Na ma kitaláltam, hogy az általam készített narancslekvár az élet metaforája tulajdonképpen... édes keserű!
Nem tettem nagyon sok cukrot bele, úgy fél kilót, de a narancs maga is édes volt.
Aszongya, hogy 4 vastag héjú narancs, 4 vékony héjú narancs, 3 citrom fél kiló cukor és menet közben adagoltam hozzá vizet, szemre ész nélkül, ahogy fogyott, kb liter-másfel litert.
A vastag héjú narancsok héját megreszeltem, majd a fehéret lepucoltam és igyekeztem a belső hártyát is leszedni. A vékony héjú narancsokat jól megmostam és nagyon vékonyra szeleteltem és a "mixbe" dobtam. Héjastól persze.
A cukrot nagyrészt szemre ész nélkül "mértem le", vagyis zúdítottam be a narancsok közé.
Elég sokat főztem, amíg egyszer éreztem, hogy NA. 4 borkán lett belőle, 2 kicsi, 1 közepes és 1 nagy.
Hja és édes keserű lett... ahogyan szeretem. Az még kérdéses, hogy megszilárdul-e valamennyire vagy olyan cseppfolyósabb marad mint amilyen most melegen :D
No comments:
Post a Comment