Hiába na vízőntőnek lenni nagyon nehéz dolog! Állandóan meg akarjuk váltani a világot, no és felfedezni is akarunk minden félét. Így történt (fogjuk rá, hogy ezért :D), hogy ma irtó nagy heves belső kényszert éreztem arra, hogy egy tányérba helyezzek... cseresznye krémes csokit és Trappista sajtot... Méghozzá úgy, hogy a csokira ráhelyeztem a szeletke sajtot ezt az egész "cuccot" meg természetesen tányérostól a mikróhullámúba helyeztem és elíndítottam a konhai gépek egyik remek modern alkotását.
30 másodperc alatt elkészült, azt hiszem 20 elég lett volna, hogy a sajt éppen csak szétfollyon a majdnem szétfolyó csokin :D
Azt mondanám erre a gasztrókullináris furcsaságra, hogy "érdekes"... na hát ez elég sokat elárul... végül is nem volt rossz sem, de finom sem, de azért mégis... Aztán nehogy úgy járjak mint az Avokádóval! Mert arról se tudtam eldönteni elsőre , hogy szeretem vagy sem... aztán csak kiderült, hogy igen...
Még készült egyéb finomság is, de arról majd holnap... fotókkal :D
No comments:
Post a Comment