Gofri meg a sütő

Pár napja eszembe jutott a gofri. Kaptam is egy receptet, de amíg ki nem próbálom addig nem teszem közszemlére.

Elgondolkodtam én is (mint ezek szerint sokan mások), hogy a szendvicssütőbe tegyem a gofri masszát és hátha lesz valami alapon reménykedjek. Nos remek, hogy létezik az internet. Ha nem volna fel kéne találni. Ugyanis valaki már leírta, hogy ő biza kipróbálta és nagy semmi nem lett belőle. Na ez egy olyan példa, amin az ember ha esze van egy picike, a más kárán tanul.

S akkor a konyhai felszereléseim közé köll egy gofri sütő is.

Persze ezzel csupán az a bajom, hogy egyszer kétszer bevadulva készítek majd vele gofrit.... és utána ott fog heverni a szekrény alján, én meg tologatom jobbról balra mert nem férek el tőle.  Nah, majd meglátjuk mi lesz a gofrisütő sorsa.

Hirtelen saláta

Avagy kutyuljuk össze ami van a hűtőbe egyik változata.

Na ... most lefogadom, hogy ezt az emberek nagy többsége nem nevezi főzésnek. Igazából én sem, hiszen nem főtt itt semmi. De ez is kajával kapcsolatos konyhai tevékenység aminek az eredménye ehető és finom.

Ez a saláta is úgy készült, hogy juj de éhes vagyok. A bosszantó a salátákban, hogy jobb lenne őket 2-3 órával fogyasztás előtt elkészíteni, sokkal de sokkal finomabb az íze mikor picit összeérnek a dolgok, de ki fog felkelni 3 órával azelőtt, hogy éhes legyek csak azért, hogy salátát készítsek, majd tegyem a hűtőbe és aludjak még három órát amíg összeérik? És mi van akkor, ha egyszer mégis csak felébredek 3 órával hamarabb, de már akkor rettenetesen éhes vagyok? Hát ....

Sakkor ebbe a hirtelen azt se tudom minek nevezzem, ezért hirtelen saláta nevű kajába a következők kerültek:

• saláta :D mert tegnap mégse ettem meg


• uborka


• zöldhagyma


• kapor


• kukorica


• lenmag


• 2 pindurka retek


• joghurt


• feta sajt


• vegeta

Na. Ennyi volt amit sikerült kihalásznom a hűtőből. Még egy tonhal konzervvel is szemeztem, de végül mégse tettem bele keverékbe.

Ezen a képen szépen látható a lenmag. A lenmagról hamarosan fogok majd írni, csak épp szedjem össze a gondolataimat.

És íme a végeredmény:

Még ki kell derítsem mire is jó a kapor, mert biztos jó valamire, ellenben jelenleg most csak azért tettem bele mert volt, és mert vajon milyen lesz ha teszek bele. :D Finom lett... ezentúl sokkal gyakrabban használok kaport mint eddig (történetesen eddig csak a lucskoshoz és az ordás palacsintához használtam)

Sült lábos

vagy fazék. Tetszés szerint választható.

Kétszer vagy háromszor készítettem sült lábost.

Kell hozzá:

• lábos, vagy fazék


• bármi

Elkészítése: NEM AJÁNLOTT

Az elkészítése hihetetlenül egyszerű. Veszed a lábost, teszel bele bármit. Majd tűzre teszed. Kavarod egy ideig, főzőcskézel és nótázol valami buta slágert. Dúdolgatva végzed a dolgod, majd hirtelen eszedbe jut, hogy "juj". (ez is mindegy, hogy mi). Elindulsz, hogy rendezd el a "juj"-t. Ottfelejted a lábost (vagy fazekat) a tűzön. Jó sokáig. Mikor megcsapja az orrodat :D a gondolat, hogy  "a  francba ezek a kateringesek (már ha van ilyened, helyettesíthető a szomszédokkal) megint odaégettek valamit", és ezért abbahagyod a "juj" rendezgetését majd fájdalmas felismerésben részesülsz, hogy na sikerült elkészítened sült lábost.

Eredményeképpen a lakás meg a konyha iszonyat bűzlik napokig, bármennyit szellőztetsz, egy lábost kidobhatsz (a többiek jobban férnek a polcon) illetve részesülhetsz ismét az új lábos vásárlásának (hurrá soppingoljunk!!! csatakiáltással kísérve) örömében.

Befejezésképpen a sült lábos esetén határozott mozdulatokkal leoltod a gázt, szomorúan tudomásul veszed, hogy megint sikálhatod az aragáz kályha lapját, amilyen gyorsan csak tudod kinyitod az ablakokat és elmenekülsz a lakás kevésbé égett szagos zugába. A füst elszállta után kétségbeesetten szemrevételezed, hogy na még egy kedvenc lábosod sikerült kinyírnod.

De fel a fejjel. Még mindig jobb, hogy csak a lábos ment tönkre és lett büdős a ház, mintha mondjuk leégett volna.... NEEEMM???

Aragáz kályha

Hát igen. Ma anyukámmal főzőcskéztünk, meg beszélgettünk.  Végre leírtam a Diós torta receptjét. A lapoknak persze. Ez egy hihetetlenül egyszerű recept, és még csak nem is rázós az alkotó részek ára sem. Olcsó is, finom is... meg egyszerű is? Biztos, hogy van ilyen???

A fene tudja, engem ezzel a tortával el lehetne csalogatni a világ végére is.  Persze azzal is tisztában vagyok, hogy nem mindenki van oda és vissza érte, nem mindenki ájul el tőle annyira mint én. Bár eddig senki nem mondta, hogy rossz lenne. Csupán csak ők nem rajonganak érte.

Na és tortarecept leírás közepette hasított a tudat a fejembe... hogy na ez a torta nekem nem fog menni. Ugyanis szükséges, hogy a sütője jó legyen. És a kályhámnak a lerje... RÉMES. Bottal van kitámasztva, persze sütéskor csak, és akkor is ujjnyi rés van a lerajtó mellett. Mikor megvettem, nagyon olcsó volt. Egy barátomék akarták kihajítani vadi újan :D mert nem volt jó a lerje... ezelőtt juj 7-8 évvel? Tudja a fene. Tudom, hogy úgy vettem meg, kacagva magamban és kezemet dörzsölgetve, hogy na igen most aztán megkötöttem életem legjobb biznicét... mert Kell A FENÉNEK LER!!!

Sokáig boldog voltam a kályhámmal. Elvégre vizet melegíteni és kávét főzni remekül lehetett rajta. Néha egy rántottát is elkészíteni. Na jó, én őt is szeretem, minden bajával együtt... elboldogultam valahogy a botos lerajtóval is... csak kéne egy jobb. Mert látom, hogy az anyukám lerjében remekül pirosra sülnek a húsok, a torták is finomak lesznek... nálam meg valahogy más. Végül is nem is volt olyan rossz üzlet :D

:D Szét is néztem egy két onlájn sopba!Még nem kaptam meg szívem választott aragáz kályháját :D

Érdekes, hogy ezekben úgy írja, hogy "Gázas aragáz", persze románul,  csak így jön ki  lefordítva... Nem értem.. ha egysze araGÁZ, akkor mi más lehetne?  :D Vices de azt hiszem hallottam már a "villanyaragáz" kifejezést is. Ja...

Csodás!

Ismét kincsekkel tértem haza. Annyi mindent hoztam, hogy JAJ CSAK NA.

Fodros saláta levél... igaz, hogy 5 salátával "indultam"... és 4-et megdézsmáltam, úgy nyersen, frissen nyuszi módra. Végül kettőt hoztam haza. Abból egyet megettem kipakolás közben. Még egy maradt. Azt mindjárt megeszem. Ebből tuti nem fogok főzni.

Természetesen hoztam zöldhagymát :D

Süteményt

és a lapokhoz receptet is.

További zöldhagymát... de ezt már úgy hoztam, hogy hagymaültetvény legyen belőle. És el is ültettem.

Egy csokor rózsát

Egy nagy csokor bazsarózsát és  liliomot

Valamint VALAMIT ami nagyon fontos :D De nem lehet lefotózni ... mosolyt, nevetést, vidámságot. Na igen. Ezt is hoztam. Jó nagy pakkal.

Ez igen!

Egy csomó mindennel a "tarsolyomban" fogok hazatérni :D Rengeteg fényképpel az itt készült kajákkal, a kedvenc torta lapomnak a receptjével, azzal a recepttel készült sütemény (mert bár tortalap, de süteménylapnak is lehet használni) fényképével, fincsi leves, második fotókkal.

"Elkódultam" egy  reptes újságot (kölcsön persze), ami tartalmaz egy rakat receptet amit ki akarok próbálni, meg mindenféle ötleteket is, nagy halom zöldhagymát fogok ismét hazavinni, friss salátát  és képgalériára való hagyma fotót is :D. Nem beszélve, hogy már elő van készítve 2 liter kecsketej a szokásos ásványvizes flakonba. Még tuti kerül egy két falusi finomság.

Azon szórakoztunk egy időben, hogy milyen mázlisták vagyunk amiért nekünk van kecsketej, meg kerti hagyma, meg paradicsom... és egyéb  tényleg hamisítatlan ízű, nem műanyag zöldség, gyümölcs. (nem mindig de néha néha) És lám lám, a nagy uniós szabványozások következtében, szép lassan tényleg "kiváltságosak" leszünk amiért nem a futószalagon gyártott szupermarket zöldséget toljuk magunkba.   A végén seftelni fogok  a mindenféle kerti élelmiszerrel, nagyobb keresete lesz mint az aranynak, csak óvatosan kell "áruljam", nehogy a mátrix rájöjjön...

Kötözött hústekercs

Az úgy volt, hogy kint voltam falun. És rám tőrt hevesen a vágy, hogy főzzek VALAMIT. Na de, hogy ez a VALAMI mégis micsoda fogalmam se volt. Szilveszter előtt lévén elég sokminden volt felhalmozva. S akkor szétnéztem a hűtőbe.  Volt főtt murok a levesből, volt tojás, volt sajt, és őszintén már nem emlékszem pontosan mi. Lényeg az, hogy a tekercs ötletét egy újságban láttam. Igen ám de a recept itthon volt. Én meg otthon voltam. S akkor nekifogtam kutyulni.  Mindenfélét pakoltam bele ami ehető volt. A fejem előtt lebegett a kép. Így kell kinézzen. És megfeszíthettem volna magam, mert akkor se jutott eszembe mi volt írva a receptbe. Ezért improvizáltam.

Legközelebb dokumentálom...

A lényeg az, hogy a hagyományos töltött csirke és vegetáriánus fasírt közötti massza lett  a töltelékből. A csirkehúst szépen szeletekre vágtam majd finoman kipotyoltam, hogy nagyobb területe legyen. Ezután rápakoltam a töltelékből, összecsavartam és hogy egybe maradjanak (és ne is szaladjanak sehova), átlátszó fóliába tekertem és jól  megkötöztem őket.

Miután ezen kényes művelettel megalkottam a bondage-húsokat... hát kérem nagyon bűszke voltam a művemre, bár halvány fogalmam se volt ha ez ehető lesz vagy sem. Forrásban levő vízbe tettem a kis "csomagocskákat", majd hagytam őket lubickolni a "termálvízbe" egy ideig. Amíg gondoltam, hogy megfőttek.

Miután kihámoztam őket a nylon ruhából, hagytam egy picit meghülni és felszeleteltem. Ott hibáztam, hogy ezt egy nappal hamarabb kellett volna elkészítenem. Mert hiába volt kint nagyon hideg és tettem ki őket levegőzni...nem hűltek meg gyorsan. Langyosan szeletelve meg nem lettek a legszebbek a szeletek.

Az íze nagyon jó lett, kicsivel több sót tehettem volna bele, és elhatároztam, hogy még fogok készíteni efféle tekercseket. Másnapra értek össze az ízek. Erre elfogyott...

Allergiák

Találtam egy érdekes cikket az allergiákról...

Bár nem konkrétan kajáról szól, de ugye van egy nagy rakat kaja allergia is, hát gondoltam ide pakolom.

Huhhh van linktár :D

Újabb sor kínlódás után megszületett a linktár is.Kissé szét van csúszva még, és eddig csak 1 linket adtam hozzá, de ami késik nem múlik

Még csak most kezdtem szétnézni a kajás blogok világában és lehengerlően sok jó kajás blog van. Persze, hogy ne csüggedjek el azonnal azzal vigasztalom magam, hogy   egyik se remekel ennyi naccerű receptben mint enyém.

TÉNYLEG!!!

Komolyan mondom!

Ugyanis mindegyik általam felfedezett JÓ kajás blogban százszor több jó recept van. Van ez így...

Ellenben komolyra fordítva a szót, gondoltam egy hely ahol én gyűjthetem a linkeket, meg oszt lehet valaki más is akar ide küldeni linket és lehet van aki kajablog linket cserélni akar...

Aki tud jó kajablogot, vagy akár kicsike rejtett receptes tárat csak bátran jelezze.

Hamis túrós gombóc

Nagyon hamis... ugyanis ebbe egy gramm túró sincs.  Megkívántam a gombócot de nem volt kedvem elmenni vásárolgatni túrót. Hát mit tesz ilyenkor az ember??? Nézelődik a neten nem? És persze kaptam egy receptet a "hamis túrós gombócra". Csakhogy már mondtam, halálom ha bármi receptet is be kéne tartani. És még nézelődtem. Akkor megkaptam a "Zabpelyhes túrógombóc" receptet.

Mire kiértem a konyhába már összeállt a kép... hamis zabpelyhes túrós gombóc :D

Ilyen lett...

Mi kell hozzá?

• zabpehely


• joghurt (kb 300ml)


• 2 evőkanál cukor


• gríz

Még kicsit csaltam... mert most vettem észre, hogy kevés volt a grízem itthonról, de elárulom menet közben.

Nem főztem én fel semmit, ahogyan a hamis túrós gombóc receptjében ajánlják, hanem elkezdtem összekavarni a joghurtot zabpehellyel. Ebből se volt rémesen sok itthon, de olyan fél csupornyi biztos bele került. Ezután kidobtam az üres zacskót. Majd kikerestem a grízt... Ezt is beleöntöttem. Ez is elfogyott. A zacskós procedúrát megismételtem.  Mivel még túl híg volt a kavirca, így szükségeltetett mentő ötlet... hát előkaptam a málélisztet... meg a lisztet. És eléggé tanácstalan voltam pár másodpercig.Ha málélisztet teszek bele... megsértődik a liszt. Ha lisztet... hisztizni fog a máléliszt... Mi is legyen? Végül ... tettem mind a kettőből. Amíg egy majdnem kézzel formálható masszát kaptam.  :D

Ezután odatettem a vizet főni majd kissé beliszteztem a kezemet és a masszából gombócokat fabrikáltam, zsupsz be a forró vízbe, majd megvártam amíg feljött a tetejére és igazi túrós gombóc módjára pirított PrezLee-be prézlibe megforgattam.

Majd... kerestem egy másik tányért, hogy ne mindig a hétköznapi zöld tányérkába fotózzam le az ételt :D

Hamis zabpelyhes "túrós" gombóc

S akkor kicsit meséljem el milyen lett az íze. Meglepetés volt számomra is, hogy finom. Az íze hasonlít a túrós gombócra, sőt ahhoz képest, hogy egyetlen falat túró sincs benne, nagyon is "ott volt" az íze. Talán az volt az első gondolatom, hogy azért picivel több túrót lehetett volna pakolni ebbe a gombócba ha már túrós gombócról beszélünk... majd eszembe jutott, hogy ja nem beszélünk.

Az állaga még jobb volt mint az eredeti túrós gombócomnak, kissé puhább, lehet többet főztem.  Teljesen meg vagyok elégedve ezen művemmel, ezentúl felveszem a "repertoáromba" ezt a falcs túrós gombócot is.

És nem felejtettem ki. Tojást NEM raktam bele.

Kavirca

Kavirca minden olyan kész vagy félkész étel ami kavarva van, vagy kavarni kell. Vagy kavarásssal készül el, de még nincs kész. :D

Gezemüze, gezemice

Állítólag a német "gemüse" szóból származik. Ezt én is most tudtam meg :D egy kedves fórumozótól. Érdekes, mert van benne valami logika. Ugyanis a gemüse németül zöldséget jelent.  Ezt így eddig én se tudtam. Csak olyan "ösztönösen" volt a gezemüze rákiabálva mindenféle ilyen aprózott zöldséget tartalmazó ételre mint például a Fehér-zöld gezemüze

Na ott meg is lehet nézni képen, hogy kb. mit takar a gezemüze szó :D

World Café Asia: Bobby Chinn!!!

A képek a Pilotguides-ről származnak!

Hát azt se tudom hol kezdjem! Azt hiszem azzal,hogy ismét rászokok a TV nézésre, és amilyen hamar csak lehet beszerzek egy távirányítót! Már ha ezek a műsorok még mennek... Hogy ez a pasi... de hogy ez a pasi... na hogy ez a pasi milyen jóóóóóképűűűűűű..... Hát bevallom, nekem "nattyon bejön"... és ilyen kis szárnyas szívecskék kezdtek röpdösni a fejem körül amikor a műsorait néztem... hű de jó, hogy eszembe jutott!!! Meg is kell nézzem hátha sikerül valahonnan beszerezni egy két receptet, lehet van a yutubon Bobby Chinn videó oszt lehet nézegetni miket "művel"... nagyon bírtam a stílusát ahogyan főz a csávó!

Nahát... cukorfalat... CZUKOR! Mondom...csak rá kell néznem és tizenéves korom jut eszembe, amikor is mindenféle híres filmszínészek, vagy zenészek képeit ragasztgattam a falra...

S akkor kitaláltam... na most akarok menni Vietnamba, hogy meglátogathassam Bobby Chinn éttermét és persze lássam élőben is ezt a szép embert :D Na és erre természetesen van is megoldás... "Csak" kicsit hírösebb szakács (hát az mög mi???)  kell legyek mint ő... és úgy rendezzem a dolgokat, hogy meghívjon magához főzni... Mi a fene... ahhoz képest (hogy alig tudok főzni :D :D :D) nem is olyan hű de nagy dolog :D :D

Rohanok főzzek valamit... Gyakorlás teszi a mestert és a mester meg találkozhat Bobby Chinnel... csak nehogy pofára esés legyen a dologból ... :)))))

Amúgy azt hiszem ami jobban megfogott az a hangja! Imádnivalóan reszelős férfias hangja van ....Na meg azt, hogy mindig huncut és mindig nevetnek a szemei...

Fehér-zöld gezemüze

Nem tudom minek nevezzem ezt a reggelit. Ezért lett Fehér-zöld gezemüze. A gezemüze szó igazából megint családi örökség. Hogy miből ered fogalmam sincs. Anyukám mondta mindig amikor valami új recepttel próbálkozott és általában ilyen gezemüze formája volt mint ennek is... Apróbb kicsi részekből álló, nem is tudom, hogy fogalmazzam meg kaja... Prózai nevén "salátának" lehet nevezni... mármint aki nem tudja a "szakszót" az így fogja hívni a gezemüzéket!!!

A fehér zöld (és rózsaszín) gezemüzéhez kell:

• zöldhagyma


• feta sajt, 50 gramm!!! Lemértem, az ám!


• exquisa krém sajt  2 evőkanál


• 2 löttyentés joghurt


• (párizsi 5-6 szelet, opcionális, ki is hagyható, vagy sonka is mehet - ez a rózsaszín)

A fehér zöld (és rózsaszín) gezemüze elkészítése:

-roppant egyszerű. A zöldhagymát fel kell aprózni, a feta sajtot kissé összenyomkodni villával, majd szépen mindent elkeverni amíg a képen látható gezemüzéhez tartozó valamit kapunk. Regelire isteni, bár a hagyma miatt megfontolandó :D :D :D

Zöldhagyma

Amióta hazahoztam ezt a szép csokornyi zöldhagymát ez a kérdés felmerült a fejemben. Nevezhetjük a "Nagy Zöldhagyma kérdésnek" is. (látható lentebb, hogy nagy... zöldhagyma is van benne és kérdés is...)

Ki hogyan eszi a zöldhagymát?

Eszembe jutott többször és ez a kérdés "nem hagyott nyugodni". Mert egyesek leharapják a fehér végét, mások a zöldet eszik meg előbb.

Személy szerint évekig a fehér részével kezdtem. Majd alig alig ettem a zöldből. Aznap azonban amikor hazahoztam a rakás friss zöldhagymát, a vacsorához a zöld végétől kezdtem meg. Annyira friss és annyira zöld íze volt, hogy "kellett a fenének" a fehér része... Ekkor ötlött fel a kérdés is...

S akkor ki hogyan eszi a zöldhagymát? (ez a szavazás persze ugyanaz mint a bal oldalon található. Ha már szavaztál ott akkor nem tudsz még egyszer itt is szavazni :D )

[poll id="2"]

Huh

Hát meglenne ez is! Vagyis a szavazósdi. De, hogy én nagyon izgultam :D ... amikor még próbálkoztam ezzel a WP-Polls nevű izével, hát úgy szétszaladt az oldal, hogy rossz volt nézni. Aztán egy csomó jobbra balra kapkodás után úgy döntöttem az egyszerűbbet választom, és ott nem lesz szavazósdi. Na de örvendek, hogy itt sikeredett hiszen egy csomó rém fontos kérdést fel lehet tenni :D :D :D

Szavazzunk!!!

Na ez most nem olyan szavazás. Ez egyszerű kérdések, mind kajával kapcsolatosan és fontos NAAAAGY kérdésekre fogunk ám itt választ kapni. Persze ha lesznek szavazók is... De mint már tudjuk ez is kiderul, legrosszabb esetben beborul és fog esni az eső.

Na elindultam a szavazó izé beállításának a rögös útján! Lehet ismét elvesztek három órát az életemből, de legalább egyszer s mindenkorra megtanulom, hogy azt a fránya plugint (wordpressz szakkifejezések, csak hogy okosabbnak tűnjek) hogyan kell beépíteni.... Mindenütt azt írja, hogy egészen egyszerű, de a múltkori probálkozásom vele hatalmas kudarcba fullad!

Fogalmam sincs

Mit főzzek másodiknak. Mert levesem még van.
Na ilyenkor van nekem bajom a főzéssel. Mikor nem "ihletvezérelve" főzők, hanem csak mert "úgy kell". Hát valamit csak ki fogok találni, de azt hiszem holnap elsunyizom a főzést :D Ugyanis szétnéztem a mélyhűtőbe és a temérdek PrezLee kaján kívül találtam valami érdekeset :D

Fagyasztott töltött káposzta! (természetesen kiolvasztva és még meg is melegítve!)

A múltkor már ettem egy "szettet" és bár nem voltunk biztos benne, hogy mit fog szólni a töltött káposzta  a fagyasztáshoz,  de kipróbáltuk. És hát nem épp olyan mint a frissen főtt ... de a felmelegített töltött káposzta semmivel se jobb mint a fagyasztott-kiolvasztott-felmelegített.

Kába tányér

Ritkán lehet ilyen tányérral találkozni, és valamilyen okból kifolyólag helytelenül használják a jelzőt... Úgy szokták mondani, hogy "tányérkába". A kába tányér ugye az olyan, amelyik nem élénk... gondolom én. :D

Éjszakai Főzőműsor

Imádni valóak ezek a Susogós Mackók!

És lám lám, főznek is... nem hiányozhat innen az ő főzőcskéjük sem

Így készül a medvetalp :D

Tojásos reggeli

Hirtelen a "zsidó tojás" nevű étel jutott eszembe, és valami ahhoz hasolót készítettem. Legalábbis ahhoz hasonlót amit mi zsidó tojásnak nevezünk.

Érdekes, hogy a kaja nevekkel előfordul, hogy ugyanaz az étel mennyi variációban létezik. Egyik helyen ezt, másik helyen azt tesznek bele, itt így, ott úgy készítik.

Ehhez a tojásos reggelihez megfőztem 2 tojást. Amolyan keménytojás féleségnek szántam, de olyan háromnegyedileg kemény lett (a félkemény és a háromnegyedileg kemény a kedvencem amúgy). Megpucoltam és úgy egy az egyben egy tálkába raktam. Mind a kettőt :D

Közben felvágtam a zöldhagymát apróra. Jó sokat. Ezt is a tálkába raktam. Vettem egy harcias villát és összeaprítottam a tojást. Majd egy kicsit megsóztam. Egy kiskanál margarint is tettem bele és jól összekevertem az egészet.

Ilyen lett.

Gofri recept

GOFRI

12 dkg olvasztott margarin
12 dkg porcukor
3 cs vanilincukor
3 egész tojás
25 dkg liszt
1 kk szódabikarbóna
1,5 dl tej

Összekeverni, megsütni

Zöldhagyma tárolása

Hoztam faluról zöldhagymát. És nem csak 2 szálat, hanem egy kicsivel többet. Mivel azzal is főzők ez nem gond, pár nap alatt elfogy. Igen ám, de szomorú szívvel konstatáltam, hogy a ropogósan friss zöldhagymám szépen lekonyult a hűtőben, nagyon elkámpicsorodott... Ekkor jutott eszembe, hogy mi lenne, ha egy tálkába vizet tennék, és abba mártogatnám a hagymákat?

És lőn..

Tegnap délelőtt történt ennek megvalósítása, és cserébe ma reggelre egy csokornyi "ropogósan friss" zöldhagyma várt a hűtőben. Persze azok, amelyek bajuszosak voltam, sokkal zöldebbek mint a bajusztalanok... de legközelebb biztos hogy csak bajuszos hagymát hozok (kicsi földel is rajta, mert úgy natür) és azt vízbe fogom tartani amíg elfogy.

A képről nem biztos, hogy olyan jól látszik, de azért elég büszkén tartják magukat a hagymácskáim...

Torta

Nem kell megijedni! Nem én "okoztam" ezt a meseszép (és mesefinom is volt) tortát :D Kedves szomszédasszonyom műve, akivel megbeszéltem, hogy lesz olyan rendes és megosztja velem és persze a világgal ennek a tortának az elkészítési módját.

Csirkepaprikás variáció

Azért variáció, mert ez igazából nem is igazi csirkepaprikás. A csirkének egyetlen alkatrésze van csak felhasználva méghozzá a legfinomabb!! A csirke cici!!!

Személy szerint a csirkéből a mellehúsát szeretem a legjobban. Tudja a fene, nekem úgy tűnik akkor sokkal kevesebbet prédálok. Így jóformán minden csirkehúsos étel az átváltozott csirke ciciből készült ételre.

Ez a csirkepaprikás "hülyére" egyszerű....

Kell hozzá:

• hagyma


• csirkecici


• liszt+tej eresztéknek


• só, vegeta, fűszerek


• és piros paprika természetesen

Amikor van, nagyon szeretek zöldhagymából főzni is. Mivel hoztam faluról sokat, így természetesen zöldhagymát üvegesítettem meg, majd a nem túl nagy csirke mellett apró kis kockárka vagdostam, az olajra tettem és addig kavargattam ott amíg már fehér lett. Ezután szórtam rá kevés vegetát, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, majd kavartam rajta kettőt. Nem kell sokat főzni, hamar megpuhul a csirkehús, és mivel apróra van vágva, biztos meg is fő. Amíg a tüzön főtt a hús, összekevertem csomómentesre a lisztet és a tejet eresztéknek, majd mikor már a hús puha volt nekifogtam fűszerezni.

Hogy miért ekkor és nem máskor azt nem tudom megmondani, egyesek szerint az elején kell fűszeresni, mások szerint a végén, szerintem akkor amikor az embernek eszébe jut... Van pár fűszerem, néhányról nem is tudom, hogy mi. A cimke elveszett, így az alapszabályt betartva, szemre észnélkül dobigáltam ezt is meg azt is. Többek között szárított petrezselyem zöldet, nagy halom pirospaprikát, icipicike csipetnyi köménymagot, és valami fűszerkeveréket, amiről fogalmam sincs, hogy mi.  Ezzel is kavartam kettőt, majd felöntöttem az eresztékkel, és még hagytam párat rotyogni.

Próbálkoztam én is valami művészkedéssel...

hihi... igaz, hogy eddig soha nem jutott eszembe a csirkepaprikást paradicsommal enni, de ma azzal ettem és még finom is volt.

Lehetett volna élesebb a kép, de nem lett...

más szögek:

Azta!

Hát hihetetlen mennyi szuperebbnél szuperebb blogok vannak kaja témában. Azt se tudom merre kapkodjam a fejem, máris rohannák "alkatrészeket" vásárolni, felütöttem a "gyorsan tanuljál meg fotózni" könyvet is... meg úgy mindent egyszerre szeretnék... Aztán lehiggadok, mert tudom, hogy ennek így, nincs értelme. A hirtelen fellelkesülés csak gyors alábbhagyást fog okozni.
Először is azt hiszem egy linktárat fogok szépen felpakolászni ide a blog mellé, hadd legyen nekem egyszerű gyűjtögetni a kajás blogokat, linkeket.

Addig is néhány amit máris nem akarok elfelejteni!

• http://lilafuge.blogspot.com/


• http://www.foodportfolio.com/ (itt csak fotók vannak, de majd megnyaltam a monitoromat olyanok!)

Az ételfotózásról

Nagyon érdekes cikket találtam az ételfotózásról.

Idézem az elejét...

"Az ételfotózás kétség kívül nehéz műfaj, nem kis kihívást jelentő feladat. A professzionális fotósok világában úgy tartják, hogy aki képes szép ételfotót készíteni, az már bármit le tud fotózni.

Összeállítottunk, pontokba szedve, egy kis segédanyagot, tapasztalatainkra, illetve mások tapasztalataira támaszkodva, segítségül a még gusztusosabb ételfotók készítéséhez. Általános tippek ezek, nem pedig konkrét, profi gépek használatára vonatkozó útmutatások. Hiszen nem állhat mindenki rendelkezésére hiperszuper, tükörreflexes gép, és egy egyszerűbb digitális masinával"

és itt vannak a pontok!

• Természetes fény


• Háttér/környezet


• Kompozíció


• Gyorsaság


• Sok fotó


• Fotózás szöge


• Makró/közelít


• Állvány


• Fázis fotók


• Mikor ne fotózzunk


• A téma szeretete


• Hasznos linkek

Na el kell olvassam párszor és hátha okosabb leszek legközelebb amikor valami fincsi kaját fotózók!

Főtt pingpong labda

Már két hete fekszik bágyadtan az iróasztalomon egy pingponglabda. Nem gurult ő sehova, mert nagyon megsérült.  Olyannyira, hogy azok akiket gazdájának gondolt elhagyták. Megkaptam és örökbe fogadtam. Hazahoztam, gondoltam, ejsze megpróbálom rehabilitálni... ha megy jó, ha nem akkor eutanázia lesz a vége.

Eszembe jutott még gyerekkoromból, hogy a behorpadt pingpong labdát forró vízbe dobva életre lehet kelteni. És igen. Ez nem vicc.

Ilyen volt:



és ilyen lett...



frissen főtt pingpong labda :D

Natúrszelet a legjobb anyós módra

Ilyen étel nem létezik.

ez azonban innen származik. Ahol még érdemes szétnézni, mert van egy-két jó ötlet.

Videórecept kezdőknek

Főzni nem nehéz. De néha történnek balesetek is a konyhába. Nem kell feladni. Nézzétek meg a videót, ha ennél több baklövést követtek el a konyhában, akkor lehet tényleg érdemes valami más foglakozás után nézni, kantinban ebédelni, és a főzést hagyni másra... Ha meg "kb" csak így jönnek össze a dolgok, akkor még mindig van remény :D nem szabad feladni!!!



Amennyiben nem látszik a film, akkor itt a link is...

Bodzalé!!

Na előre bocsájtom, hogy bár nekem is egy halvány gondolat szintjén eszembe jutott, hogy ejsze jó lenne készíteni "bodza szörpöt" , de annyira már nem izgatta a fantáziámat, hogy mondjuk leszedjek egy marék bodzát, vásároljak egy halom citromot és még ki is mossak egy üvegkantát... szóval, olyan ábrándozás szintjén "jó lenne ha lenne... " de a kisujjamat se mozgattam annak érdekében, hogy legyen...

Ezért is ezt nem én készítettem... de bevallom azt is, hogy mikor megláttam, ahogyan gusztán a citrom karikák úszkálnak az üvegben... meggyűlt a nyál a számba. Így ha már lusta voltam készíteni, meg nem is jutott eszembe pontosan, hogy kell, megkérdeztem a szomszédasszonytól hogyan alkotta meg ezeket a gyönyörűségeket...

Nekem is úgy rémlett, hogy hihetetlenül egyszerű, de azt hiszem pisztolyt tehettek volna a fejemhez, akkor se tudom értelmesen elmondani, hogyan kell készíteni. Igen, miután elmondta Iza, hogyan kell a dolgokat összekutyulni, csak annyit tudtam mondani, hogy jaaaaa igen, tényleg...

Szóval köll hozzá:

• 1 marék bodza virág... lehetőleg ne az útszélről (*)


• temérdek citrom


• cukor (**)


• víz

S akkor mint a képeken is látszik, a citromot karikára kell vágni, a vizet ízlés szerint megcukrozni, majd a kantába tuszkolni mindent... a rengeteg karikára vágott citromot, bodzát. Lefedni egy tányérral, és a napon hagyni, ott hamarabb elkészül. Ha jól emlékszem kb 2 nap alatt kész is.

Megj. avagy miért vannak a csillagok

* tippünk szerint (mert ezt is jól megbeszéltük ám), hogy az ideális az lenne, ha a bodza olyan tiszta környezetből származna, ahol meg se kell mosni a virágokat... na igen, álmunkba talán van ilyen hely.

**nem kell elsőre rengeteg cukrot tenni bele. Másnap meg lehet kóstolni és ha nem elég édes, akkor még kanalazni bele egy kicsit.

A bodzalét az Incsi mamája készítette!

Szendvics felhő

Szendvics felhő! Így, és ekkora lelkesedéssel jutott eszembe ez a két szó, amikor ránéztem az elkészült reggelimre.  Ismételgettem magamban: szendvics felhő, felhő szendvics... ááá nem szendvics felhő. Hogy ez milyen szépen hangzik.  Meg na micsoda kreativ nevet találtam ennek a kajának. Bevallom el voltam ragadtatva tőle. A kajától is, a névtől is. De leginkább a névtől.

Be is rohantam a fotógépért, hogy megörőkítsem ezt a csodát... lefotóztam, majd elkezdtem rágodni. A kaján persze. Csemegézés közben meg gondolkodni is lehet... és eljutottam addig a felismerésig, hogy teljesen idétlen ez a név. Meg, hogy igazából bugyutaság is. De nem baj. Fő a jókedv! (nehogy odaégjen!!!)

Kis magyarázat is kell hozzá:

Mivel kenyeret nem eszek csak rém ritkán, ezért itthon mindenféle helyettesítő izé található. Semmiféle allergiám nincs, szeretem a kenyeret is, ha nagyon friss és finom, csak állandóan a nyakamra száradt. Ezért beszereztem ilyen eleve száraz kenyér helyettesítőket. Abonett, rozskenyér stb. Mivel ezek már olyan szárazak, hogy kopognak, vagy a rozskenyér egyik változata hűtőben tárolandó sokáig... hát rákaptam ezekre és úgy megszoktam, hogy már eszembe se jut a kenyér.  Ezért van a szendvics felhőm alján az a száraz izé...

:D kenyeret akkor szoktam venni, ha vendégek vannak, de ritkán kínálom őket kenyeres kajával, vagy ha nagyon megkívánom a préselt melegszendvicset. Az még nem megy ezekből a száraz akármikből.

Hozzávalók:

• rozskenyér*


• rántott hús*


• kecskesajt*


• mikróvéjv

A rozskenyér, rántott hús és kecskesajt szabadon variálható és felcserélhető bármi egyébre. Igaz akkor nem lesz a híres szendvics felhő :D de tutira finom lesz. Ezek egymásra halmozva,  lényeg, hogy a tetején a sajt legyen. Ami a mikróvéjvben megbolondul és hasonlítani fog a felhőre.  Már ha jól csinálja az ember... Ha nem akkor kell még próbálkozni.

Ja és.. tudja a fene, biztos nem egészséges, mert hát, zsíros rántott hús, meg mikrovéjv is van benne... de fincsi :D





Amíg megírtam ezt az egész hosszú bejegyzést, már nekifogtam röhögni ezen a hülye neven... még hogy szendvics felhő :D Ejsze már a neve szerint is olyan lightosnak kéne lennie, hogy kivonja a kalóriákat az emberből, erre meg a szendvics felhőre csak ránéz a hízásra hajlamos ember és felszed fél kilót.

Mindenki csak a saját felelősségére fogyasszon ilyent.

Én szóltam :D

Fazonigazítás

Nem kell megijedni! Még nem fejeződött be a fazonigazítás a blog dizájnján. Ezt meg azt meg kell bütykölni és akkor nagyon csicsás lesz... Most még mindenféle oda nem illő cuccok vannak imitt meg amott.

Iccakai csürkepaprikás

Nahát nahát... tudja a fene, de mostanában túl gyorsan telik az idő. Csak pislogok kettőt és máris este van. Aztán pislogok még kettőt és hétvége, szóval BORZASZTÓ. És amikor ez eszembe jut, mármint, hogy az idő ilyen gyorsan telik, akkor hirtelen azt se tudom mihez kezdjek.  Ma rengeteget dolgoztam, mégis olyan érzéssel mentem tekeregni PrezLeevel, mintha semmit nem csináltam volna... Aztán hazajöttem és megint meló.

Ja meg főztem saláta levest (nyaaaaami!!! lesz holnap képecske is!) . Nem tudom mikor eshettem a fejemre, de valami nagyon "elromlott" bennem... Miféle dolog az, hogy pihenésképpen rohanok ki a konyhába főzni? És csak azért nincs meg az ordás palacsinta, mert még mindig tele van a hűtő egyéb ételekkel... Például rántott húsival. Szóval végigtapiztam a fejemet és sehol semmi dudor. Végül is azt hiszem csak öregszem. Nem is csodálkozom, hiszen mint már említtetem rémesen telik az idő...

Ezért most 3.12 perc. Most kb félórája kivonultam a konyhába, mert rémesen megéheztem. Ettem majd a közben kiolvadt csirkehúsból készítettem finom csirkepaprikást. Igen, éjjel 3.12 perckor.

Azt hiszem ismét bevezetem az éjszakázást. Fantasztikus milyen csend van. A kocsik is alig járnak, a telefon se csereg, szóval ideális.

Saláta leves

Sokáig nem kedveltem a saláta levest. Nem arról van szó, hogy nem szerettem, vagy utálni se utáltam, ellenben nem tartozott a kedvenceim közé. Most se :D de attól függetlenül vagy két hete megkóstoltam amit anyukám főzőtt és nagyon izlett.  Ma elkészítettem a tegnap hozott salátából. Nagyon fincsi lett :D Igazából holnapra ebéd, de olyan guszta volt, hogy megkóstoltam :D

Mivel szeretem, hogy jó vastag legyen az a leves, hát mind a 4 fej salátát bele pakoltam. Hogy ne főzzek ki mindent a salátából ezt a levest kissé fonákul készítettem el. Először is megüvegesítettem egy hagymát (minden recept így kezdődik, kivétel az édességek :D), majd felöntöttem vízzel, egy kanál vegetát tettem bele. Hagytam amíg felforr a víz. A "hagymalevesem"-be egy tojásból és egy kevés lisztből hirtelen kavart galuska szerűséget csurgattam. Olyan mini galuskák lettek belőle, pár perc alatt megfőttek. Ezután megkóstoltam a lét és mivel nem volt elég sós egy leveskockát és egy csipetnyi sót is szórtam bele. Időközben a salátát megmostam és kissé felapróztam, majd a fővő vízbe szórtam az egészet. Hagytam épp, hogy fellobbanjon és máris ráöntöttem a 2 kanál lisztből és tejből készült eresztéket. Kb 2 percet főztem és kész is lett.

És hogy a színe megmaradjon... anyukámtól tanultam, hogy abba a vízbe amiben a spenót fő, egy csipetnyi szódabikarbonátot kell szórni... ettől megmarad az a "mérges" zöld színe. Annyira megszoktam, hogy ha máshol eszek, és kissé enyhén barnásba űt a spenot színe nem is esik jól. Persze akik  nálunk eszik az megretten a méregzöld spenottól :D. Így a levesembe is tettem egy kicsike szórabikarbonát :D Remek élénkzöld maradt.

Kincsek :D

Kecsketej:

persze a legjobb szállító szerkentyűben, az ásványvizes flakonban!!!

Friss saláta


ennek feléből saláta leves fog készülni. Mert időközben felfedeztem, hogy szeretem a saláta levest...

Zöldhagyma, 2 féle meg kapor

Orda :D


Ordás-kapros  palacsintához.

Sajt

Kecsketejből készült házi sajt.

Rántotthús

temérdek rántotthús... nehogy ám éhen halljak.

És virágok :D

Ezekkel a kincsekkel tértem haza faluról.

Kerti nyami zöldségek

Holnap fogok készíteni saláta levest. Igazi kerti salátából :D Meg van zöldhagymám "tengernyi", asszem reggelire egy inkább hagyma mint tojás-ból készített rántottát dobok össze, és van 4 icike picicike retek is a csomagba. Ráadásul viszek fincsi kecsketejet és a kutyának ételt :D Kész kifizetődő falura jönni. :D Nem beszélve, hogy viszek egy kicsi kecskesajtot, rántott húst (nehogy éhen halljak) meg kaprot. Na azzal ki kell találjak valamit, hogy mibe is teszem. Van otthon exquiza túróm. Lehet ordás-kapros palacsinta helyett  készítek egy túrós kaprosat? Még gondolkodom ezen :D de jónak igérkezik.

Impossipuzzle

Kaja van rajta, szóval ide tartozik :D



Jót nevettem ezen, és elképzeltem amint tényleg őrült kell legyen az, aki egy ilyen puzzle-t kirak! Paszuly és kelbimbó fotókkal rajta. Őrület!

A hercegnő és a béka tanmese

Véletlenül bukkantam erre a tanmesére. A tanulsága természetesen nagyon fontos. Azonban jelen esetben "kizárólag"  (mese, hogy ezért, tetszik az egész sztory) :D az utolsó bekezdés miatt pakoltam ide... annyira tetszett ez a szép megfogalmazás, hogy "hagymamártásban megfuttatott fenséges békacomb"... na persze, nem csak ezért. Jó kis tanmese ami azt illeti :D

A tanmese:

Volt egyszer messzi földön egy gyönyörű, önálló, magabiztos hercegnő, aki egy szép napon a kastélya melletti zöldellő mezőn, a kristálytiszta tó partján környezeti kérdésekről elmélkedve, egyszer csak meglátott egy békát.

A béka ráugrott a térdére és azt mondta:

"Oh, csodálatos hölgy, valamikor daliás herceg voltam, amíg el nem átkoztak.

Ha most megcsókolnál, összeházasodnánk, beköltözhetnék a kastélyodba az anyámmal együtt, ahol főzhetnél, moshatnál ránk, nevelhetnéd a gyerekeinket és emiatt örökké hálás és boldog lehetnél.

Aznap este, miközben a gyönyörű hercegnő könnyű vacsoraként fehérborban és enyhe hagymamártásban megfuttatott fenséges békacombot szopogatott, magában elmosolyodva így szólt:

"- Én ezt kurvára nem így gondolom!"

a tanmese innen származik ...

Tejpor

Hát én bevallom, hogy egészséges vagy sem, én használom ezt a csodaport :D És még milyen jól bevált! Kissé gondban voltam mikor véletlenül édesített tejport vettem, és például krumplipürébe ebből készítettem egy csupornyi tejet, de végül is egészen különleges kissé enyhén édeskésre hasonlító ízt kölcsönzött a pirének. Valahol finomabb volt mint a "standard ízű".

Sokszor egy csupornyi tejre van csak szükségem. És halálom, hogy kidobjam az ételt. Szokott azért lenni tej itthon, de vannak időszakok, amikor nem csúszik. És ha nem csúszik, akkor olyankor nem veszek. Most egy csupornyi tejért, bosszant, hogy megvegyek egy litert. És ha már megvan akkor vagy elfogyasztom, de nem esik olyan jól, vagy megsavanyodik a hűtőben és lehet kidobni.

Na az ilyen "betegségekre" remek gyógyszer a tejpor. Mint tej, ami lesz, persze nem lehet összehasonlítani a "rendes tejjel". De a rendes, falusi tej az nem is sokat ücsörög a hűtőben, kiabálva, hogy  igyatok meg igyatok meg! Az nagyon hamar elfogy. Azonban az üzleti tej, már sajnos korántsem rendes. A legtöbb tejnek csúfolt fehér löttyben meg már szinte semmi nincs, mert mindent kivonnak és egyebet készítenek belőle.

Nem is beszélve, hogy a tej nem biztos, hogy épp olyan egészséges mint gondolnánk.  Itt lehet olvasni róla. Ha meg úgysem egészséges a pasztörizált tej, akkor meg teljesen mindegy, hogy tej vagy tejpor.

Rakott Krumpli

Megint egy hót biztos sikerülni fog és hihetetlenül egyszerű kaja. Ezt régebben készítettem, csak akkor még eszem ágában se volt a "műveimet" közszemélre tenni. Ellenben nagyon finom volt ez a "bizonyos" rakottkrumpli.

A hagyományos rakottkrumpli az a családban ugye krumpli, fött tojás, tejföl és PrezLee, ó akarom mondani prézli. Ez kicsit "variált" volt, mert került bele bacon szerű inkább húsos, föstölt szalonnaszerűség, és megfőzőtt mexikói zöldség meg hagyma is.

Itt látható az eredmény, az elkészítéshez nem kell nagy fantázia. Rétegelni kell a fentebb említett alkotó elemeket, és persze keverni a hagyományps rakottkrumpli alkotó részeivel is. Nehogy má kifelejtsük a krumplit, tojást, tejfölt és prézlit!!!

Nahát erről nem volt szó!

Kész kiszúrás, hogy a főzés örömei mellé társul a mosogatás is...

Még, hogy nem szeretek főzni!!!

Hát áll meg az eszem és csodálkozok magamon. Látok egy receptet és bevadulok, hogy no azt meg akarom csinálni én is...

Nem is merem bevallani, de készül (a lerben van már) az első puliszkás süteményem. Amit persze "szemre, ész nélkül" készítettem el. Máléliszt volt itthon, jó, tehéntúró is volt itthon, meg aludtej :D Hát én szépen összekevertem mindezt egy tojással és egy kis cukorral, hőálló jénai tálba tettem az eléggé híg masszát, és begyújtottam a lert. Kiváncsian várom, hogy mi is lesz belőle.

Majd beszámolok és pontosítok!

Paradicsomos húsi

Ez a "hivatalos" neve a családban ennek az ételnek. Azt hiszem ez volt az első "komoly" kaja amit megfőztem jó sok évvel ezelőtt. Ez valahol jelzi is, hogy mennyire hihetetlenül egyszerű.  Nem paradicsom, hanem paradicsomlé, általában borjúhúsból készítettük régebb, de azóta ki volt próbálva csirkemellből, és sovány disznóhúsból is. Az igazi tényleg borjúhúsból, utána a toplistámon a disznóhúsból készült van, a csirkehúsiért nem vagyok annyira oda meg vissza.

Ez kell hozzá:

• borjúhús (mittomén fél kilónyi, szépen felszeletelhető), de megteszi helyette a disznóhús is.


• paradicsom lé (kb egy liter)


• fokhagyma (4-5 cikk)

Elkészítése:

mi sem egyszerűbb. A szelet húsokat nagyon kevés olajon megkapatom, amíg fehérek lesznek. Ezután nyakon öntöm az egészet a paradicsom lével, nagyon óvatosan sózom egy picit, mivel a paradicsomlé amit használok már eleve sós, általában felöntöm még jól vízzel is, beledobom a fokhagymákat (megpucolva persze :P , a nagyobb cikkeket kettévágva), lefedem a lábast, majd elmegyek dolgomra és hagyom, hogy főjön.

Mikor puha a hús, és  víz, meg a paradicsomlé is enhén sürübbre főtt már, a sűrűségtől függően lehet egy kis lisztes+vizes rántást is teszek bele. De nem mindig.

Megjegyzem, nagyon paradicsomos és nem mindenki szereti. Én meg oda és vissza vagyok érte. Ráadásul hihetetlenül egyszerű elkészíteni.  Hamarosan lesz fotó is!

Puliszka sütemény

A minap szomszédolni voltam, amikor megkóstoltam valami "gyári" (üzleti) puliszka süteményt. Valamikor réges régen, gyermekkoromban még ettem ilyent, de már csak arra emlékeztem, hogy furcsa volt. Meg, valami 5 éves koromban puliszka tortám volt heccből, na ezt elég nehezen toroltam meg. Azóta se voltam jóban az édes puliszkával.  Az iratlan szabály az volt, hogy ha puliszka, akkor legyen sós.

Na de kóstolgatva a süteményt, úgy hirtelen mintha mégsem haragudtam volna annyira az édes puliszkára, sőt, 2-3 szeletke elfogyasztása után rájöttem, hogy ejsze ezt én is szeretem. És azt is elképzeltem, hogy nem kéne olyan nagyon nagy dolog legyen elkészíteni.

Találtam egy receptet, irányadónak tökéletes lesz, majd beszámolók milyen is lett.

Édes túrós puliszka sütemény

-----------

Túrós gombóc

Túrós gombóc, vagy túró gombóc vagy tehéntúrós gombóc. Ki hogy nevezi. “ezer éve nem készítettem”, oszt tegnap rám jött a hoppárlé, és nem is teketóriáztam sokat, “seperc” alatt kész volt a gombóc.  Lehet magyarázatot igényel, de a seperc az igazán “semmi perc”-et jelent. Csak mivel olyan

gyorsan kész volt, hogy hosszadalmas kimondani a “semmi percet”, ezért lett a seperc.

Jó. Elég a “filozófiából” lássuk csak hogyan készül a gombóc…

A receptes füzetecskémbe, egyike a kevéske megtalálható recepteknek. Innen is látszik, milyen ritkán főzők. Aszongya, hogy köll hozzá:

* 1/2 kg. tehéntúró
* búzadara (gríz) amennyi elég ahhoz, hogy kézzel formálható legyen a massza.
* 2-3 tojás
* 2 marék cukor (hát mondjuk evőkanálnyi marék :D )

A recept szerint a tojás sárgákat a 2 marék cukorral és a tehéntúróval elkeverni, a tojás fehérjét habbá verni, majd azt is hozzákeverni a túróhoz, majd annyi grízet tenni hozzá míg formálható nem lesz.  Még ajánlott 3 kanál lisztet is belekavarni. Ezután bő, forrásban levő vízbe tesszük, de azelőtt a vízhez adunk egy picike olajat és egy csipetnyi sót. Miután a gombócokat a vízbe raktuk, lehúzzuk a tüzet és addig főzzük amíg a gombócok puhák nem lesznek. Pirított, cukros prézlibe (nem PrezLee-s :D)  hempergetjük a kész gombócokat.

Mint már mondtam, szeretek variálni. í�gy, vertem fel a tojásokat habbá, gondoltam lustaság fél egészség, csak összekevertem a cukorral, grízzel stb, nem 3 tojást tettem, csak 1-et, mert kb fél adagot készítettem, és a lisztet meg észre se vettem. Azt hiszem egy picikével több gríz csúszott bele, de sebaj, majd legközelebb óvatosabb leszek.

Tálalásként én személy szerint le szoktam önteni tejföllel (ha van) vagy joghurtal, és egy kicsike cukrot szórók a tetejére… nyami.

Ja ez a kép már szerepelt a kutyás blogomon… és onnan jött az ötlet, hogy ugyan biza miért ne gyüjtögethetném a receptjeimet itt…

Hogyan főzzünk élő rákot

Hát... előrebocsájtom, hogy szívem szerint sehogy nem kéne... nem másért, de ő is él és érez. De most nem tartunk efféle órát, itt egy videó, azért jót lehet nevetni a bénázásán.

Színek

Valahol olvastam, mert magamtól ám nem vagyok olyan nagyon okos, hogy az ételek színe is mennyire képes befolyásolni a hangulatunkat. Hogy a vidám, élénk színű ételek sokkal könnyebben megtöltenek energiával, vidámsággal.

Én is úgy gondolom, hogy egy szép élénk színű ételeket tartalmazó asztal sokkal ínycsiklandozóbb lesz mint egy mindenféle sápadt kajákból álló... Mondjuk egy halom zöldség (paprika, uborka, zöldhagyma), pirosság (paradicsom, retek) és társai az asztalon a többi étel mellett sokkal kívánatosabb mint egy seszínű tökfőzelék... Főleg nekem, aki nem szeretem a tökfőzeléket :D

Persze már van erre is megfelelő marketing kifejezés, ez pedig a "színéhség"... hmmm erről meg az jut eszembe, hogy vajon azt jelenti, hogy na kedvem van valami kékes zöld izét megenni?  Na meg az is eszembe jut, hogy a legúcssó éjszakai mozizáskor hihetetlenül megkívántam a KÉK jeges üdítőt! Az olyan összezúzott jég akármi volt, rémesen kék. Valahol a lelkem mélyén megkóstoltam volna a zöldet is, de attól féltem világítani fogok tőle a sötétben, így nem mertem kockáztatni... Majd legközelebb :D

Édes kotyvalék

Bevallom arra számítottam, hogy felfedezem a spanyol viaszt. Na nem is a spanyol viaszt, hanem inkább valami "hű de na ez igen életemben ilyen finomat még nem ettem" receptet találok ki, amire oszt kopirájtot meg védjegyet meg mindent rakok, mert ugye én találtam ki.

Hát erre rakhatok, tuti aki leutánoz nem fogja  eldicsekedni. Nem tudom eldönteni, hogy finom lett-e, vagy csak bolondítom magam. Ehetőnek ehető, PrezLee imádja. De PrezLee mindent imád ami az asztalról származik és elméletileg az én kajám. Szóval ez nem olyan ami valamit is garantál. Azt hiszem inkább az állaga, vagy nem tettem elég cukrot vagy tudja a fene. Szóval ilyen is van, ettől lesz a következő kaja érdekesebb és most mit tegyek ha kísérletezni szeretek? Még mindig jobb, hogy magamat és a kutyámat kínálom meg ezekkel a kotyvalékokkal előbb és ha nem sikerül akkor levonom a következtetéseket, és MAJD LEGKÖZELEBB kiáltással legrosszabb esetben lehúzom a wc-n az egészet.

Ezzel nincs ekkora vész. Csak télleg valami sokkal finomabbra számítottam.

Képekben mesélek:

Veszen az ember lánya egy jénai tálat (hogy nekem mennyire kell valami sütő divájszokat vennem!!!). Szétnéz a szekrényben és egy zacskó spagetti illetve egy zacskó vékony levesbetét között hümmögve kihalássza a levesbetétet: ez jó lesz alapon. Szór egy réteget a tálba.



elballag a hűtőhöz, megnézni mi van benne. Tej nincs..., tehéntúró van, joghurt van, tojás van. Remek.

Kiveszi a joghurtot... hmm kicsit vastag, sebaj hígitsuk csak fel vízel! Majd a kapott híg joghurttal leönti a tálban levő levesbetétet.



Tehéntúró kivesz, összekever 1 tojás (mint aki tudja mit csinál, csak semmi teketóriázás) 3-4 evőkanál cukorral és egy véletlenül megkerült vaníliás cukorral és egy kis grízzel. Persze a hagyományokhoz híven csak szemre ész nélkül adagolva.

Közben eszembe jut, hogy de jó lenne mazsola ebbe a kajába. De az épp nincs itthon. Sebaj, van gyümölcsös müzli. Jaj de jó! Máris valami modern  reformkaját készítek, vagy biot vagy okó, vagy valami hasonló, na ezt lehet ám kopirájtozni rendesen. Gazdag leszek, fát nevelek meg engem vigyen fel a padlásra rikkantok magamba és máris dörzsölgetem a kezem, hogy ha megnyerem a lottót ki se váltom a főnyereményt, hisz itt a reformkajám, Norbi az updét kajával elbújhat majd mellettem!



Ezután rásimítottam az egészre a fentebb említett túró keveréket. Majd még egy adag levesbetét következett, kevés joghurttal nyakon öntve, és ezután kukoricapehellyel szórtam meg.  És még egyszer míg végül a tetejére egy vékony réteg müzli került.



Valami csokis műzli akármim is volt, amivel kicsit megszórtam a tetejét. Így első ránézésre nem is volt csúnya. És mint már említettem, ehetőnek ehető. De ezzel nem fogok bekerülni a "na ilyen finomat még nem ettem" történelembe. Gazdag se leszek, ugyhogy marad a lottózás.

UPDÉT! hidegen nagyon finom. Reggelire ezt ettem, úgy lászik kissé össze kellett érjenek az ízek.

Édes puliszka sütemény

Na megint rámtört a bolondóra és egy munkaszünetben teakészítés mellett tartottam egy gyors "seregszemlét". Megvolt minden ami az általam kigondolt puliszka süteményhez szükséges volt. Végül nem olvastam el egészen a receptet amit kaptam, és amiről már írtam itt: Puliszka sütemény

Hanem fogtam magam, és előkaptam egy tálkát amibe aludtej volt. Ugyanis 2 napja vettem tejet, és a melegben mintha savanyú lett volna. És ha már olyan akkor nem ittam meg, szépen egy tálba öntöttem, és éjszakára a konyhába hagytam... reggelre kész volt az aludtej. Tehéntúró még maradt a gombóckészítéstől, tojás van, cukor és máléliszt megint adott.

Kell hozzá:

• 1 tojás


• 3-4 evőkanál cukor


• 3-4 púpos evőkanál túró


• olyan jó fél liternyi joghurt, mondjuk a hígabb fajtából, ami helyett én aludttejet használtam


• máléliszt ha jól saccolom olyan 15 deka

Persze az egyszerűség az fontos. Előkaptam egy jénai tálat, más kicsi amiben készíthettem nem volt. Belezuttyantottam a tojást, belekanalaztam a cukrot, túrót, majd nekifogtam és elkavartam az egészet. Közben fél kézzel kajtattam a máléliszt után, elhessentettem PrezLeet, ugyancsak fél kézzel (nem tudom miért, de akkor nagyon vagány dolognak tűnt) kinyitottam a málélisztes dobozt, és beleszortam szemre ész nélkül a málélisztet a masszába. Közben persze eszembe jutott, hogy ja az aludtejet is fel kell ám használni és azt is a tálba öntöttem.

Igyekeztem elkavarni egészen homogénre, majd a lerbe tettem. Egészen lassú tűzre. 2-3x megénztem, közben még dologozgattam, tettem vettem, majd egyszer csak majdnem majdnem kész volt. Ekkor eloltottam a tüzet, de még a tálat a lerben hagytam pár percig. Ezután kivettem és hát bevallom, majdnem a felét megettem. Igaz kicsi tálkában készült, de eszméletlen finom lett. Még csak hozzá se kell tennem, hogy "ahhoz képest milyen egyszerű".

Ime:

Mondjuk így formára nem a legétvágy regjesztöbb, ezen még kell dolgozzak, talán legközelebb jobban fog sikerülni. De az ize tényleg jó.