Kéne főzzek de...

Kedvem lenne, időm nincs. Dolgozunk látástól vakulásig. Szerencsére segítségünk is van. Ugyanis apukám reggel korán elintézi a kutyát. Este ő ad enni, mivel eteti az összes többit is. Reggel általában kész van a kávé, persze mivel mi kivételesen sok kávét iszunk,általában még főzők egyet, majd sipirc be a gépek elé és ereszd el a hajamat van délig. Ekkor megéhezünk: reggelizünk, közben "megvitatjuk" anyukámmal az egészséges étkezés elveit, miszerint reggel KELL reggelizni kontra akkor eszünk ha éhesek vagyunk. Persze, akkor eszünk amikor éhesek vagyunk, de mégis minden reggel meg kell ezt a témát beszélni :D

Elgondoltam, ha anyósóm lenne...és nem édesanyám, biztos rettenetesen felmenne a cukrom rá. Mármint azért amiért "megmondja" mikor kéne enni. Pedig ugye csak a véleményét fejti ki. Érdekes dolgok ezek...

Aztán :D délben ami a mi esetünkben valamikor délután jön el, ebédelünk. Anyukám nagyon finomakat főz meg kell mondanom :D Ma pl. csirkepaprikás volt...Ezután megint fenék laposítás következik, valami éjjel 1-2--3-ig. Másnap kezdődik elölről. Ebben a mostani hajtásban, néha elnosztalgiázok... jó lenne sütni valamit... majd félreteszem az ötletet másnapra. Így megy ez egy ideje.

Majd csak fogok főzni is.