Saturday 24 September 2011

Svéd húsgombóc

Egy egészen ízletesnek tűnő receptet találtam itt.  Mivel elolvastam és kikerestem a hozzávalókat, leírom, legközelebb ha el akarom készíteni ne kelljen keresgéljek:

Hozzávalók: (az adag nagyon kicsinek tűnik, nem tudom mennyi jön ki belőle...)

kb 220gramm darált marhahús
fél csupor prézli
negyed csupor tej
1 kis apróra vágott hagyma
fél kiskanál mustárpor (gondolom itt megy a rendes mustár is)
reszelt szerecsendió
1 evőkanál apróra vágott petrezselyem
só és bors
1 evőkanál olaj
1/4 csupor tejszín

Elkészítése:
A prézlit áztassuk be a tejbe, míg felszívja,majd keverjük össze a kenyeret, hagymát, mustárt, egy csipetnyi szerecsendiót, egy csipetnyi sót és a petrezselymet. A masszából nedves kézzel formáljunk 2.5 centi átmérőjű golyókat, az olajat tegyük az olajat a serpenyőbe és süssük szép barnára a gombócokat, közepes tűzön. Miután elkészültek a gombócok, szedjük ki őket egy tálcára, takarjuk le alufóliával, hogy maradjanak melegen, majd a serpenyőben maradt olajra öntsük rá a tejszínt, kevergessük egy kicsit amíg megvastagszik a szósz és öntsük rá a gombócokra.

Egészen egyszerű a recept, alig várom, hogy elkészítsem!

Sült surimi

Hát tudom, hogy nem így kell elkészíteni, de ez mit sem gátol meg abban, hogy így készítsem el. Valami "rákláb" névre keresztelt kis doboz "műkaját" vettem még a boltban, és ha már olajjal babráltam, ki is halásztam a mélyhűtőből egy ilyen tasak "surimit", kicsomagoltam és forró olajba dobtam őket. Az eredmény érdekes: enyhén szalvétára hasonlító állag, kissé azért ropogós és az íz meg a régmúlt időkben fellelhető "rák chips"-re hasonlít egy kicsit, amit hirtelen forró olajba kellett dobni és megduzzadtak. Nos ehetőnek ehető, de e leárazott árnál többet semmiképpen sem ér. Legalábbis ebben a formában elkészítve. Még ajánlották salátába, de ahhoz még nem voltak meg a többi hozzávalók, illetve még láttam egy két receptet, de ahhoz nem volt kedvem.

Összefoglalva, érdekes vacsora volt, végül mind elfogyott de messze nem "szalmakrumpli".

Tuesday 20 September 2011

Surimi

Mert véletlen kezembe akadt egy Lidl újság, és ott láttam benne, hogy leárazva van. Azt, hogy mi ez, nem tudtam és valahogy olyasmit néztem ki belőle, amit ki lehet rántani, vagy megsütni. Közben kiderült, hogy nem éppen. Valami "enyhén szólva műanyag" kajáról van szó, préselt hús vagy mi a fészkes fene, nem is merem kiolvasztani, de egy nap csak próbálkozni fogok vele. El nem tudom képzelni milyen íze lehet, állítólag halszagú rák, vagy rákszagú hal, hal ízzel meg rák ízesítéssel. Lehet valami "vendégváró" egzotikusat kéne kitalálnom belőle, aztán ha nagyon furára sikerül rá lehet fogni, hogy azért mert egzotikus kérem szépen :))) Keresgéltem recepteket, egyelőre egy szakács barát azt javasolta, hogy salátát készítsünk belőle, úgy nyersen ahogy van, éppen csak kiolvasztva.  Mikor elkészül belőle valami biztos beszámolók.

Ha valakinek valami jó ötlete van... szívesen elfogadom a tippeket  :D

Sült paprika

Még egy dolog amire elég határozottan kijelenthetem, hogy "na de ilyent többet nem akarok csinálni". Egy nagy halom paprikát sütöttünk le télire, és bár a kedvenc savanyúságom, valahogy mégsem tartom elég vonzónak azt a sok időt amit a tűznél kellett ácsorogni amíg megsült. Most így visszanézve, végül is nem volt olyan nagyon rettenetes, de igencsak unalmas az volt. Na meg sütés után a pucolás .... Valahogy arra jutottam, hogy sütök sütök, mert más lesütni 10 paprikát egy két evésre, vagy pár kilót... Hiába na, bennem egy jó gazdasszony veszett el. Az a baj, hogy nagyon de nagyon elveszett... :D

Thursday 8 September 2011

Majonézes tök

Majonézes tököt készített anyukám és meg kell mondanom, nagyon nagyon finom lett. Amúgy én a tököt csak rántva eszem meg, na és így, másképp nem szeretem. Ja... még a tökfasírt is elmegy, az volt ma ebédre.

Termett egy adag tök a kertben, úgyhogy valamit kell készíteni belőle. A család minden tagjának nagyon bejött a majonézes tök, ami egyszerűen egy remekmű a maga nemében.

A tököt le kell reszelni a nagy reszelőn, majd enyhén sós vízben egy icipicit kell főzni. Nem sokat.. ezután nagyon jól lecsepegtetni. A legjobb a szűrőbe tenni és ott "felejteni" pár órát. Ezután majonézzel össze kell keverni. Ez az alapváltozat. De van a répás fokhagymás változat, na az döfi a bikát, ahogy mondani szokás. A répát a tökkel együtt kell főzni, ugyanúgy lereszelve az egészet. A fokhagymát meg a majonézzel összekevert répás tökkel összekeverni, és a szín kedvéért egy kis petrezselyem zöldet is lehet hinteni bele. Nagyon finom. Még a kenyérre kenés után egy icipici chilli szósszal szoktam megdobni...

Sunday 4 September 2011

Gyalui főző fesztivál: 2011 szeptember 14-16

Eszembe jutott ez az esemény és mivel közel van, gondolom elnézünk odáig. Persze ha el nem felejtem időközben. Egyszer sikerült eljutnom, de olyan ügyesen, hogy pont a sátorszedésre. Avagy nem láttam semmit. Minden esetre, amennyire ügyes szervezők mifelénk, az is lehet, hogy sehol nem lesz hirdetve.  Nem az első alkalom. Érdekes módon tavaly például egyetlen egy poszter sem volt kiragasztva, hogy hékások egy -két hét múlva lesz itt egy ilyen érdekes rendezvény. Egy banner volt keresztül téve az úton, de ezt már a megrendezése után láttuk. Tudja a fene, valahogy nem divat előre hirdetni a dolgokat erre. Vagy nem ott ahol hozzám is eljuthatna. Ki tudja, lehet a TVben volt szó róla.

Minden esetre, ha nem itt, akkor legalább a 2011-es Feketetói vásáron csak fogok készíteni valami érdekes kaja képeket. Ha még eszembe jut, hogyan kell beállítani azt a fránya gépet és ha az aksik bírják még az ipart...

Saturday 3 September 2011

fuj... eltenni télire???

Hát meg kell mondanom, hogy a dolgok télire eltevése NEM A KEDVENC tevékenységem. Sokkal jobban szeretem ha VAN lekvár, VAN paradicsomlé, VAN zakuszka, VAN savanyú uborka. Tényleg! Nem is tudom mi élvezet lehet abban, hogy fél délután áll valami mellett az ember és kavargatja... Brrr. Egyetlen egyszer volt élvezetes a befőzés. Amikor készítettem meggylekvárt. Na de az 2 kiló meggyből volt. És csak egyszer. Másodszorra már nem tudtam rávenni magam. A padlizsánon is törtem a fejem... nem is szeretem annyira. Minek állnék órákat a tűz mellett, amikor anyós van olyan szorgalmas, hogy  rak el télire padlizsánt? :D Erre persze anyós gondolt egyet és odarendelte a bandát, mert neki nem volt ideje/kedve/türelme elkészíteni. Persze a végén sokszor elmondta, hogy bezzeg ő rak el télire.

Na de ma paradicsomlét főztünk. Elméletileg ez sokkal finomabb kéne legyen, mivel benne van a két kezem munkája... Persze lefogadom, hogy fikarcnyi különbséget se fogok észlelni e között és a között amit nem én kavargattam. Sőt egy két jó minőségű bolti is képes megadni azt az ízt amit keresek. De elméletileg olcsóbb. Ugyanis a paradicsom itt termett a kertben, anyukám szorgalmának köszönhetően. Mert biza a kerti munka sem vonz. Jó nekem a bolti paradicsom is. Mert én ilyen modern vagyok....

Na nem... de tényleg.  Most mondok egy axiómát: Sokkal könnyebb megvenni mint elkészíteni :D Na... ugye?

Mag és póker

Időnként hihetetlenül megkívánom a magot. A sós napraforgó magot. Aránylag nem eszek nagyon sósan, vannak időszakok amikor a "gyári cuccok" teljesen hiányoznak a  napi menüből... Így reális vagy csak képzelt sóhiány lép fel időnként. Kezdetben elmentem és vettem egy hatalmas zacskó magot. A legnagyobbat, hadd legyen. Ilyenkor ettem ettem eszegettem a magokat, de nem látszott fogyni. A szám már fájt, a nyelvem sajgott, valahogy már nem kívántam se a magot, se a sót, de mégis, mint valami eszement eszegettem a magvakat.

Nagy elhatározás, hhúúú félreteszem, majd amikor összeülünk a haverokkal egy kis póker party-ra. Hétvégére volt betervezve, előtte utána baráti beszélgetés, fecsegés... Majd előkerült a mag. És mindenki magozott. Na nem úgy mint a stadionba, hogy köpködjük jobbra balra... Hanem úgy, hogy csak majdnem mindenhol lepte el a mag a házat. Akármennyire igyekezett mindenki az előkészített tálkákba gyűjteni a maghéjat, mégis mindenhol szétszóródott. Na végül csak sikerült megszabadulni a termetes mennyiségű sós magtól és végül a pókerezés is megtörtént, majd másnap volt kicsit kellemetlen enyhén zsongó fejjel porszívózni...

Próbáltam a magot mogyoróval helyettesíteni, az nem szemetel annyit, de valahogy a mogyoró nem az "igazi"...