Egyik kedvenc levesem, és végre igazi kőgaluskákat sikerült produkálnom :D Azt hiszem szép lassan kezdem megfejteni a kőgaluskák titkát. Ugyanis mikor még próbáltam direkt jó keményre csinálni őket, a galuskák ellenem szegültek és szépen megpuhultak.
Odáig fajult már a kőgaluska készítésem, hogy ha anyukámnak segítek főzni, a galuska készítéskor szinte elkerget a konyhából. Főleg ha vendégeket is várunk :D Olyankor nem bízza rám a galuska készítést.
A kőgaluska titka a kicsivel több gríz használata. Fogalmam sincs mennyi a normális, úgy szemre ész nélkül mindig többet teszek mint kéne. Valahol szokom látni is, hogy hupsz itt csúszott bele a felesleg, erre még egy kicsit teszek hozzá, biztos ami biztos alapon :D
Ezután állni hagyom a masszát, és csak később kanalazom bele a levesbe. Legalábbis így többször sikerült igazi jó kemény galuskákat gyártani.
A leves meg sima csirkehús leves volt, zöldségekkel, de azokat kihalásztam és összekevertem majonézzel, meg a feldarabolt hússal is, valami boef saláta szerűségnek, kis kukoricát is adtam hozzá, mondhatom nagyon finom lett.
No comments:
Post a Comment