző egy kicsit sem, nagyon ritkán tudok elaludni a kocsiban, de most végig aludtam. Utána egy zuhanyzásra jutott energia és tovább folytattam eme nemes foglalkozást. Éjjel 12 tájt felébredtünk, valamit faltunk és olyan óra mocorgás után eldöntöttük, hogy tudja a csoda de álmosak vagyunk. Így kedden ébredtünk meg.

Kedden vendégek ugrottak be, és az egész nap elment. Tegnap jutott erre meg arra idő, kicsit dolgozni, kicsit még pihenni és végre még tudtam egy spagettit készíteni. De ma, mármint csütörtökön nemsokára megint kocsiba pattanunk, holnap este jövünk haza, és csak annyi időm lesz, hogy valami húst rántsak ki, és egy vinettát készítsek el, mert szombat reggel kirándulni megyünk. Vasárnap meg a szüleimhez vezet az utunk.

Így történt, hogy szétnéztem mi van még a hűtőben és a nagy semmin kívül nem sok minden volt. Valami tojások lézengtek ott, egy fél kis vödör joghurt, egy bontott növényi tejszín szerűség és ezzel jóformán vége is volt a felhasználható cuccoknak.

Mind gondolkoztam mit is gyárthatnék ezekből, mikor eszembe jutott az első "főző kreációim" egyike, a puliszka sütemény :D Igen ám de nem volt túró hozzá, és ekkor gondoltam, hogy ez a növényi tejszín is megteszi.

Persze biztos nem voltam a dolgomban, de ha nem használom el azt a bontott akármit, akkor akár ki is dobhatom. Így legalább megvolt az az élmény, hogy valamit kreáltam és ha nem jött volna semmi jó ki belőle, eldobok még egy marék cukrot és két marék málélisztet. Szóval... érdemes volt próbálkozni.

És végül egy ehető, érdekes édesség sikeredett belőle, kicsit túl morzsolódó, lehet több vizet is tehettem volna bele, talán jobban megpuffad a málé, de mivel ez ilyen "soha meg nem ismételhető" dolog, hát így hal meg.

Természetesen jött reklamáció is: nagyon finom, de lehetne édesebb. :D na ezzel soha nem fogunk egyezni, mivel ami nekem már túl édes, az neki csak épp megfelelő, ami meg nekem elviselhetetlenül édes az neki a jó.  Mondtam is, legközelebb kösse fel a gatyáját, mert csak neki készítek tortát, mert ezeket a cukortól csepegő akármiket én nem bírom megenni.