Apu "főz"

Apukám nem igazi konyhai talentum és ez így is van a helyén. Ott né elkészít egy reggelit, és néha igencsak finomat, máskor meg kicsit szokatlant de azt is megeszi. Igaz a kezdeti furább kajákat amiket kutyultam azt is megette...   :D Hja de a legjobb az az időszak volt, amikor anyu nyárára kiköltözött falura, apukám hétközben meg itt lakott a városban, és közösen "főztünk". Hja azok voltak ám a boldog évek... Hol ő főzött, hol én. A nyári menü egyszerű volt: sörleves. Ha ő ment a boltba hozott egy két sört, s megkérdezte ha kérek "levest"... és máskor én szereztem be a levest. Úgy heti 2-3 alkalommal leveseztünk. Hiszen levesre szükség van alapon :D

Na de tegnap megint "főzött" :D

Popcorn készített. Azt a zacskósat amit ugye nem lehet elrontani... na hát kérem tudjátok meg, hogy tényleg nem lehet elrontani. Apukám valami különleges kapcsolatban van a mikróval, mert minden áron olyan cuccokat akar beletenni amit nem szabad. "Lássuk mi történik" alapon. Aranyozott szélű csésze, tányér, sztaniol, nylon szóval.... többet nem is említek, ki tudja még elolvassa ezt a bejegyzést és ötleteket adok :D

De térjek vissza a popcorn-ra. Nézem a tasakot és olyan fura a külseje. A szemétbe látom, hogy egy olyan külső bevonó nylonra hasonlító, de formátlan akármi van... kiderül, hogy apukám nylonostól tette be a popcorn tasakot, úgy ahogy a boltból a polcról leveszi, hogy "lássuk mi is történik"... Megolvadt a nylon és pukkant egy nagyot a tasak. Na de semmi baja nem lett. A popcorn-nak... és a mikrónak sem.

De nem ajánlom senkinek ezt a fajta popcorn sütési akciót. Nem olyan nagy dolog lerántani azt a nylont, majd a tasakot kitürni és behelyezni a mikróba. De tényleg!

Diós tortilla

Majdhogynem elfelejtettem... A diós rántott húst amikor készítettem kicsit elméreteztem a tojás adagot. A nagy lelkesedéssel amivel nekikezdtem, legalább 2 tojással többet törtem fel, mint amire szükség volt. Hogy ne dobjam ki ezt sem, és a maradék diós, prézlis akármit sem, a rántott hús mellől, hát kérem a Tortilla De Patata mintájára most ebből diós tortillát készítettem. Ja, hogy ilyen nincs is? Megeshet, de én akkor is készítettem :D

Fogtam a tojást, összekevertem a dióval, majd a már kimosott palacsinta sütőbe öntöttem az egészet. Mikor úgy tűnt az alja már meg van sülve, fedő segítségével megfordítottam és megsütöttem a másik oldalát is.

Ezután felszeleteltem és a család egy kettő bekapta. Kissé fura volt, de rossznak semmiképpen sem mondható.

Diós rántott hús

Anyukám ötlete, ő látta valamilyen főző műsorban. Mivel volt egy halom dió otthon (ott falun), hát kísérleteztünk :D A darált diót egy tányérba szórtam, kevés prézlit is adtam hozzá, összekevertem majd a hagyományos tojás, prézli mártogatás helyett, tojás dió mártogatás következett.

Nagyon fincsi lett!

Bámészkodtunk :D

Soppingolni akartam ezt meg azt, és ugye ott a Billa. Oda mentünk, de végül az Altex üzletben kötöttünk ki. Sorra bámultam egy halom háztartási gépet és rájöttem, hamarosan lesz egy két befektetésem... Többek között aragáz kályhát szeretnék venni, láttam is egy csinosat, nem is volt kimondottan borzasztó az ára sem. Igen ám, de elgondoltam, hogy ejsze ejsze talán jobb volna kissé tovább várni és szépen venni olyan beépíthetőset. Mert az sokkal jobban beékelhető pirinkó kis konyhámba. De akkor ugye mi lesz a sütő résszel? Eddig meggyőződéssel hirdettem az igét, hogy minek nekem sütő, ki áll neki tésztát gyúrni és mindenféle izét sütni, most meg veszem észre egyre jobban bosszant az, hogy a sütő miatt nem jönnek ki jól a dolgok...mert ugye ha falun készítem anyunál, akkor ott minden sokkal fincsibb, szebb... Nálam leginkább kiszárad, későre sül meg, nem pirul szépen...

Aragáz kályha bámulás után a mixerek és botmixerek jöttek sorra. Találtam is egy szettet, na igen csak kicsit borsós ára volt nekije, mert mindenféle kis edénnyel rendelkezett, olyan nagyon bájos kis cucc volt!

Megnéztem a mikrohullámú sütőket is, és majdhogynem keserű szájízzel állapítottam meg, hogy NEM LÉTEZIK jobbra nyíló ajtajú mikró! Csak balra. Nekem meg igencsak jól jönne egy olyan fordított a hely miatt. Egyetlen egy sincs fordított ajtóval.

Még valami kávéfőzőket is megbámultam, és egy Nescafe Dolce Gusto névre keresztelt termék hívta fel a figyelmét magára. Olyan kis aranyos volt, hogy jaj csak na.

Foto. http://www.dolce-gusto.ro/

Persze azt nem tudom, ha ez csak az általuk megadott kávéval működik vagy akármilyennel, de végül is ahhoz, hogy megnézzem és megcsodáljam jelen esetben nem is volt fontos, ugyanis per pillanat nincs hova tegyem :D

Még megfigyelés alá került néhány víz forraló, mert elhatároztam, hogy ilyent veszek. Gázzal képtelenség kivárni egy fél liter víz felforrosodását, és ez nemcsak télen, hanem nyáron is. Láttam, hogy megy a víz főzés az ilyennel és nekem is kell.  Hamarosan :D Jó lenne ha találnák valami rózsaszín modellt :D Ha Hello Kitty minta is volna rajta az méééég jobb ugye :))))

Updét... megnéztem ezt a masinát és kész átverés! Ugyanis a Nescafe Dolce Gusto gép csak a Nescafe Dolce Gusto kapszulákkal működik. Legalábbis a bemutató film szerint épp ez a "hű de szuper"... Na kösz, de így nem kell nekem Nescafe Dolce Gusto, nehogy már mindig egy cég kávéjához legyek kötve mert csak azt tudom betenni a gépbe...még dokumentálódom... vagy ha van valakinek akár meg is mondhatná, hogy lehet-e csak simán kávét belerakni???

Fasirtot nyertem :D

Emberrel nézzük a filmet. Már nem tudom mi volt, itt a gépen ment. Valami vígjáték. Megy megy a film, egyszer csak megjósolja a végét. Hogy szerinte ez meg az. És úgy fejezi ki magát, hogy "fogadjunk"... hóóóóóóóó. Na azonnal megállítottam a mozit :D Megegyeztünk hogy miben... aszongya süssek neki fasírtot mert nagyon szereti. Mármint ha ő nyer, akkor süssek én neki. Mondom jó. De mi van ha mégsem... Hehe erre nem számított. Mármint arra, hogy veszít. Belement, hogy ha mégis veszít, akkor ő süt nekem fasírtot :D Na ezt megnézem :)))

Egyébként szerencsére majdnem konyhai antitalentum. Remek, imádom, hogy igen. Rántotta az szuper amit készít, pirítóssal is boldogul, na meg a szalmakrumpli mestere. Sacc per kb ennyi. Ja és remek flekkeneket süt, de erre csak nyáron kerül sor... Szerintem hétvégén megesik a fasírt sütés :D Fotógéppel a kezemben fogom dokumentálni az ügyeskedését. :D :D :D

Solid potato salad

Egyszerűen csodálatosak a lányok, na meg krumpli salátáról énekelnek, gondoltam megmutatom :D

Jöttem mentem

Ma egész nap jöttem mentem. Reggel korán kezdtem ezt a hidegben igencsak álldatlan tevékenységet és gondolom, hogy a "hidegre való tekintettel" nem énekelni kezdtem, hanem megcsúsztam a jégen és dobtam egy... majdnem hátast. Na semmi bajom se lett, csak a nyakam véres ahogy mondani szokás, ma ahelyett, hogy dolgoztam volna, elautókáztam az autópályán Tordáig, majd onnan meglátogattam Aranyosgyérest, majd onnan ismét kimentem falura, felnyaláboltam a kutyámat, hazajöttem, lepakoltam, mindent, az ebet is, felcuccoltam ismét és gyalogosan nekiálltam bejárni a város egyik felét. Odafagytam.

Ugyhogy ma nem lesz semmi extra, pedig beszámolhatnék a hétvégi kaja tumultusról, volt ott mindenféle jó. Gyorsan felsorolom, aztán majd részletezem... Készítettem 2x sűlt csirke combot. Egyszer azért mert úgy terveztem, másodszorra azért mert a kocsi másképp gondolta, nem vitt ki falura, ahol terülj terülj asztalkám várt ... volna, ha idejében kiérünk.  Így gyorsan gyorsan kellett valami kaját összedobnom, mert már rémesen éhesek voltunk és a popcorn nem igazán volt elegendő. Így sült csirke combok hagymás krumplival és olyan apró pirinkó brüsszeli káposztával, vagy hogyishijják, meg valami fehér szósszal volt valami óra alatt  összeállítva, és tyű de nagyon büszke voltam a kreációmra.

Hiába na olyan jó érzés amikor elismerő csend keletkezik a tányér mellett :D Nem kell ám nekem mondja senki, hogy finom :D Amikor sűrű lesz a csend és csak a villa ütemes kopogása hallszik a tányéron... nos akkor tuti finom az étel. Ja persze ehhez azért meg kell nézni annak a személynek az orcáját is aki eszik. Ha netán fura grimaszokat tartalmaz akkor mégsem jó ez a teszt és ajánlott megkérdezni, kissé emelt és fenyegető hangsúllyal, lefele görbülő szájjal (mingyáááá sírok ne izélj) hogy FINOOOOM??? :D :D :D Na vagy inkább hallgatás beleegyezés alapon még csak azért is besöpörni a "Tyű de finomat főztem"  babérokat???

Végül vasárnap csak kijutottunk, és itt volt  a születésem napját megünnepelednő készítve anyukám által a kedvenc levesem :D Gulyás leves. Ebből fél fazékkal meg tudnék enni, annyira finom. Segítettem kirántani a húst, ami megint spéci bundába került és nyami nyami finom lett és ha kinyírtok se emlékszem mi volt a "kerítés" a hús mellé... majd torta következett, az egyetlen kedvenc tortám. A banálisan egyszerű diós lap+tejszínhab kombináció amivel engem mindig le lehet venni a lábamról.

Hiába na... az egyszerű dolgok mindig olyan nagyon a helyén vannak.

Szóval jelentkezem... Ja és hamarosan a táska rejtélyre is fény derül!

Fiatalság, bolondság

Megint csak olvasok...

Junk food ban annoys teens: 'They can't control us'

és eszembe jut, hogy mennyire de mennyire idegesített amikor valamit le akartak "nyomni a torkomon". Amikor kimondták azt a szót, hogy kötelező... Amúgy a kötelező szó most is arra késztet, hogy szikrákat szórjak. Semmi sem kötelező. Csak meghalni. Minden valamit valami alapon működik. Minden egy választás. Választás volt az, ha mentem suliba és nem lógtam, mert beírtak hiányzónak ha nem jelentem meg. Valamit valamiért. De nem volt kötelező.Nekem anyukám soha sem mondta, hogy valami kötelező lenne. De volt a HA, és az AKKOR. Emiatt úgy éreztem, én választok.

Amikor meg választhattam, akkor választottam, hogy suliba megyek és nem lógok. Itt szúrta el az oszi... kiabált, hogy kötelező.. ellógtam. Ha azt mondta volna, kapsz egy hármast ha elmész... lehet nem megyek el. De a kötelezővel mindig éreztem, feladatom bebizonyítani, hogy nem. Ha vállalja az ember a következményeket, akkor semmi sem kötelező. Persze ez ilyen morgós filozófia.

Csak elgondolkodtam, hogy milyen válaszokat adtak ezek a 15-16 évesek. Nem is fogják fel, hogy mennyire fontos az ételek minősége, és miért is tennék? Annak idején engem se érdekelt. Mázlimra akkor nem volt ennyi vacak. Ott né, egy kifli, egy perec.

Valahol az egész rendszerrel van a baj.  Mondhatnám, hogy a szülőkkel, akik nem érnek rá, akik rohannak, hogy pénzt szerezzenek, akik a zsebpénzzel megvásárolják a saját gyerekeiket. Nesze fiam egyél valamit. De ők sem igazán hibásak. Hiszen rohanniuk kell, gürcölni, részleteket fizetni, divatot követni és mellette még kaját is adni annak a gyereknek???Nem mindenkinek van ideje állandóan főzni, és ezen témán rágódni. Három évesen a mekiben tartják a szülinapot, mert divat, mert a gyerekek oda és vissza vannak érte, ráadásul takarítani se kell utána

S csodálkozunk, hogy mindenféle betegség van.

Na nem tudom, nincs gyerekem... de valahol elgondolom, hogy ha egy gyerek otthon aránylag egészségesen eszik, akkor nem fog kiakadni egy zöldborsó főzeléken sem... mert ugye a példa ragadós. Persze, hogy nem fog mániákusan egészségesen étkezni, és imádni fogja a chipset, kólát szalmakrumplit. De azért inkább az döbbentett meg ami a cikkben szereplő gyerekek véleménye volt: "anyu otthon soha se mondja, hogy egyek rizst". Miért kell akkor annyira csodálkozni, hogy fel vannak háborodva?  Ha egyszer otthonról hozzák ezeket a rossz szokásokat...

Valahol jobb lenne tudatosítani az emberekkel. Nem kötelezővé tenni, hanem ésszel belátni,hogy ez jó, ez rossz...

Mint a sót az ételben

Egy blog bejegyzést olvastam egy igencsak jóképű szakács blogján... Na nem olyan szépfiú mint Bobby Chinn, de azért ez sem kutya. A neve Michael Ruhlman, 47 éves az úr és meg kell adni, hogy nem adtam neki ennyit... Tyű.. :D

A bejegyzései között olvasgatva találtam egyet a sóról.

Salt. It's Good Or Bad

és persze nem állhatom meg, hogy hozzá ne tegyem a saját kis véleményem... igen igen, azt ami mindenkinek van :P

Igencsak egyet értek azzal, hogy normális esetben, normális ételeket fogyasztva, nem igazán kell törődni a sóval. Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy minden kaját agyon kell sózni, sőt... mértékkel sózva kimondottan jót tesz. És valljuk be, rengeteg étel ízetlen ha nincs benne egy kevés só.

Bebizonyítottam magamnak, hogy az általam készített Tortilla De patata finomabb volt mint a spanyol háziasszonyunk által készített... mert ők borzalmasan sómentesen esznek... Rémes. Mindig mindent utána sóztam, annak ellenére, hogy itthon nem teszek ilyent.

Egy ideje rengeteg folyadékot iszom. És feltűnt, hogy úgy kéthetente egyszer nagyon megkívánom a sót. Nagyon. Kajtatok olyankor a hűtőben, hátha találok valami sósat. Általában a bolt segít. Veszek egy zacskó magot és mint valami megváltásként, főleg a sót szopogatom le róla. Ennek meg valami oka kell legyen.

Ugyanis miután "feltöltőm a sóraktáramat", két hétig megint nem kell mag, nem érzem azt a kínzó érzést, hogy sót, de most azonnal. Olyan ez mint amikor szomjas az ember...

Persze, a sóval az a baj, ahogy az írásból is kitűnik, hogy az ember szereti a sót. Éppen azért mert szüksége van a szervezetének a sóra. És az iparilag gyártott élelmiszerek tartalmaznak rengeteg sót. Felesleges sót. Már csak a párizsi átalakulása is nagyon érdekes... Régebben többször vettem. És nem mindig volt kedvem megenni úgy, hanem másnap kicsit megsütöttem. És érdekes módon a sült párizsi sokkal sósabb volt mint a sületlen. Vajon miért, hiszen egyáltalán nem adtam hozzá sót. Ott volt benne. Valami rejtett akármi, hiszen nem éreztem az ízét olyan émelygősen sósnak nyersen... ami volt megsütve.

Valahol itt van a kutya elásva. Csak könnyebb egy vacak kampányt készíteni, tvben mindenütt sugározni, hogy ne egyél sót, mintsem az összes iparilag gyártott élelmiszert ellenőrzés alá venni. Hja.. abból pénz jön. Az ember meg vigyázzon magára, és az amúgy normális sómennyiséget spórolja le mert igencsak sok sót kap a szalámikban és előre gyártott ételekben.

Persze itt jön be, hogy mindenkinek a saját felelőssége mit hisz, hogyan hisz, hogyan eszik és iszik. Én biza ezt hiszem... ahogy a királylány mikor megkérdezte az apja ki mennyire szereti őt: "mint a sót az ételben".

Marad még a jód... mert ugye jódkérdésekben is elég sok a vita. Együnk vagy ne együnk jódozott sót...

Ami idegesít, hogy minden ami ilyen állami javaslat azt valahol túlzásba viszik. Példa rá a jódozott só. Oké, ajánlják meg izé, de mégiscsak fura helyzet, hogy eltevésre ez nem alkalmas, mégis nagyítóval kell keresni a jódozatlan sót... mert annyira "védnek" minket... közben dehogy, csak ámítanak.

P.S. Van 2 drb zacskó Spanyol tengeri sóm. Még tartogatom, mert ki tudja mikor tudok beszerezni újat.

Jamie Olivér recept

:D

Egy nagyon egyszerű, banálisan egyszerű Jamie Olivér receptre bukantam. :D De nem árulom el ám egyelőre, nem én... Elkészítem és csak azután. Azt hiszem nagyon éhes vagyok ha receptek között bámészkodok reggel korán...

Jamie Oliver’s Shell Pasta with Bacon and Peas

Jamie Oliver’s Shell Pasta with Bacon and Peas

Sometimes I forget how few people cook. Spend enough time looking at food blogs, and you forget how many people bring home a sack of Mickey D’s for dinner (or microwave something from the freezer aisle.) When I first looked at Jamie Oliver’s new cookbook, I couldn’t help but think, none of these recipes really seem that good for you. Isn’t he trying to end obesity?




But maybe he has it right. If people think cooking is too complicated and fussy and that wholesome food can’t be as comforting as greasy delivery, the first step is to invite them into a warm kitchen. It’s to show them some satisfying low-maintenance dishes—to get them buying fresh food again, and sharing meals together with their families. Then maybe, once they’re comfortable, they’ll start getting creative in their cooking. While I balked at the richness of some of the dishes in this book, I can see where he’s going with this.

So on a night when I was a little low on steam, I put away the folder full of takeout options and pulled out my review copy of Jamie’s Food Revolution. I threw together this easy pasta, not altogether healthy but at least not deep fried. And the bacon smelled good sizzling in the pan. And even frozen peas are bright green and sweet in the winter. And I listened to the wonderful new Patty Griffin album while I stirred it all together.

It was simple, but it was good. Maybe I’ll even foray into the curry chapter next.

Shell Pasta with Bacon and Peas
adapted slightly from Jamie’s Food Revolution
serves 4

8 slices bacon or pancetta, preferably free-range or organic
a small bunch of fresh mint (maybe 16 stalks)
salt and pepper
1 lb dried mini shell pasta
olive oil
1/2 tablespoon butter
2 cups frozen peas
3 tablespoons crème fraiche
1 lemon, cut in half, seeds removed
6 ounces parmesan cheese (hunk, grate it fresh.)

Bring a large pot of water to a boil, add salt. Finely slice the bacon. Pick the mint leaves and discard the stalks. Finely grate the parmesan.

When water is boiling, add the shells and set a timer, cook shells until just al dente. Meanwhile, heat a saute pan over medium heat and add a splash of olive oil and the butter. Add the sliced bacon to the pan, grind a little pepper over and fry until golden and crisp.

Chop the mint leaves while the bacon fries. When the bacon is cooked, add the peas, stir, and add the creme fraiche and the mint. When the pasta is cooked, drain it but do not rinse. Add the pasta to the bacon and pea mixture, stir to distribute. Juice lemon over the pasta, let mixture begin to bubble, then turn off the heat. Add the grated parmesan and stir in, then serve with additional mint and parmesan if desired.

Paszuly leves

Teljesen megfeledkeztem arról a paszulyról, amit még valamikor ősszel pakoltam a fagyasztóba. Egy igencsak kicsike zacskó, amolyan friss szemes paszuly, az ami még nem száradt meg. Anyu gyűjtötte be a kertből. Egy adagban akkor felhasználni túl sok volt, így bezacskóztam a maradékot és most megtaláltam. Jó dolog azért ilyen meglepetéseket találni a hűtőben. Jobb volna mondjuk egy százeurósokkal teli pénztárcát lelni, csak ki olyan hülye, hogy az ilyent a fagyasztóba tegye?

Szóval paszuly leves... gondoltam főzők egyet, így reggel korán, ha már aludtam az éjjel. Kényszer alvásom volt. Dolgozni akartam, erre elvették az áramot... Mint már túl is megírtam, 3 kávé után azon nyomban elaludni alapon nagyon is rám fért :D. Így most akkor munka mellett fő a leves is. Egyelőre kis hagymát megüvegesítettem, beledobtam a paszulyt, azt is kavargattam egy kicsit az olajon, majd 2 kanál paradicsom pürét adtam hozzá, leveskockát és vízzel felöntöttem.

Ez is olyan

"Hogy mi lesz a vége nem tudom,
Meghalok egy züllött hajnalon,"...

Pogácsa

Szeretem a tepertős pogácsát de még soha nem készítettem... nincs is itthon soha tepertőm se amúgy. De egy "pogácsa forrásra" bukkantam és még azt se bánom ha épp reklámozom :D Ott van a kis bolt a Napoca utcában, a Béke tér fele vezető részen, hú hogy is mondjam ott valahol a Napoca 15 vendéglő mellett. Az ablaknál szolgálnak ki. Véletlen vettem még decemberben egy adag pogácsát innen és meglepően finom volt. Valami enyhén pikáns íz is érződik benne, meg mintha tepertő darabkák is volnának. Bevágtam két olyant és minden éhségem elmúlt.

Hmm de azért el kéne gondolkozzak, hogy készítsek én is. Valahonnan csak szerzek egy kis tepertőt :D A nagyobb gondom a sütővel van...

Bento

Na megint tanultam valami újat. Már kezd olyan lenni mint a "minden napra egy mese". Hú de szerettem azt a meséskönyvet! Kedves kis rövid mesék voltak benne.. minden napra egy :D Valahol megvan, meg is kéne keressem.

Szóval ... most már itt is szédületesen sokat fogtok hallani a Hello Kitty mániáról, ami egyszerűen belém ütött és most egy darabig bennem lesz. Szóvak Hello Kitty cuccok után kutakodtam, amikor egy érdekes kajára bukkantam, mármint érdekes mert olyan különlegesen van elhelyezve a tálba... Eddig is láttam már ilyent, és csak úgy értelmeztem, hogy valaki túl sok művészi érzékkel volt megáldva és nem tudta hogyan kielégíteni a múzsát, oszt így készített ilyen kajákat.

Így jutottam el oda, hogy megtudtam, mi is ennek a tudományos (vagy kevésbé tudományos neve): BENTO. Kérem, amire én bukkantam  az egy Hello Kitty  bento és ime egy másik:

Source: Teacups & Couture

Szóval... nagy tágra meredt szemek és "HOGY MIK VANNAK!!!"

Jah... nem is mondtam, hogy most akkor ilyent akarok készíteni egyszer...

Nem sikerült Tortilla De Patata

:D

Ej ej, vannak még ilyenek :D Jelen esetben nem én szúrtam el a dolgokat, de valahogy olyan édes volt ahogy anyukám mesélte a kísérletezése eredményét. A végső ítélet: há megettük, nem volt ehetetlen de valahogy nem volt olyan  jó, mint amit te készítettél, de meg kellett próbáljam. :D

Ez igen, ez a hozzáállás amit szeretek. Végül is 3 krumpliról volt szó és 3-4 tojásról. Nem a világ vége. Na és ha nem sikerült olyan jól? Az ember legalább tudja biztosa, hogy így nem kóser, és legközelebb elkerüli a buktatót.

Szóval anyukám úgy gondolta, ő előbb megfőzi a krumplit, héjában, majd ezután lereszeli a nagyreszelőn, és innentől kezdve ugyanaz az elkészítési mód. Kevés olaj, beletéve a krumpli, leöntve felvert tojással, majd megfordítva.

Szóval ÍGY ne készítsetek Tortilla De Patata-t mert nem lesz a legfinomabb :D De próbálkozni azért lehet... ki tudja mit fedez fel az ember :D A spanyol viasz V.2.0 változatát :D

Tejfölös kukorica pehely

Na igen, megint egy NEM RECEPT a sok recept közé. Igencsak rákaptam a tejfölre, tudja a fene a múltkor vettem egy nagy dobozzal, olyan kilóst majd megettem és legközelebbi vásárláskor megláttam a tejfölös vedrecskét, azonnali Pavlov kutyája effektus vett erőt rajtam és gondolkozás nélkül a szekérbe pakoltam.

Miért nem jó a joghurt jelenleg nem értem, de valahogy most tejföl mánia van, ezt kéri valamelyik zavart személyiségem, oszt akkor ezt kap. (Tudjátok a Me, Myself and I harcai). És rájöttem mennyire finom, sokkal finomabb mint joghurttal, például összekeverni egy tálkába kukorica pelyhet, egy kis zabpelyhet is adok ám hozzá, 2-3 evőkanál tejfölt és egy kevés saját gyártmányú narancs lekvárt :D

Isteni :D

Stresszlevezetés?

Ha valaki azt mondta volna, hogy te, mikor ideges vagyok, fogok egy kiló csirkehúst és "gyártok" belőle valami kaját, akkor hasamat fogva kezdtem volna nevetni és meg se állok ezen tevékenységemben fél órán kresztül. Mert ugyan biza mi élvezet van abban, hogy az ember összemocskolja a kezét, összemocskol egy csomó edényt, kést, villát kanalat, tányért stb ahhoz, hogy valami 10 perc alatt pusztítást vigyenek véghez abban amit két három órát alkotott... MI ebben az élvezet? Ja és ráadásnak erre még ott van a mosogatni való is.

Szóval igen, valahogy így gondoltam... És meglepetésemre tapasztaltam már egyszer kétszer, hogy sík ideg hisztizsákként jöttem mentem a lakásban, majd hirtelen kigyúlt az égő a fejemben, nekifogtam receptek között kajtatni, majd szétnéztem miből mit lehet fabrikálni és észre se vettem magam, hogy vidáman dúdolva még az edények elmosogatása is kellemesnek tűnik.

Tényleg kellemesebb mint duzzogni és dühi lenni :D

Na szóval én aszondom, hogy mindezért a globális felmelegedés vagy globális lehűlés miatt történő klíma változás okozta ezt a változást, mert mást nem igazán találok mint magyarázatot erre a pálfordulásra. Persze, most hogy egy icipicit többet tudok főzni mint mondjuk egy mezei bundás kenyér és zöldborsó leves már büszkén mutogatom a "kreációimat" és tyű de jó mikor elismeréssel csendesen kanalazzák a kaját :D  Azt hiszem a legjobb dicséret az amikor evés közben csend lesz, majd ... "én még kérek ebből" típusú osonás a fazékhoz még egy adagért. :D :D :D

Főzni jó :D :D :D

Hello Kitty zöldségpucoló

Na... ezt kérem születésnapomra. Már el is kértem ami azt illeti :D Ezt szeretném ... Igen, látom, hogy rózsaszín. Tisztában vagyok vele. És a macskát is látom rajta. Ő a Hello Kitty macska ha még nem tudná mindenki. Kedvencem egy ideje. Véletlen bukkantam rá, majd még véletlenebb okból lett a kedvencem.



Kép: Focalprice.com

Talán majd egy nap elmesélem :D Vicces... Na, hogy így felizgattam a népet a Hello Kitty-t illetően, hát még csak annyit fűzök hozzá, hogy egy barátnőm volt aranyos... elmentünk soppingolni egy vasárnap délután. Gyereket ő otthon hagyta én a zebet, így szabadon lófráltunk néhány órát. És igen, elkezdtem a Hello Kitty vadászatot a boltokban, és a vicces az volt, hogy eddig neki fel sem tűnt mennyi Hello Kitty van mindenfele.

Ez a Hello Kitty zöldségpucoló megvásárolható online, a következő linkre kattintva:

Kitty Shaped Multifunctional Paner Paring Knife Peeler (Pink)

Liszt kérdés...

Tegnap nagy dilemmában voltam soppingolás közben. Na nem nagy. Mert nem szoktam az ilyenen sokat gondolkozni. Csak épp gondoltam, hogy így kezdeni sokkal inkább hatásvadász, mintsem elmondani, hogy sima, mezei csodálkozásban volt részem és most se tudom mi a különbség.

Ugye van a teljes kiőrlésű liszt. Ami tartalmazzal azokat az apró barna izéket. Jó ezt tudom. Ismerem még a 000-as lisztet és talán van még több nullás, vagy kevesebb. Eddig is jó. Van a nagyon durva őrlésű búza izé, ami nem liszt, de búzadara, vagyis gríz. Jó eddig helyben vagyunk.

Láttam még olyant, hogy kalács liszt, és erre is volt aki esküdözött, hogy csak ebből lehet kalácsot készíteni, bár ezt nem hiszem el... és leltem 480-as illetve 650-es lisztet.  Na biza elképzelhetitek, hogy a kosárba landolt: egy 480-as, egy 650-es és egy 000-as, ha mégsem ehető.

Hazahoztam, kibontottam, megszagoltam, megtapogattam, összehasonlítottam az itthoni 000-as liszttel és semmi különbséget nem láttam a 650- illetve 000 között. Szóval passz... biztos van valami értelme, csak én nem tudom még, de majd kiderül.

UPDÉT :D

ugye google a jó barátunk, és nem bírtam tovább várni, meg kellett nézzem mi és hogy van ezekkel a 650-es, 480-as és 000-as lisztekkel.

Hát úgy van, hogy őrléskor a lisztbe kerül a búza (vagy egyéb gabona héja). Több vagy kevesebb,és ezt nevezik hamutartalomnak. A román törvény meg így csoportosítja a liszt féléket:

A finom fehér liszt maximum 0,65% hamutartalommal rendelkezhet és a következő kategóriák léteznek:

- 480-as:finom fehér liszt, maximum 0,48% hamutartalommal
- 000 -as: finom fehér liszt  maximum 0,48% hamutartalommal és maximum  28% gluténtartalommal;
- 550-as:finom fehér liszt, maximum 0,55% hamutartalommal
- 650-as:  liszt, maximum mximum ,65% hamutartalommal rendelkezhet

ezen kívül van még a félfehér liszt, ami 0,66% és 0,90% , a fekete liszt, ami 0,91% és  1,40% illetve a diétás liszt, ami 1,41% és 2,2% maximális hamutartalommal rendelkezhet

Ezek a román "rendszerezések", mert úgy értettem magyarországon másképp vannak számozva. De sejtésem szerint a számok nagyjából itt is fedik a %-at.

Paff ! Na ugye mennyivel okosabbak lettünk?  Legalábbis én...

Murok főzelék

Hűűűűű na ez lesz ma ebédre. Olyan de olyan szorgalmas voltam a hétvégén, hogy ha tehetném mindkét orcámra csókot adnék.  Hát nem??? Hétvégén mindenféle finomakat főztem, még natúr  murok és almalé készítésére is volt időm. Igen ám, de falun szó jött a murokfőzelékről. Ez meg egy olyan valamit amit gyermekkoromban meg nem ettem volna a világ összes kincséért. Végül mégis egyszer megkóstoltam nagynénémnél, majd megkérdeztem anyukámat, hogy UGYAN BIZA te miért nem csinálsz nekünk ilyent :D :D :D

Jól kinevetett, mert kiderült, hogy éppen azért nem, mert a drágalátos leánygyermeke mindig húzta az orrát a murokfőzelékre, a legénység meg úgyis boldogabb volt bárminemű hússal... s akkor meg minek erőlködjön.

Mivel jól bevásároltunk murkot, egy adagot elcsentem a lének szánt adagból éskészítettem murokfőzeléket.. Na jó. Sárgarépa főzeléket. Pedig nem is sárga na!

Kell hozzá: murok, petrezselyem zöld, fokhagyma, olaj, tej+liszt az eresztékhez, só (vagy leveskocka, vegeta aki használ, én szeretem milyen ízt ad neki)

Elkészítése: nagyon egyszerű

A megpucolt murkot ugye felaprózom, a fokhagymát a fokhagyma törőn megtöröm. Az olajat tűzre teszem, bele a megtört fokhagymát, nagyon keveset hagyom, jóformán amíg felforrósodik, majd a felaprózott murkot is beleöntöm, kettőt hármat forgatok az olajon rajta, felöntöm vízzel és hagyom amíg puhára fő a murok. Menet közben dobigáltam bele 2 leveskockát, mert a mennyiséghez amit készítettem 1 nem volt elég. (majdnem egy kiló nyers murkot "elloptam").

Miután puha a murok, a tejet liszttel összekevertem csomó mentesre, majd a forrásban levő főzelékre öntöttem, kevergettem amíg besűrűsödött.

A házi ételkritikusom szerint nagyon finom lett, annak ellenére, hogy ez ilyen "szerecc vagy nem szerecc" étel, mert kissé édeskés lesz a muroktól, és van sok akinek ez nem jön be.

Darázsfészek :D

Nos készítettem pizzát, már beszámoltam róla, minden rendben volt stb. Aztán a tészta felével is kezdenem kellett valamit, így gyorsan előkaptam egy kis margarint, elkevertem egy kis cukorral, rákentem a kinyújtott lapra, feltekertem, sütőpapírral bélelt tepsibe fektettem a felszeletelt tekercset, és az amúgy is forró sütőbe tettem.

Hja volt nagy meglepetés, és ihaj csuhaj hisz ez nagyon fincsi felkiáltás is :D

Végül is tényleg... szeretek főzni. Magam is meglep ez időnként.

Pizza

Elkészült a pizza :D Nagyon fincsi volt, ellenben a tészta része egy icipicit túl ropogósra sikerült.  A sütés módján újítottam, ugyanis nem a tepsibe tettem, hanem a tepsi tetejére fektettem a pizza lapot.  Na meg figyelembe véve, hogy rémesen rossz a sütőm, hát nem csoda, ha kiszárította túlságosan. Minden esetre, még megnézek egy pizza lap receptet, és utána alakítom ezt a káposztás csiga tésztájának a receptjét mert amúgy nagyon meg vagyok elégedve vele.

A töltelék az kicsit vegyes volt, "tonno e cipola", vagyis tonhal és hagyma, illetve egy kis sonkával megspékeltem, meg sajtot is tettem a tetejére, maszlinával (olajbogyóval) díszítettem.





Na de ezután voltam kicsit dilemmában... ugyanis elnéztem és a tészta adag az dupla volt mint ami egy pizzához kellett volna. Kettőnknek meg tán nem fogok két tepsi pizzát gyártani... mi legyen mi legyen, hát legyen darázsfészek ... :D

Erről hamarosan :D

Hmm ... elnézegetve a képeket, azt hiszem ideje lenne egy ügyes lámpát szereltetni a kályha fölé is, mert ugye nem korrekt, hogy fényhiány miatt ne jöjjenek ki jól a képek!

Húsos rakott krumpli

Na elkészült a remekmű. Nagyon finom lett, és a fél tepsi el is fogyott. Ami érdekes, hogy hidegen is kimondottan finom. Valószínűleg holnapra lesz az "igazi", mikor kissé összeérnek az ízek.

A következőképpen "történt" ez a kaja...

Vettem 3 kisebb hagymát, apróra vágtam őket, nagyon kevés olajon icipicit  hagytam süldögélni, majd bele is dobtam a darált húst az egészbe. Azért tettem nagyon kevés olajat, mert a hús egy pirinkót kövéresebb volt mint általában venni szoktam, épp egy kicsit, és gondoltam ereszt az magának elég zsiradékot. Így is volt. Kicsit megsóztam, majd a legbanálisabb paradicsom pasztából (Regal) öntöttem bele egy adagot, szemre ész nélkül persze, másképp nem is lehet elképzelni :D

Ezután felöntöttem egy kis házi paradicsom lével (paradicsomos ízből soha sem baj ha még több van....) majd egy kevés sót is adtam hozzá, de csak óvatosan mert a paradicsom paszta és a lé is sós volt, majd hagytam amíg megfőtt a hús. Egy kevés vizet is adtam hozzá...

Egy fehér mártást is készítettem, valami maradék tejfölt, egy evőkanál margarint, 2 kanál lisztet meg egy kevés vizet összekevertem, találtam egy "zöldséges fűszerkeveréket", ami  mágikus zacskók mellé szokták adni, azt is belekavartam a fehér mártásba, majd tűzre tettem és összefőztem. Nem tudom minek kellett ez így, de a múzsa így diktálta, oszt akkor én így csináltam... Logikus nem?

Végül megpucoltam egy adag krumplit, olyan kilónyit, vagy picit többet, vékony szeletekre vágtam, és a tepsiben elhelyeztem egy réteg krumplit, erre kanalaztam a merítőkanállal a fehér szószból, majd egy réteget a paradicsomos szószból, megint krumpli következett, és megint szószok.

Így nézett ki mielőtt a sütőbe tettem volna...

[caption id="attachment_2293" align="alignnone" width="500" caption="husos rakott krumpli"][/caption]

[caption id="attachment_2294" align="alignnone" width="500" caption="Közeli kep"][/caption]

[caption id="attachment_2295" align="alignnone" width="500" caption="Rakott krumpli hússal"][/caption]

[caption id="attachment_2296" align="alignnone" width="500" caption=":D"][/caption]

Megettem egy kiló tejfőlt

:D meg én! És milyen finom volt... na nem egyszerre, hanem csak szépen, folyamatosan rájártam. Még múlt héten vettem meg, egy olyan kilós kis vedret. Valamit akartam készíteni belőle, de már nem tudom mit, és ezek szerint nem készült el az a valami. Így egyik reggel, vacsorázni készültem (iccaka melóztam, így hajnaltájt bekaptam valamit, majd később elmentem aludni... vagyis reggel vacsoráztam), amikor szemezni kezdett velem a tejföl. Még nem volt kibontva... néztük egymást, kezdetben finoman, messziről, majd egyre közelebb kerültünk... egyszer csak azt vettem észre, hogy a füle (a veder füle) a kezemhez ér és nem bírok ellenállni... Magamhoz rántottam és tyű de szaladtam keresni egy kiskanalat! NYAMI de milyen finom volt. Csak úgy kanalaztam, üresen. Aztán innen nem volt több megállás..

Tejfől került a borkános paszulyfőzelékbe (télire eltett, csak épp melegíteni kell típusú, anyu találmánya), a kukorica+zabpehely mixre, amire kis narancslekvárt is pakoltam, meg a rántottába is. De a legfinomabb mégis üresen, kanállal. Finomabb mint a joghurt :D

És lám lám péntek :D nemsokára abbahagyom a munkát (azt hiszem gondolatban már abbahagytam, csak itt né teszem magam, hogy folytatom) oszt nekifogok tenni venni a konyhába :D Programtól függően mégis lehet összedobok egy pizzzát... valószínűbb, hogy csak holnap... na majd meglátom én.

¿ Pizza ?

Tegnap is eszembe jutott, ma is eszembe jutott... azt jelenti hamarosan kell készítsek pizzát. Tudom, tudom temérdek pizza tészta recept van, de most kizárólag abból a tésztából tudom elképzelni a pizzatésztát amilyen a káposztás csigák tésztája volt. Méghozzá azért mert mikor nyújtogattam olyan guszta volt, hogy csak na.  Igen ám, de ahhoz, hogy nekifogjak "malackodni" :D meg kell várjam a hétvégét.

Az is megeshet, hogy mégsem pizza lesz, hanem valami olasz lasagna recept, amit ott ettünk és baromira nagyon finom volt. Olyan nagyon paradicsomos ahogy én szeretem.

Hümm hümm... még kiderül

Húsos rakott krumpli

Imádom amikor valami teljesen mást keresek és valami ötletes receptre bukkanok! A vicces, hogy ettem már ilyent, nem is tudom hogy ki készítette... vagy ha jól belegondolok, akkor tudom, de nem mondom meg :D A lényeg, hogy teljesen megfeledkeztem róla, most, hogy láttam a képet eszembe jutott és van is itthon darált húsom is meg krumplim is.

Hozzávalók:
1,5 kg vékonyra szelt, 5 percig főzött pityóka, 50 dkg darált hús, 2 dl tejszín, 1 pohár tejföl, 10 dkg reszelt sajt, 2 tojás.

Elkészítés:
A darált húst olajon puhára pirítjuk fokhagymás fűszerkeverékkel, borssal, sóval, kevés petrezselyemmel. A tepsit kiolajozzuk, belerakunk egy réteg pityókát, rátesszük a húst és beborítjuk a maradékkal.
A tejszínt, tejfölt, tojást, sajtot simára keverjük és ráöntjük a pityókára.
Hideg sütőbe rakjuk és kb 45 percig sütjük, addig míg a szósz el nem kezd barnulni a tepsi széleinél.

Elkészítési idő: 30 perc

forrás: erdely.ma

Nyami nyami! Ez lesz hétvégén.

Haza kell hozzam...

A többi borkán narancslekváromat! Mert kint maradt falun. Egyet hoztam haza, és ma éppen eszegettem belőle. Hát meg kell mondanom, de nagyon büszke voltam a művemre! Kicsit kesernyés lett, de az igazság az, hogy pont ezt a szokatlan furcsa keserű ízt keresem a narancslekvárban, és jó sok héjat adagoltam bele, hadd legyen keserű.

Minden esetre, egy olyan valaki aki szerint a bolti narancslekvár nem jó, megkóstolta az enyim narancslekvárt és azt mondta :D ha nem teszed bele a héjat akkor juj de finom lenne, így se rossz, sőt jóval jobb mint a bolti, akár meg is tudná enni :D Na itt kicsit csuklottam, mert ha megeszi ő akkor mi marad nekem, és tudomására hoztam, remélem azért ezt a "meg is tudná enni" részt nem gondolta komolyan, és valahogy kiegyeztünk, kap helyette húst, csak hagyja az én narancslekváromat szépen csücsülni. Phiu szerencsére beleegyezett :D Hiába na, akinek a kedvenc zöldsége a hús, azt egy két flekkennel le lehet fizetni :D Tiszta szerencse.

Egyébként itt a

narancslekvár recept

:D keserű lesz, ha így készíti valaki, de én szóltam!!!

Sőt előre megmondom azt is, hogy amire én azt merem mondani, hogy fimom, egyesek nagyon fintorognak és fordítva!!!

Huh kreativ :D

Ismét kaptam egy ilyen kedves díjat, most Alíz-tól, ami bevallom mindig meglep. Mármint, hogy kapok. Mármint, hogy én :D Ugyanis a főzési tudományom és technikám visszamenőleg sokat kell még fejlődjön, ahhoz, hogy igazán főzésnek lehessen nevezni a konyhai tevékenységemet :D. De végül ugye nagyon jól esik az ilyen az ember hiúságának, hihetetlen ösztönöz, hogy még több zagyva dolgot írjak :D

Nehéz dolgom van, nagyon nehéz, mivel a játék szabályai szerint ezt kéne tennem:

A díjjal járó szabályok:

1. Megköszönni annak, akitől kaptam.
2. A logót kitenni a blogban.
3. Belinkelni, akitől érkezett a díj.
4. Irni magamról 7 dolgot, amit mások érdekesnek találhatnak - ezt én nem fogom, mert itt már megírtam, de aki nem írt ilyet, az tegye meg most.
5. Tovább adni a díjat 7 bloggernek és belinkelni őket.
6. Megjegyzést hagyni náluk, hogy tudjanak a díjról.

és most kicsit úgy érzem, hogy juj meg kéne tegyem a játék kedvéért, de valahogy olyan nehezemre esik... mert, tudja a fene miért de így van. Nem a játékkal van bajom, mert tényleg kedves dolog, de nagyon ritkán olvasgatok más blogokat, általában rákattanok egyre, végignyálazom és kihalászom a nekem tetsző recepteket. Aztán megyek a következőre és néha vissza vissza nézek.  Nincs 7 blog, aminek tovább adjam.

Aztán meg írni 7 dolgot magamról... ááá valahogy most nem megy :D

Megígérhetném, hogy "hamarosan" megteszem, de azt már tudom, hogy az ilyen hamarosan dolgok mindig kimennek a fejemből. Szóval Köszönöm a díjat, és most egy icipicit gonosz játékbontó leszek, de ígérem, ha eszembe jut és találok 7 olyan blogot, amelyik megérdemli és nem kapta meg... akkor tovaküldöm.

Káposztás csigák

Hát ez nagyon finom lett. Nem kell többet semmit se hozzá fűzni. Mint már említettem a formájuk volt zavarba ejtő, ugyanis első ránézésre a megolvadt sajttól nyálcsurgatóan darázsfészekre emlékeztetett, majd az első falat mindezt megcáfolta. Mázlijára nagyon finom volt, mert egyből elfelejtettem ezen csalódást.

Én biza bemásolom ide a receptet, méghozzá azért mert nagy gyagya módon nem jöttem rá, hogy kell direkt oda linkelni. A recept Ottis Blogjáról származik, ahol érdemes még körülnézni, mert nagyon guszta kaják vannak. Nem afféle malackodásos próbálkozások mint itt...Ottisnál "Lilakáposztás mega-csigák" néven szerepel, amihez természetesen nem lila káposztát, hanem sima zöldet használtam mert az volt itthon.

Hozzávalók

"Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 2,5 gr friss élesztő (én szárazat használtam), 1 ek só, csipetnyi cukor, 1 ek vaj, 1 tojás, 1 dl tej, 1,5 dl langyos víz
A párolt káposztához: 1 fej reszelt lila (mert nekem ez volt itthon) káposzta, 4 evőkanál olaj, tetszés szerint kevés cukor, őrölt fűszerkömény, só, őrölt bors, citromlé
Plusz töltelék: reszelt füstölt sajt"

Elkészítése: a hozzávalókból (természetesen, hogy azokból, mert másképp nem  lennének hozzávalók) tésztát gyúrtam, majd meleg helyre tettem pihenni úgy másfél 2 órát. A szokásos bla bal, hogy úgymndjam... liszt belezutty edénybe, margarin belezutty, tojás, tejben felfuttatott élesztő és víz is belezutt és a többi apróság is, összegyúr, ha nagyon kéri még egy kis lisztel rendezzük a ragadósságot.

A káposztát meg külön ledinszteltem, fűszereztem.

Miután a tészta csodásan megkelt ketté osztottam, a felét kinyújtottam, ráterítettem a dinsztelt káposztát, reszeltem rá sajtot, az egészet feltekertem majd szeleltetem.  Miután a tepsiben elfektettem őket, gondoltam ártani nem árt, egy tojást felvertem és a tetejére kentem.

Előmelegített sütőben megsütöttem és annyira finom volt, hogy drága ebem, PrezLee kétszer mászott majdnem az asztalra, és próbált meg lopni belőle! Ilyent meg nem szokott csinálni :D

Következzenek a képek:

Tortilla de Patatas V.2.0

Elkészítettem a Tortilla de Patatas másik verzióját, ami bevallom kezdettől fogva bizgerálta a fantáziámat. Olyannyira, hogy mikor először készítettem majdnem majdnem így fogtam neki, de végül azt mondtam betartom előbb a receptet, majd utána jön a kísérletezés.

Most fogtam magam és lereszeltem a nagy reszelőn 3 nagyobb krumplit. Ezután egy kicsit kicsavartam, mert túl vizenyősnek tűnt nekem, majd az egészet kicsit megsóztam. Kicsit jobban mint kellett volna nagy buzgóságomban... Ezután nagyon kevés olajat rajtam a palacsinta sütőbe és belezúdítottam a reszelt krumplit. Szépen leterítettem az egészet, fedőt is raktam rá, majd nekifogtam felverni a tojásokat. Most 4 tojást használtam fel, rántottaszerűen összekevertem, kicsit megfűszereztem, ezt is megsóztam (ez hiba volt :D, mert elsóztam egy kicsit), és mikor gondoltam... hogy na most, akkor belezúdítottam az egészet a palacsinta sütőbe, majd ismét lefedve hagytam, hogy süljön.

[caption id="attachment_2264" align="alignnone" width="500" caption="Tortilla De Patatas"][/caption]

Lassú tűzön szépen süldőgélt a Tortilla De Patatas második verziója, majd mikor úgy szemre ész nélkül elég keménynek tűnt a fedőt tartva egyik kezemmel ráborítottam a tortillát, majd a másik felével lefele visszacsúsztattam a palacsinta sütőbe és hagytam sülni tovább. Kicsit többet tartott így a kimondott tortilla sütés mint a múltkor, de kategorikusan hamarabb meglett mint elősütni a krumplit, majd utána tojást hozzáadni és elkészíteni a tortillát.

Azon gondolkozom még, hogy vajon milyen lenne főtt krumpliból elkészíteni  ugyanilyen módon?
Végül is a Tortilla de Patatas is egy rugalmas recept, ahány ház annyi féle képen készül, nagyjából az ember fantáziája szab neki határt.

Fasírt recept

Legalább n+1x mondták már nekem el a fasírt receptet és most már rájöttem, hogy mindaddig hiába is beszéltek a fejemmel amíg egyáltalán nem figyeltem. Vagy talán mégis... mert pénteken fasírtgyártás előtt már a telefon felé vettem az utamat, hogy megkérdezzem anyut mégis hogyan készül ez a fantasztikusan finom és mindenféle titokzatossággal körüllebegett fasírt. Végül nem tettem, hanem nekiálltam és azt mondtam kitalálom én a fasírt készítést.

Úgy ködösen emlékeztem a kifacsart, beáztatott kenyérre, a reszelt krumplira, a fokhagymára, tojásra meg fűszerekre, de miből mennyit ez már nem volt tiszta. Régi dilemma, hogy kell krumpli is meg kenyér is vagy csak kenyér illetve csak krumpli. Végül úgy döntöttem, hogy ejsze ez ilyen jó kiadós, a "disznó sem tudja mitől hízik" alapon mindent bele fasírt lesz.

Kb fél kiló darált húst, 2 közepesen nagy krumplit, vagy negyed kiló kenyeret, 2 tojást, egy fej fokhagymát gyúrtam masszává. Igen ám, de a kenyér valami miatt nem akart kifacsarodi rendesen, túlzottan vizenyős maradt... erre fogtam magam és megtoldottam az egészet egy kis prézlivel, majd miközben ezt tettem azon törtem a fejem, hogy minek is bele az áztatott kenyér, a sok macsikálódás vele, miért nem lehet csak prézlit hozzáadni? Marad megválaszolandó kérdés, mert legközelebb naná, hogy így készítem :D

Mikor a massza elkészült, elkezdtem apró kis golyókat formálni belőle, majd kisütöttem őket.

NYAMI!!!

[caption id="attachment_2260" align="alignnone" width="500" caption="Fasírt"][/caption]

Hétvégi sütés főzés

Nagyon szorgalmas voltam a hétvégén... szinten nem ismerek magamra :D Pénteken fasírtot sütöttem, olyan pirinkó ki golyókat, jól jól megpirítva ahogyan én szeretem. Nagyon fincsi lett. És megint rá kellett jönnöm mennyire kiadós kaja a fasírt. Mindgyá mingyá leírom hogyan készítettem és fotót is mellékelek a remekművemről!

Aztán szombaton káposzta gyalulás volt a fittnesz program, ugyanis egy hatalmas káposztával rendelkeztem :D Elkészítettem a felét dinsztelt káposztának ,Ottis receptje alapján meg "legyártottam" a káposztás csigákat és hű meg tyű meg izé, nincs szavam, még az én nagyon béna sütőm is csodásan megsütötte őket. Egyetlen reklamációm velük az volt, hogy kísértetiesen hasonlítottak a darázsfészekre, emiatt az első falat mindig enyhe csalódást okozott... édesre számítottam és ez sós volt.

A káposztának a másik felét valami hirtelen ötlet vezérelt káposztás kajává alakítottam. Na ez is érdekes, még így nem készítettem, egészen különleges lett és finom. Ezt is le fogom írni...

A vasárnapi ebédet megúsztam anyuéknál, ő is valami újat próbált ki, csirkehúst rozmaringosan, hagymásan, fokhagymásan, á lá nátur szósszal, nagyon fincsi volt. A meglepetés akkor történt amikor kiderült, ő készített igazi diós cukros édes darázsfészket!!!

Most már nagyon izgat, hogy elkészítsem a falafelt, valószínűleg a hétvégén fogom megint komolyabb főzőcskére szánni magam, és ugyancsak Ottis receptjeit használom fel. Mert kettőt már kinéztem... az egyik a csirkehúsos canelloni, a másik meg a sütőben sült túrós gombóc!!!

Fasirt :D

Mindjárt el kell mennem a városba, keressek egy mészárszéket és vegyek darált húst, meg egy kenyeret is. És készítsek fasírtot. Eszméletlen rég nem készítettem, és most "kiadták a parancsot" :D

Nagyon rám tört a fasírthatnék, és ha meg így van akkor ugye ki kell elégíteni ezeket az igényeket. Meg milyen jó, ha van itthon fasírt, megmarad egy hétig is a hűtőben, lehet enni hidegen melegen, és akár csak "nassolni" is, mikor nagyon megkívánok valami sósat. Anyukámtól tanultam, hogy olyan icike picike kis pindurikat készítsek, azok biztos jól átsülnek és olyan mókásan édesek is.

Amivel most azonban csavarni fogok a dolgokon az egy kaja amit Olaszországban ettem... valami húsgombócok voltak, sülve főve is, paradicsomos mártással. Aztán utána néztem egy receptnek, amiben sacc per kb pont a "hagyományos" fasírt volt leírva, azzal a toldalékkal, hogy miután kisült, még egyet főztek rajta

Ezt mindenképpen meg akarom próbálni.

Ugyanakkor a hétvégi menühöz a káposztás - sajtos tekercsek adódnak hozzá. És még gondolkozom mit is akarok főzni, mert receptem kb tengernyi.

Csirkehúsos cannelloni

Hozzávalók: 15 dkg kukorica (konzerv), 15 dkg sárgarépa, 15 dkg csirkemell, 15 dkg juhtúró (vagy ricotta), 1 fej hagyma, 10 dkg reszelt sajt, egy kis vaj, 2 kanál liszt, 2,5 dl tejföl, só,bors, kakukkfű, 0,5 dl száraz fehérbor, 300 ml zöldségerőleves, 10 db cannelloni (készen kapható). (csőtészta)

A csirkemellet apróra felkockázzuk. Kevés olajon a húst és a sárgarépát megpirítjuk, sózzuk, borsozzuk, kakukkfűvel ízesítjük, és a borral felöntjük. Rövid ideig főzzük, hozzákeverjük a kukoricát és a túrót. A cannellonikat a masszával megtöltjük. A hagymát vajon megpároljuk, beletesszük a lisztet, tejfölt, 300 ml erőlevessel hígítjuk (amit én kockából szoktam csinálni), sózzuk, borsozzuk, állandó keverés mellett felforraljuk majd bele tesszük a reszelt sajt felét. A cannellonikat tűzálló tálba helyezzük és a mártást ráöntjük. Előmelegített sütőben 200 fokon alufólia alatt 40 percig sütjük. Az utolsó 10 percben levesszük a fóliát és megszórjuk a maradék reszelt sajttal a tetejét.

Káposztás csigák

Ottis blogján láttam meg ezt a receptet és egyszerűen zseniálisnak tartom! Azt hittem, hogy kakaós csigák, de ezek még jobbnak ígérkeznek! Káposztás sajtos csigák, csak azért néztek ki kakaósnak, mivel vöröskáposztával voltak elkészítve.

Van is egy hatalmas nagy káposztám a hűtőben, már egy ideje szemezek vele mit is csináljak belőle... és most ez pont pont tökéletesnek néz ki! Káposztás csigát fogok készíteni és ezzel pont. Még be kell szerezzek füstölt sajtot, és alig várom, hogy ehessek ezen finomságokból. Na csak legyen hétvége :D

Narancsos sült túrógombóc

http://ottisfoz.blogspot.com/

Hozzávalók a gombóchoz: 50 dkg túró, 5 ek cukor, 1 vaníliás cukor, 1 tojás, 1, 5 szikkadt zsemle tejbe áztatva majd kifacsarva, 1/2 narancs leve és reszelt héja, 2 evőkanál búzadara, 1 marék kandírozott narancs

Az öntethez: 2 dl tejföl, 3 evőkanál cukor, 1 vaníliás cukor, 1 egész tojás
Tálaláshoz: 3-4 ek zsemlemorzsa, kevés vaj, 1 ek barnacukor, 1 narancs reszelt héja

Elkészítés: A gombócokhoz való alapanyagokat összedolgozzuk és egy kivajazott-zsemlemorzsával meghintett jénai tálba nagyobb gombócokat sorakoztatunk. Az öntethez valókat összekavarjuk és ráöntjük a gombócok tetejére. 180 fokos előmelegített sütőben 20 percig sütjük. Amíg sül, addig elkészítjük a pirított zsemlemorzsát: egy serpenyőben kevés vajat melegítetünk, hozzáadjuk a zsemlemorzsát és a barnacukrot. Folyamatosan kevergetve, lassú tűzön megpirítjuk. Tálaláskor a sült gombócot megszórjuk pirított zsemlemorzsával és reszelt narancshéjjal.

Lilakáposztás mega-csigák

http://ottisfoz.blogspot.com/ -rol

Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 2,5 gr friss élesztő, 1 ek só, csipetnyi cukor, 1 ek vaj, 1 tojás, 1 dl tej, 1,5 dl langyos víz
A párolt káposztához: 1 fej reszelt lila (mert nekem ez volt itthon) káposzta, 4 evőkanál olaj, tetszés szerint kevés cukor, őrölt fűszerkömény, só, őrölt bors, citromlé
Plusz töltelék: reszelt füstölt sajt

Elkészítés: Ha a szokásos módon készítjük akkor, a tejet a cukorral megmelegítjük és beleszórjuk az élesztőt majd félre tesszük. A lisztet egy tálba szitáljuk, a felfutott élesztőt ráöntjük, hozzátesszük a tojást, vajat és a sót, majd tetszés szerint tehetünk hozzá még vizet is. Lágy és ruganyos tésztát gyúrunk, majd letakarjuk és kb. 1,5 órát kelesztjük. Ezúttal én az új vadonatúj kenyérsütő gépem dagasztóprogramjára hagyatkoztam. Csodálatos tésztát dagasztott nekem, nagyon elégedett vagyok vele!
Közben a káposztát megpároljuk és ízesítjük. A megkelt tésztát, ha kisebb csigákat akarunk, akkor két részre vágjuk és egyenként kinyújtjuk és töltjük. Ha pedig nincs sok időnk, mint nekem most akkor a teljes adagot ujjnyi vastagra nyújtjuk és rákenünk, annyi káposztát amennyit megbír, megszórjuk reszelt füstölt sajttal és feltekerjük. Kétujjnyi szélesre szeleteljük, kivajazott sütőlapra rakjuk, még egy kicsit kelesztjük és végül 200 fokos előmelegített sütőben szép pirosra sütjük. Langyosan a legfinomabb!

Kukorica izé

Na tegnap sütöttem valamit... amit még a kutya se evett meg! Nem fotóztam le, mert kinézetre nem volt rettenetes, de az íze... hát hű az nem volt finom. Szerencsére nem vendégeket vártam... mert valszeg utoljára látogatnak meg ha ilyennel megkínálom őket.

Végül is kis jóindulattal meg lehet enni... Na jó. Sok jóindulattal, és nagyon éhesen.

Volt nekem kukorica lisztem. És gondoltam kipróbálom milyen lesz valami pancake szerűséget gyártani belőle, hozzáadva valami fűszereket és sósra kihozva... Valami nagyon finomra vágytam, de fölöttébb fontos volt, hogy sós legyen. Tettem bele vegetát, sót, kis curry-t, na meg kukorica lisztet, egy nagyon kevés rendes lisztet, vízzel összekevertem, kis sütőport bele és ihaj csuhaj mi lesz ebből módon nekifogtam sütni.

Hát ... az elsőt bekaptam, nagy bizalommal aztán fagyott rám a mosoly és maradt úgy egy ideig. Elég jól elsóztam, így hát kevertem bele egy kis cukrot hátha helyrehozza. Valamit segített rajta de a jótól még nagyon távol van... Aztán megsütöttem az egészet, kóstolgattam, de sehogy se tudott meggyőzni.

Jó, hogy volt itthon májpástétom konzerv... ezután a kukorica izé után kimondottan finom volt :D

Jár még így az iparos...

Hja az igazi kritika azonban a nagybelű kutyámtól jött, megkínáltam és kiköpte, majd csalódottan a helyére ment, hátat fordított nekem és duzzogott.

Megérdemli a "copirájtos" kaja címet... ezt a receptet se akarja majd senki a sajátjának tulajdonítani :D :D :D

Tengeri só

Hoztam 2 zacsival :D Ez volt amit elsőre levadásztam Spanyolba soppingolás közben. Még nem bontottam ki. Hoztam egy jódosat és egy jódozatlant. Sima bolti só, egy -egy kiló. Volt ott még valami só, olyan mint a hópihe, de az nagyon drága volt. Na majd legközelebb olyant is veszek ám!

Tiszta őrület azért... elmegyek Spanyolba és hozok sót... Olaszországból is szerettem volna hozni, de ott nem voltunk boltot járni.

Krumpli pogácsa

Hát kérem meg kell dicsérjem magam... igen csak azért mert olyan jólesik :D Hogy én milyen ügyes vagyok! Hát csak úgy csodálkoztam a TEHETSÉGEMEN... kérem szépen ezt másképp már nem lehet nevezni, mingyá mingyá kinevezem magamat felelős fő konyhatündérré! Persze ilyenkor igyekszek SENKIT be nem engedni a konyhámba... ami mondjuk nem olyan nagy feladat, lévén, hogy a konyhám nem kicsi hanem MINI. Szóval itt is meg tudom védeni a főkonyhatündérségemet.

Történt régen, kint a réten, legeltek a nyuszikák.
Arra ment a róka kóma, adtak neki puszikát

ohh... na mindig elterelődik a figyelmem valahova! Igen ez is történt régen, de most arról akarok írni milyen remek krumpli pogácsát gyártottam csak úgy semmi perc alatt (na jó órát működtem ezen a feladaton...) jóformán maradékból.

Szilveszteri vacsora, ebéd mittudomén mert hülye órában volt elfogyasztva amúgy is, sült pulykacomb volt és krumpli pire. Másnap nézegettem a krumplit és valahogy nem volt kedvem enni belőle. De kidobni... ha arról szó sem lehet. Utálok kidobni ételeket, ha nincs megromolva, akkor inkább tartom a hütőbe hátha valami okos ötletem támad. És támadt. Azt mondtam magamba én biza valami remeket alkotok és lám lám... alkottam. Krumpli pogácsát.

Nem hivatalos bejegyzett név ez, mert arra már nem futotta sem időből sem kedvből, de mivel ez volt az első ami eszembe jutott amikor megláttam, hát ezt adtam neki.

Lehetett volna nevezni krumpli fasírtnak is, de minálunk a fasírt kicsi és kerek gombócok formájában "él", ezeket meg ellapítottam mert "nehogy sületlen maradjon"... (bezzeg a hús megsül sacc per kb annyi idő alatt, de a főtt krumpli meg liszt nem... női logika, mondom én hogy nem szabad rá alapozni!!!)

S akkor... kell hozzá:

• Maradék krumplipre


• tojás (én kettőt tettem bele)


• liszt


• só


• egy kevés vegeta (nem egészséges de fincssssiii)


• bors


• fokhagyma


• na meg a sütéshez PrezLee prézi, és még 2 tojás

A krumplit, lisztet, sót,vegetát és 2 tojást összekavartam és addig adagoltam a lisztet míg kézzel jól formálható, enyhén még ragadós tésztát nem kaptam. Hozzáadhattam volna a fokhagymát most, de elfelejtettem, így fél adag fokhagyma mentesen készült el, mire észbe kaptam. A masszából gombócokat formáltam, majd összelapítottam öket egy csöppet, megmártogattam tojásba, majd prézlibe forgattam és forró olajban kisütöttem.

Cukor...

Most az ünnepek alatt, meg az utazás alatt figyeltem fel mennyi felesleges cukrot nyomnak magukba az emberek! Ugye szerencsére az édességet ritkán kívánom meg, olyankor egy két kocka csokival megelégszem. Nyáron egy fagyi és minden édesség igényem megoldva. Mióta rengeteget teázok inkább a sós ízre vagyok kiéhezve, időnként emiatt epedek például magért, amiről leginkább a sót szopogatom le élvezettel... Nah... de beszéljek csak a cukorról...

Spanyolországban való tartózkodásom alatt naná, hogy egy két nagyobb boltba is bementünk szétnézni. Itt bukkantam valamire amit nagyon szeretek: sűrített tej! Néha még vettem magyarországit amikor kaptam, mert itt bevallom soha nem bukkant a szemem elé. Valahogy valószínűleg elkerültem, ott meg ez volt az első amit megláttam. És drága se volt, ugyanis 1.99 euróért 1 kg ilyen sűrített tejet kaptam, konzervben.

Hazahoztam a "vadászzsákmányt", és mellé ráadásnak vettem egy kis flakont, amiről tudtam, hogy kávéba való, nagyon édes. A konzerves sűrített tejekről azt reméltem, olyan mint amit valamikor nagyon régen ettem: CUKOR NÉLKÜLI. Persze elolvashattam volna, hogy az összetevői között van "azukar", de nem tettem. A csalódás akkor ért, amikor kibontottam és megláttam a nagyon vastag, nagyon édes cukros sűrített tejet. Na ez is olyan kávéba való izé leginkább...

Megpróbáltam a leíráshoz tartva magam tejet készíteni belőle, és bevallom olyan édes lett, hogy majdnem émelyegni kezdett tőle a gyomrom. Nem értem egyesek hogyan tudják ezt megenni... Persze valszeg ők sem értenek engem, úgyhogy maradjunk itt ennyibe. Csak furcsa, hogy midnenféle ételt ennyire megcukroznak.... a gyereket ott is mindenféle cukros löttyel itatták, estére ilyen szörpi, délben olyan, na meg egy kis süti meg mackós süti meg keksz... valahol "normális", hogy a gyerkőc semmit nem akart enni a normális kajából... ha ott volt rengeteg gyümölcsük, és a narancsot is csak távolról nézték, a reggelire egy tányérra halmozott mindenféle gyümölcskockák készítményemet is felhúzott szemekkel nézték!

Na... csak erről a nagyon édes izéről jutott eszembe az is, hogy mennyi "felesleges" cukrot nyomunk mi magunkba emberek... mert a csoki tényleg finom, de az elfogyasztott csoki mennyiségének a nagy része felesleges. Iszunk mindenféle vacak üdítőket, rettentesen édes kenyérre kenhető izéket meg édes kekszeket, süteményeket stb. Hu brrr belegondolni is rossz mennyi édes van mindenütt!

A boltokban való sétakor is feltűnik mennyi polc van édes dolgoknak szentelve, ugyanis azok a polcok amelyeket általában érdektelenül kihagyom. Édességnek bőven elég egy két gyümölcsös joghurt, egy turó rudi vagy hasonló termék. Azt hiszem szerencsésnek mondhatom magam ... a kísértés óriási, könnyű nekem "ellenállni" mert ugye nem igazán érdekel...

Szilveszteri menű

Nos a szilveszter nem úgy alakult ahogy elképzeltem, de így se volt rossz. Hiába na a koccanás nem volt beszámítva. És az iszonyatos fejfájásom sem. Itthon voltunk, csendes békés szilveszter volt, és egy nagyon finom pulykacombot sütöttem. Mindenféle jót pakoltam a combra, egy edénykében pácoltam reggeltől estig, majd jó óra, másfél alatt sütöttem meg zacskóban. A páclébe tettem paradicsom levet, fokhagymát, sót, borsót, paprikát, curryt, köménymagot, joghurtot, szója szószt és egy kis halolajat, citromlevet és elnézést ha valamit kifelejtetem, mert már az ördög sem tudja :D csak szemre ész nélkül... Mikor a hús megpuhult, kiszakítottam a zacskót, kivettem a tepsiből, és visszatettem egy kicsit a sütőbe, hadd piruljon meg.

Nagyon finom lett, maradt jól szósz a krumplipürére is. Azért nagy madarak ezek a pulykák! Egy felső combot "áldoztam" fel ezen vacsora céljából és kérem szépen ketten ettünk belőle, már kétszer és még mindig van :D ... Igaz a melle húsa az több mint 7 kiló volt...csont nélkül!

Ja persze volt még rántott hús, sült kolbász és virsli is! El ne feledjem az életem első beiglijét sem, mert abból is maradt még!